omsz
>>
    OMSZ      IDŐJÁRÁS      ÉGHAJLAT      LEVEGŐKÖRNYEZET       ISMERET-TÁR   
Ismeret-tár főoldal |  Meteorológia iskola |  Felhőatlasz |  Iránytű |  Érdekességek, tanulmányok |  EISZ
 |  Honlaptemető 
Felbontás: KicsiFelbontás: NormálFelbontás: KözepesFelbontás: NagyobbFelbontás: Nagy Copyright © 

Általános légkörzés

A Föld légköre állandó mozgásban van, amit alapvetően négy erő szabályoz: a nehézségi erő, az eltérítő erő (Coriolis-erő), nyomási gradiensi erő, súrlódási erő. A nehézségi erőnek két összetevője van; a Föld középpontja felé mutató gravitációs erő és a forgó mozgásból származó centrifugális erő. A kettő összege a tényleges nehézségi erő.
Az eltérítő erő a Földhöz képest mozgó levegőre hat. A földforgás centrifugális erejének hatása a mozgást eredeti irányától eltéríti. Ha a légáramlás nyugatról kelet felé irányul, az eltérítés déli, ellenkező esetben északi irányú lesz. Délről észak felé történő áramlásnál keleti, ellenkező esetben nyugati irányú lesz az eltérítés. Az eltérítő erőt Coriolis-erőnek nevezzük (jele: C).
A légnyomás egyenlőtlen eloszlása hozza létre a nyomási gradiens erőt. A légnyomási gradiens két izobár vagy izohipsza(azonos magasságú pontokat összekötő vonal) között a csökkenő nyomás irányába mutató merőleges egyenesre eső légnyomás vagy geopotenciális magasság különbsége. Minél sűrűbbek az izobárok vagy izohipszák, annál nagyobb a gradiens erő és ennek megfelelően a szél sebessége.
A súrlódási erő létét az inhomogén földfelszín és a légkör belső súrlódása okozza. Hatása a felszín közeli súrlódási rétegben (1000-1200 m-ig) jelentős, e fölött a szabad légkörben hatása már elhanyagolható.
A négy erő a valós légköri mozgásoknál nem egyenlő mértékben érvényesül. Az erők egyensúlya hozza létre az egyensúlyi mozgásokat.

Futóáramlások

A Földünket körülölelő levegő mozgását befolyásolja továbbá az egyenlítői övezet és a két sarkvidék közötti hőmérséklet - különbség. A Nap nem egyenletesen melegíti a Földet, ezáltal nagy hőmérsékletkülönbségek alakulnak ki. Az Egyenlítő környékén erősebb, a sarkvidékeken gyengébb a Nap melegítő ereje. Az Egyenlítő vidékén a földfelszín közelében gyorsan melegedő levegő a magasba emelkedik, és a sarkoktól hideg levegő áramlik a helyére. A magasban fordított irányú a mozgás, azaz kialakul az Egyenlítő és a sarkvidékek között egy, az Egyenlítőnél emelkedő, a sarkoknál leszálló cirkuláció, vagyis az Egyenlítő felől a felszálló meleg levegő a sarkok felé, a sarkvidékek hideg levegője pedig az Egyenlítő felé áramlana, ha a Föld nem forogna. A Föld azonban a tengelye körül forogva, módosítja ezt az áramlást.
Az Egyenlítő és a sarkvidékek közötti nagy hőmérséklet- és nyomáskülönbség következtében úgynevezett nyugatias szelek, futóáramlások keletkeznek. Futóáramlásnak az egész Földet körüljáró, nagy sebességgel és nagy magasságban fújó nyugatias szeleket nevezzük. A legerősebb szelek a Föld 30. és a 60. szélességi fokai között fújnak.
Az általános légkörzést a magasabb légrétegekben a nyugatias szelek, a futóáramlások befolyásolják, az alacsonyabb légrétegek alakulásában pedig a különböző légnyomás-övek játszanak fontos szerepet. A meleg Egyenlítő térségében alacsony, a hideg sarkvidéken pedig magas légnyomású öv fonja körbe a Földet.
A már említett Coriolis-erő a légkörben örvényeket alakít ki, azaz létrehozza a légkör áramlási rendszereit, más szakmai kifejezéssel: a légnyomási képződményeket, köztük a legjellegzetesebbeket, az időjárás legfontosabb hordozóit, a ciklonokat és az anticiklonokat.

Meteorológia iskola 
   A légkör összetétele, szerkezete 
   A légköri ózon 
   A Nap és napsugárzás 
   Meteorológiai elemek 
   Légköri képződmények 
   Időjárási frontok 
   Az éghajlat 
   A légszennyezés 
Klímaváltozás Magyarországon