omsz
>>
    OMSZ      IDŐJÁRÁS      ÉGHAJLAT      LEVEGŐKÖRNYEZET       ISMERET-TÁR   
Ismeret-tár főoldal |  Meteorológia iskola |  Felhőatlasz |  Iránytű |  Érdekességek, tanulmányok |  EISZ
 |  Honlaptemető 
Felbontás: KicsiFelbontás: NormálFelbontás: KözepesFelbontás: NagyobbFelbontás: Nagy Copyright © 
Az 1900-as évek előtt

Az emberiség vágya a természet, s ezen belül az időjárás folyamatainak megismerésére - évezredekre nyúlik vissza. A meteorológia fogalmát már az ókori görög kultúra virágzásának időszakában is ismerték. Ebben a kezdeti szakaszban azonban, a tudományos ismeretek hiányában a tapasztalt és leírt meteorológiai események magyarázatát főként misztikus vagy éppen földön kívüli hatásokban keresték (szellemek befolyása, istenek öröme vagy haragja, csillagok állása, stb). A bennünket körülvevő légkör fizikai tulajdonságait megjelenítő fizikai paramétereket (légnyomás, hőmérséklet, nedvesség stb.) csak az elmúlt évezred közepe táján ismerte meg a tudomány. Ezt követte e légköri jellemzők mérésére szolgáló első eszközök, műszerek kifejlesztése és - a XVIII. század második felében - az első szervezett meteorológiai megfigyelések és mérések beindítása. Nem tartott soká és zseniális tudósok, térképre rajzolva és vizsgálgatva a mért légnyomási adatokat, felfedezték a légkör áramlási rendszereit, a légköri képződményeket (ciklon, anticiklon). Ez a kezdetben rendkívül lassú fejlődés a meteorológiában a XIX. század közepén felgyorsult, és - mint olyan gyakran a tudományok históriájában jelentős szerepet játszottak ebben olyan igények, amelyek a hadviselés, a katonai célok elérését célozták. Történelmi tény, hogy a krími háború során, 1854. november 14-ére virradó éjszaka a Krím-félsziget mellett, a Balaklavai-öbölben, néhány óra alatt elpusztult az egyesült angol-francia hadiflotta.
R.Carrick: A balaklavai vihar   (1854.november 14.)
A vereséget azonban nem a cári hadihajók mérték az angol-francia hajóhadra, hanem egy hirtelen érkezett, pusztító vihar. A nagy emberáldozattal és anyagi veszteséggel járó katasztrófát követően bízta meg a francia kormány Le Verrier csillagászt a következő feladattal: vizsgálja meg, hogy az akkor Európában és az észak-atlanti térségben már működő, mintegy 45 meteorológiai állomás adatainak előzetes ismeretében vajon következtetni lehetett volna a vihar közeledtére? A vizsgálat eredménye a várakozáson felüli meglepetést okozott. A katasztrófát megelőző napok megfigyelési adatainak térképre vitelével és elemzésével felismerhető és nyomon követhető volt az a ciklon, amelyhez a szóban forgó vihar kapcsolódott.
Ez a felismerés teremtette meg a meteorológián belül egy új szakmai ág, az időjárás-előrejelzés tudományának, a szinoptikának az alapjait. Az elnevezés a görög eredetű, a szinopszis szóból származik, s a térképekre felírt és felrajzolt meteorológiai adatok halmazának egyidejű áttekintésére és elemzésére utal. Ez az elemzés tette lehetővé a légkör fizikai állapotának és a benne lejátszódó mozgások, az áramlások fizikai törvényeinek megismerését. Az időjárási (szinoptikus) térképek egymásra következése pedig már a légkörben lejátszódó változások, a folyamatok, vagyis az időjárás törvényszerűségeinek fokozatos megismerését segítette elő. Innen már csak egy lépés volt, hogy a térképek sorozatából megismert folyamatot az ezzel foglalkozó szakember gondolatban tovább vigye, vagyis a már bekövetkezett időjárást a jövőre extrapolálja és ezzel a meteorológia elérkezzen az időjárás-előrejelzés első használható módszeréhez.
Ahhoz, hogy az így felfedezett ismeretek a mindennapi életben, vagyis a gyakorlatban is használhatók legyenek sok minden más is kellett. Meg kellett teremteni azokat a technikai és szervezeti feltételeket, amelyek lehetővé tették, hogy az említett, már működő meteorológiai állomások adatai nagyon rövid idő alatt olyan helyekre kerüljenek, ahol mód van a feldolgozásukra, elemzésükre és ennek eredményeként következtetések levonására, az előrejelzés elkészítésére.
Urbain Le Verrier
Annak jelentőségét elsőként, hogy Le Verrier vizsgálatainak eredményeként van remény az időjárás alakulásának, ezen belül a tengeri viharoknak az előrejelzésére, a tengeri hatalmak kormányai ismerték fel, és ez sorra nyitotta meg a pénzügyminisztériumok pénztárcáit. Bár néhány országban már előtte is voltak - főként éghajlati mérésekkel és kutatásokkal foglalkozó szervezetek, intézetek, ezt követően sorra alakultak meg az egyes országok tengeri időjárás-veszélyjelző szolgálatai (Franciaország, Anglia, Hollandia, Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, stb). Ezek biztosították a kezdeti előrejelző munka szervezeti feltételét. Nemzetközi egyezmények születtek az adatok kölcsönös cseréje érdekében is, a csere eszközét pedig, mint nélkülözhetetlen technikai feltétel, az ekkortájt rohamosan elterjedő távíró jelentette.
Magyarországon, a kiegyezést követően gyorsan, 1870-ben alakult meg (három fővel!) az első önálló nemzeti meteorológiai szervezet, az Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet. Kezdeti éveiben elsősorban az állomáshálózat szervezésével, a mérések beindításával és a mérési eredmények éghajlati feldolgozásával foglalkozott.
A Meteorológiai Intézet korabeli
fémtáblás előrejelzése 1890
A szervezett időjárási prognózis szolgálat 1888-ben alakult meg az intézet keretei között. A rendszeresen készülő időjárás - előrejelzések alig egy év elteltével, 1889. július 16 - ától megjelennek a fővárosi napilapokban, eleinte magyarul és németül, 1890-től csak magyarul. Az előrejelzések vidékre történő eljuttatására az intézet ugyancsak a távírót alkalmazta. Minden nap egy alkalommal, a Központi Távíróhivatal körözvény formájában továbbította a már országos (a Trianon előtti Nagy-Magyarország területére) érvényŰ jelentéseket. A posta falán táblák voltak, amelyekre írásban előre elkészített frázisok és a hőmérsékletet jellemző számok kiakasztásával tették hozzáférhetővé az intézet prognózisait. Kezdetben 130, az ezredfordulón már 350 ilyen postahivatal működött az országban.
   Előszó 
   1900-tól az I. világháborúig 
   A két világháború között 
   A harmincas évektől a II. világháborúig 
   A II. világháború és az újjászületés (1939-49) 
   Az ötvenes évek 
   Új szemlélet az előrejelzések készítésében 
   Az első fizikus szemléletű időjárás-előrejelzés 
   Az első sikeres számítógépes időjárás-
     előrejelzés magyar részvétellel 
   Hogyan készül a számítógépes előrejelzés 
   Mi a baj a számítógépes előrejelzéssel 
   Káosz az előrejelzésben - a káosz előrejelzése 
Meteorológiai alapismeretek 
Klímaváltozás Magyarországon