Meteorológia iskola Vissy Károly meteorológia iskolája
A harmincas évektől a II. világháborúig
Előző fejezetünkben beszámoltunk arról a 20-as évekbeli alapvető fejlődésről, amelyet az időjárási frontok felfedezésével és a frontelmélet kidolgozásával a szinoptika "norvég iskolá"-ja adott a meteorológiának. Arról is szóltunk, hogy a magyar szinoptikai gyakorlat számára ez az időszak nem sok jót hozott, a fejlődés nálunk Trianont követően csaknem egy évtizedre megrekedt. Az új szakmai szemlélet - a frontológia - csak közel 10 évet késve került be az időjárás-előrejelzések készítésének magyarországi gyakorlatába. A hazai úttörő szerep Aujeszky László nevéhez fűződik.
A front-analízisek használatára a magyar előrejelző gyakorlatban, első ízben 1931 közepén került sor.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat épületének homlokzata
Ezt előzte meg a fiatal szinoptikus, Aujeszky László tanulmányútja Németországban, amelynek már kitűzött célja a front-elmélet tanulmányozása, operatív alkalmazásának megismerése volt. Hazatérését követően azonban még két évre volt szükség ahhoz, hogy mindazok a szakmai feltételek teljesüljenek, amelyek elméletileg megalapozták, technikailag pedig lehetővé tették a front-analízis bevezetését a napi gyakorlatba.
Meg kellett teremteni az új ismeretek operatív alkalmazásához szükséges technikai eszközöket, szakmai feltételeket: a frontanalízisekhez nélkülözhetetlen magas légköri mérések (repülőgépes felszállások, hegyi állomások, tengeri hajók meteorológiai mérései, stb.) eredményeinek a begyűjtését, a munkához szükséges munkatérképek megszerkesztését, folyamatos előállítását, valamint az új meteorológiai paraméterek (felhő-alakzat, légnyomás-tendencia, látástávolság, ekvivalens hőmérséklet) térképre rajzolásának kidolgozását és frontológiai értelmezésének megismertetését a szakembergárdával.
Az Időjárási Napijelentés első ízben 1931. július 7-én közöl olyan szinoptikus térképet, amelyen front található. Ezt követően még ugyan nem rendszeresen, de egyre gyakrabban látható front a Napijelentés térképein, teljes meghonosodására azonban csak A 30-as évek közepén tehetséges, lelkes, fiatal szakemberekkel
gyarapodik az Intézet személyi állománya, s ezek az új szakemberek csaknem mindegyike a Prognózis Osztály munkájába kapcsolódott be (Béll Béla, Berkes Zoltán, majd a még ma is jó egészségnek örvendő Zách Alfréd). Ezek az évek jelentik - a szinoptika "norvég iskolája" térhódításával - a magyar időjárás - előrejelzés második fellendülő időszakát.
A Magyar Rádió híradásainak csaknem első napjától kezdve (1926) része volt az időjárás-jelentés, ez azonban csupán egy szűkszavú, 24 órára érvényes prognózist tartalmazott.
1936-ban azonban elindult a rádióban - napi egyszeri alkalommal - egy részletes, az európai meteorológiai helyzetképet
és Magyarország előző napi időjárási eseményeit (minimum- és maximum-hőmérséklet, lehullott csapadék, hóréteg, stb.) is tartalmazó részletes tájékoztatás. Ez, a kora-délutáni órákban elhangzó adás, magában foglalta az Időjárási Napijelentés tartalmának döntő részét. Ez a rádióadás azóta tartalmában és adási idejében alig változva, hol önállóan, hol pedig a vízállás-jelentéshez kapcsolva megmaradt a Magyar Rádióban. Ezzel a szolgáltatással vált a meteorológia, mint a lakosság szolgálatában álló intézmény és a szakma, egyre ismertebbé az emberek számára.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat épülete
Erre az időszakra esik az írott sajtó, az újságok érdeklődésének megjelenése is szakmánk területén. Az újságok nem csak a hivatalos, rövid előrejelzéseket közölték rendszeresen, hanem a Prognózis Osztály fiatal szinoptikus munkatársai egy-egy napilap külső munkatársai lettek, s tájékoztató, népszerűsítő cikkeik rendszeresen jelentek meg a lapok hasábjain.
A 30-as éveknek, a magyarországi szinoptikához kapcsolódó nagy kezdeményezése és sikere volt még az 1934-ben beinduló Balatoni viharjelzés.
A 30-as évek vége egyben a II. világháború kezdetét is jelenti. Ezek, a következő fejezetünk történéseit indító nehéz és szomorú évek - mind negatív, mind pozitív értelemben - nagy hatással voltak szakmánk fejlődésére.
Az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma.
A Siófoki Viharjelző Obszervatórium tornyára szerelt, ma már elavult, használaton kívüli hangjelző berendezés figyelmeztette a fürdőzőket a közeledő veszélyre.