Hazánk éghajlatát globálisan a jelentős évi hőmérsékletingás jellemzi. A hőmérséklet időbeli alakulása, az egyes évszakok, hónapok időjárása nagyon változékony.

A 2001. év átlag feletti hőmérsékletű hónapokkal kezdődött. Januárban a legmagasabb hőmérsékleteket a hónap első és harmadik dekádjában mérték, a legmelegebb nap 7-e volt, ekkor 8-10°C-kal alakultak a hőmérsékletek az átlag felett. Ezen a napon új hőmérsékleti rekord született az ország területén, az eddigi legmagasabb hőmérsékletnél több mint egy fokkal mértek többet (17,6°C, Kiskunmajsa (Bács-Kiskun m.), 2001. január 7.).

Február is jóval melegebb volt az átlagosnál. A napi középhőmérsékletek szinte az egész hónapban többnyire az átlagérték felett alakultak. A legmelegebb időszak 5-től 10-ig tartott, ezekben a napokban a napi maximum hőmérsékletek rekord közelében, vagy felette alakultak. Február 9-én megdőlt az addigi 15,5°C-os országos rekord. A legmagasabb nappali hőmérséklet: 18,6°C, Baja, 2001. február 9.

Április elején átlagos körüli hőmérsékletű napok követték egymást, de 13.-ra jelentősen lehűlt a levegő, a több napon keresztül fellépő fagyok nagy károkat okoztak a virágzó gyümölcsfáknak.

A nyár hűvös júniussal köszöntött be, a július és augusztus hónapok azonban már az átlagosnál melegebbek voltak. A nyár (és a 2001. év) legmelegebb hónapja az augusztus volt.

A 2001. év abszolút hőmérsékleti maximumai (8. ábra) a síkvidéki állomásokon (400 méteres tengerszinti magasság alatt) mindenütt meghaladták a 33°C-ot. Ezek a legmelegebb napok egyik helyen júliusban, a másik helyen augusztusban voltak. Július legmelegebb napján, 16-án sok helyen 35°C fölé emelkedett a hőmérséklet. Ezt követően azonban 24 óra alatt 9°C-ot csökkent az országos középhőmérséklet, és csak a hónap végére emelkedett tartósan az átlag fölé. A júliusi legmagasabb nappali hőmérséklet 37,0°C volt, amit Tasson (Bács-Kiskun m.) mértek 2001. július 28-án.

A meleg nyár után hirtelen köszöntött be az ősz, a szeptember már olyan hűvös volt, hogy alig haladta meg az októberben szokásost.

A november átlaghőmérséklete is átlag alatt maradt. 2001. decemberének első hetét követően pedig rendkívül tartós hideg köszöntött ránk, átlag fölötti hőmérsékletet csupán két napon át észleltek (9. ábra). December hónapban a napi középhőmérsékletek országos átlaga -4,7°C volt, a szokásos +0,1°C-kal szemben. A XX. században egyszer volt ennél hidegebb december, 1933-ban.

A 2001. évi abszolút hőmérsékleti minimumokat mindenhol decemberben észlelték (10. ábra). 2001. decemberében a havi középhőmérséklet országos átlaga megközelítette a -5°C-ot. Az északi területeken volt alacsonyabb hőmérséklet, míg nyugaton magasabb. Ez a rendkívüli hideg 3-6°C-kal volt kevesebb az ilyenkor megszokottnál. A minimum hőmérséklet az ország északi felében -20°C feletti, a déli országrész legtöbb helyén -20°C alatti értéket vett fel. A legalacsonyabb éjszakai hőmérsékletet Orosházán mérték: -26,1°C ot, 2001. december 25-én.

Az évi középhőmérséklet országszerte 5,6 és 11,7°C között alakult (11. ábra). A hegyvidékek kivételével 10° C feletti volt az átlaghőmérséklet az egész ország területén. 11°C-nál is melegebb volt a főváros belterületén, Siófokon és az ország egy-két déli állomásán.

A 2001. év hőmérsékleti viszonyainak jellemzésére megnéztük a hőmérsékleti küszöbnapok előfordulásait is. Az év során átlagosan 24 téli napot (Tmax <= 0°C) regisztráltak, ez a sokéves átlag alatt maradt. Az elmúlt évben átlagosan 95 napon süllyedt a hőmérő higanyszála fagypont alá az ország területén, ami közelítőleg megegyezik a sokéves országos átlaggal. Nyári nap (Tmax >= 25°C) átlagosan 79 fordult elő, ami több a szokásosnál. Hőségnapot (Tmax >= 30°C) átlagosan 25-öt regisztráltak, ebből 15 szokott előfordulni évente. Tavaly átlag 2 forró napunk (Tmax >= 35°C) volt, ezek évi száma az 1961-90-es időszak alatt nem érte el az 1 napot.

A hőmérséklet átlagos évi változásának grafikonja látható a 12. ábrán, összehasonlítva a 2001. évi menetével. A 2001. évi hőingás értéke 26,4°C, ami erőteljes kontinentális hatásra utal.

A mezőgazdaság szempontjából nagyon fontos a hőségnapok számának alakulása, mivel a mérsékelt égövben őshonos növények hőségnapok idején már károsodhatnak. Általában májusban és szeptemberben a hőségnapok nagyon ritkák, elsősorban júliusban és augusztusban fordulnak elő. A hőségnapok számának területi eloszlását mutatjuk be a 13. ábrán. 2001-ben már májusban is volt 1-2 hőségnap az ország déli felében. Augusztusban fordult elő a legtöbb hőségnap, ekkor az ország sok helyén 15 napnál is többször mértek 30°C-nál magasabb hőmérsékletet.