omsz
>>
    OMSZ      IDŐJÁRÁS      ÉGHAJLAT      LEVEGŐKÖRNYEZET       ISMERET-TÁR   
Ismeret-tár főoldal |  Meteorológia iskola |  Felhőatlasz |  Iránytű |  Érdekességek, tanulmányok |  EISZ
 |  Honlaptemető 
Felbontás: KicsiFelbontás: NormálFelbontás: KözepesFelbontás: NagyobbFelbontás: Nagy Copyright © 
Az első fizikus szemléletű időjárás-előrejelzés

Lewis Fry Richardson brit meteorológus volt az első, aki vállalkozott a Vilhelm Bjerknes által felvetett új gondolat megvalósítására. Felírta a megmaradási törvényeken alapuló egyenleteket, és az 1910-es években hozzálátott azok megoldásához.
Ha tudománytörténeti szempontból értékeljük, Richardsonnál nem találhattunk volna alkalmasabb személyt a feladat megoldására. Egyetemi évei alatt matematikát, fizikát, statisztikát, de még botanikát is tanult. A diplomaszerzés utáni első években olyan differenciálegyenletek közelítő megoldásának keresérére dolgozott ki eljárásokat, amelyeknek megoldásfüggvénye nem írható fel zárt alakban. Ez az előélet szinte predesztrinálta arra a szerepre, hogy a siker reményében lásson hozzá a légköri mozgások kormányzó egyenletrendszerének megoldásához. Egy konkrét előrejelzés kiszámításához persze nem csak arra volt szükség, hogy Richardson kidolgozza a közelítő megoldás kiszámításának módszertanát, hanem mérési adatokat is kellett szerezni, lehetőleg minél nagyobb területen egyidőben végzett mérések alapján. Itt ismét Bjerknes nevével találkozunk, aki a Lipcsei Egyetem vendégprofesszoraként javasolta egy egységes időjárási adatbázis, adatarchívum létrehozását. Ebből az adatgyűjteményből választotta ki Richardson az 1910. május 20-ai dátumot, amikor az úgynevezett Nemzetközi Ballonrepülési Napon Európa több pontján is végeztek hőmérséklet-, légnyomás- és szélméréseket a ballonok kosarában utazók.
A mérési adatokat Richardson egy sakktáblához hasonló hálózat rácspontjaiban tekintette reprezentatívnak, és lépésről lépésre haladva közelítette a légkör 6 órával későbbi állapotának paramétereit. A közelítő eljárás sajátossága miatt a rácshálózat egyre szűkült, végül egyetlen középponti helyre tudta kiszámolni Richardson a légnyomás várható értékét. A több hónapig tartó számítási sorozat végeredménye lehangoló volt: 145 hPa-os nyomásváltozást kapott, holott valójában abban a pontban a légnyomás változása 1 hPa-nál is kisebb volt.
Richardson "előrejelző üzeme"
F.Schniten festménye
A hosszú és sikertelen munka igen elkeserítette Richardsont, és csak többszöri bíztatásra írta meg tapasztalatait - évekkel később - könyv formájában. Az 1922-ben kiadott könyv előszavában az egyenletrendszer sikeres megoldásának lehetőségét "a távoli ködös jövőben" megvalósuló álomnak nevezte. A saját munkáját kommentáló megjegyzések és a könyv egy fejezetében megfogalmazott javaslatok miatt Richardsont egy későbbi életrajzírója a meteorológia prófétájának és professzorának nevezte. Richardson meg volt győződve róla, hogy valahol számítási hibát vétett, és ezért lett teljesen értékelhetetlen a végeredmény. Javasolta, hogy egy segéderőkből álló csapat számolja újra az eljárást, hogy kiderüljön, hol volt a hiba. Annyira meg volt győződve igazáról, hogy kidolgozta egy időjárási előrejelző nagyüzem tervét is, ahol a részszámítások végzésével éppen annyi segédmunkás foglalkozott volna, amennyi ahhoz szükséges, hogy gyorsabban számoljunk, mint amilyen gyorsan maga a légkör változik.
Javaslatot tett a munkatársak elhelyezésére, és a munkszervezésre is. Elképzelései szerint 64 ezer segéderő kellett volna a számítások elvégzéséhez, akik egy stadionhoz hasonló épület lelátóin ültek volna. A munkát koordináló főmeteorológus ült volna középen, akinek az utasításait küldöncök hozták-vitték volna a munkatársak között, és ők gyűjtötték volna össze a részeredményeket is. A tervben szerepelt egy kísérletezésre, modellezésre alkalmas üzemcsarnok is, no meg sportpályák, parkok és hangulatos tavacskák, hogy megfelelően pihenhessenek az "előrejelzés fontos munkáját" végző szakemberek.
Richardson tervéből persze nem lett semmi, de álmának megvalósítására is várni kellett még majdnem három évtizedet.
   Előszó 
   Az 1900-as évek előtt 
   1900-tól az I. világháborúig 
   A két világháború között 
   A harmincas évektől a II. világháborúig 
   A II. világháború és az újjászületés (1939-49) 
   Az ötvenes évek 
   Új szemlélet az előrejelzések készítésében 
   Az első sikeres számítógépes időjárás-
     előrejelzés magyar részvétellel 
   Hogyan készül a számítógépes előrejelzés 
   Mi a baj a számítógépes előrejelzéssel 
   Káosz az előrejelzésben - a káosz előrejelzése 
Meteorológiai alapismeretek 
Klímaváltozás Magyarországon