A széladatok összehasonlíthatóságához a műszermagasságából adódó eltéréseket a logaritmikus szélprofil felhasználásával korrigáltuk és egységesen 10 m szintre számítottuk át. Az összefüggés kis magassági különbségek esetén, így a szélmérők elhelyezési korrekciójára megfelel, de a szélerőművek rotor magasságra történő átszámításánál a két szinten mért mérések tapasztalatai szerint jelentősen alulbecsüli. A kitevő értéke a domborzat a légköri stabilitás függvénye, emiatt napi, éves menete van. A paksi minta adatbázis szerint átlagos értéke 0.4, az átlagos relatív hiba kb. 10%, a SODAR berendezés adatai szerint BP-Lőrinc kb. 3 hónapos minta időszakában 0.3 átlagos érték adódott. Az irodalom által ajánlott 0.2 érték alulbecsléshez vezet, az ország teljes területére általánosan alkalmazható megoldáshoz további elemzéseket végzünk.

Az 1997-2002 közötti időszak átlagos szélsebességét 50 állomás adatai alapján 10m magasságban ábrázoló térkép készült. Az országos átlag 2,6m/s-nak adódott, a legkisebb az érték Jósvafőn (1,5m/s), a legnagyobb Tésen (4,1m/s). Számításaink a matematikai átlagokon alapultak, további fejlesztések vannak folyamatban az orográfia, az érdesség és az árnyékolás figyelembe vételére. A vertikális és horizontális interpolációhoz szükséges kutatások a 3,4, 8-10. számú részfeladatokhoz kapcsolódnak

A napsugárzásra vonatkozóan korábban elvégzett időbeli meneteken alapuló egységesítést kiegészítettük a területi eloszlás alapján történő ellenőrzéssel, lényeges korrekcióra nem volt szükség. A területi képből Budapest-Lőrinc adatai általában alacsony értékükkel, Kékestető adatai nyáron alacsony, télen magas értékükkel tűntek ki. Budapest esetén nemcsak a város kevésbé tiszta levegőjének hatása (a mérőállomás a várostól délkeletre van), hanem elsősorban a felhőzet térbeli eloszlásának különlegessége eredményezi az időnkénti alacsony értékeket. A téli időszakban a Kékes kiemelkedik a ködök jó részéből, így ott a mért napsugárzás értéke magasabb. Nyáron a gomolyfelhő képződést elősegíti a domborzat, ez a felhőzet kismértékben csökkenti napsugárzás mennyiségét.

Az anyag összegezi a szélerőmű beruházás legfontosabb munkafolyamatait, munkafázisait, áttekinti a szélerőművek műszaki felépítését, és azon jellemzőit, melyeket a gyártóktól feltétlenül meg kell előzetesen is kérni a különféle tervezések és műszaki-gazdasági kalkulációk elkészítése céljából. Az erőmű beruházásának járulékos munkái közül, külön részletezi az infrastrukturális munkákat, melyeknek elvégzése fontos, élettartamra szóló és meghatározó az erőmű folyamatos és zavarmentes üzemeltetése szempontjából.