omsz
>>
    OMSZ      IDŐJÁRÁS      ÉGHAJLAT      LEVEGŐKÖRNYEZET       ISMERET-TÁR   
Ismeret-tár főoldal |  Meteorológia iskola |  Felhőatlasz |  Iránytű |  Érdekességek, tanulmányok |  EISZ
 |  Honlaptemető 
Felbontás: KicsiFelbontás: NormálFelbontás: KözepesFelbontás: NagyobbFelbontás: Nagy Copyright © 
Hogyan készül a számítógépes előrejelzés

Látszólag egyszerűen hangzik a tömegtájékoztatási eszközökben a naponta többször elhangzó mondat: "Várható időjárás ma estig". Ha a kulisszák mögé tekintünk, azt találjuk, hogy a szöveges előrejelzés megfogalmazásához több ezer ember összehangolt munkájára van szükség. Miből is áll az a munka, ami a prognózis végső formába öntését megelőzi?
Minden előrejelzésnek a jelenlegi állapot megfigyelése, mérési és észlelési adatok gyűjtése az alapja. Földünk különböző pontjain óránként mintegy 5000 meteorológiai állomáson mérik egyidőben a légnyomást, a levegő hőmérsékletét és nedvességtartalmát, a szél irányát és sebességét. Emellett minden 12 órában közel 1000 meteorológiai ballon emelkedik a magasba, hogy az előbb felsorolt paramétereknek a függőleges eloszlását is megmérje. Az Egyenlítő síkjában 5, a sarkvidékeket is érintő pályán 2 meteorológiai mesterséges hold végez folyamatosan sugárzásméréseket, amelyekből olyan helyeken is következtetni lehet a függőleges hőmérsékleti és nedvességeloszlásra, ahol nincsenek földfelszíni mérőállomások. Közforgalmú repülőgépek és kereskedelmi hajók százain végeznek a meteorológiai szolgálatok megbízásából időjárási megfigyeléseket. Több tucat bója lebeg az óceán felszínén, és jelenti rendszeresen a tengerfelszín és a légkör állapotát. Ez a több száz Gigabyte-nyi információ a meteorológiai távközlési központokon keresztül jut el a számítógépes előrejelző központokba, így például a németországi Offenbachba, az Európai Középtávú Időjárás Előrjelző Központba az angliai Readingben, és az Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Előrejelző Osztályához.
Az előrejelzési folyamat első lépése az adatellenőrzés, majd az adatok előkészítése, vagyis a számítógépes modell számára "közvetlenül fogyasztható" formába hozása, azaz a mérési eredmények értékeinek átszámítása a légkörmodell rácspontjaira. Ezt az adatelőkészítést és a rácspontokra történő átszámítást (interpolációt) nevezik a modellezők adatasszimilációnak. A folyamat matematikai háttere igen egyszerű. Már 1963-ban rájött az orosz Lev Gangyin arra, hogy a legjobb előrejelzés nem feltétlenül abból az adatmezőből készíthető, amelyet matematikailag a lehető legpontosabban interpoláltak a modell rácspontjaira, hanem célszerű a modell tulajdonságait is valamilyen formában figyelembe venni.
Különböző előrejelzett mezők az ALADIN korlátos tartományú modellből a HAWK megjelenítő rendszeren
Egy próbaszámítás (úgynevezett first guess) után újra elvégzik az adatasszimilációt, és az újbóli interpolációkor a próbaszámítás eredményét is figyelembe veszik. Ezt nevezik a meteorológusok optimális interpolációnak. A módszer 1986-ban elvégzett továbbfejlesztésekor a matematikából ismert variációszámítás eredményeit is felhasználták.
A kezdeti állapot előállítása, azaz a adatmező kiszámítása után következik a számítógépes előrejelzés, azaz a VIII. fejezetben ismertetett egyenletek megoldása, vagy ahogy a differenciálegyenletek elméletében ezt a folyamatot nevezik: az időbeli integrálás.
A megfelelő időtávra (akár 10 napra előre) kiszámított légállapot adatait aztán kódolják, és eljuttatják az előrejelzőkhöz. Az előrejelző (meteorológus szakkifejezéssel a szinoptikus) feladata aztán, hogy a térképeken megjelenített vagy táblázatokban, ábrákon összefoglalt adattengerből leszűrje azokat a következtetéseket, amelyek alapján meg lehet állapítani a hőmérséklet jövőbeni értékét, a szél várható irányát és sebességét, prognosztizálni lehet a felhőzet és a csapadék tér- és időbeli eloszlását, azaz elhangozhat a "Várható időjárás" kezdetű mondat.
Előrejelzési mezők megjelenítése a HAWK-2 meteorológiai munkaállomáson
Az előrejelzés minőségével azonban időnként sem a szakember, sem a felhasználó, sem a hétköznapi ember nem elégedett. Mi okozza a problémát? Szakmai hiányosság, esetleg hanyagság? Vagy vannak más hátráltató tényezők is? Erről szólnak a következő fejezetek.
   Előszó 
   Az 1900-as évek előtt 
   1900-tól az I. világháborúig 
   A két világháború között 
   A harmincas évektől a II. világháborúig 
   A II. világháború és az újjászületés (1939-49) 
   Az ötvenes évek 
   Új szemlélet az előrejelzések készítésében 
   Az első fizikus szemléletű időjárás-előrejelzés 
   Az első sikeres számítógépes időjárás-
     előrejelzés magyar részvétellel 
   Mi a baj a számítógépes előrejelzéssel 
   Káosz az előrejelzésben - a káosz előrejelzése 
Meteorológiai alapismeretek 
Klímaváltozás Magyarországon