Hazánk csapadékellátottságát az évről évre tapasztalható változékonyság jellemzi. A lehulló csapadék nagyobbik része a nyári félévre koncentrálódik.

Az elmúlt évben országos átlagban 584 mm csapadék hullott, ami mintegy 5%-kal maradt el a sokévi átlagtól. Az év 6-6 hónapjában fordultak elő átlag alatti illetve feletti csapadékmennyiségek, a legjelentősebb anomáliákat augusztusban és októberben regisztrálták (15. ábra).

Az éves csapadékmennyiség országon belüli eloszlása nagyjából a sokévi átlagnak megfelelően alakult, azzal a különbséggel, hogy az ország legcsapadékszegényebb vidékei 2006-ban a Velencei tó és környéke és a dél-keleti országrész voltak, amelyek az év során az átlagnál kevesebb csapadékmennyiségben részesültek. A legcsapadékosabb országrészek a dél-dunántúli valamint a hegyvidéki területek voltak. Az év során a legkevesebb csapadék (402 mm) Bódvarákó térségében hullott, a legnagyobb csapadékösszeget pedig (887 mm) Budapesten regisztrálták.

Január

csapadékhozama valamivel átlag alatt alakult, a csapadékhullás területi eloszlása azonban nem volt egyenletes. Míg a nyugati, északnyugati országrész a normál közel kétszeresének megfelelő csapadékmennyiségben részesült, az ország keleti felében a sokévi átlagnak csupán 60-80%-a hullott. A hónap során esőzésre és ónos esőre is volt példa, de a január jellemző csapadéka a hó volt. A hónap eleji, átlagot jóval meghaladó mennyiségű eső és havazás miatt összesen közel 400 kilométeren rendeltek el árvízvédelmi készültséget az országban, és több mint 70 ezer hektáron alakult ki súlyos belvízhelyzet. A hónap második felében az átlagnál kevesebb csapadék hullott, de az erős, helyenként viharos szél miatt többfelé voltak hóviharok, hófúvások, amelyek következtében sok út járhatatlanná és több falu megközelíthetetlenné vált.

Február

országos átlagban a szokásosnál közel 20%-kal csapadékosabb volt 2006-ban, a csapadékhozam területek közti eloszlásában azonban nagyok voltak a különbségek. Míg a nyugati országrészben az átlagnak csupán 60-80%-a, addig az ország keleti régióiban a szokásos mennyiség 2-3-szorosa hullott. Február mindegyik napján előfordult csapadékhullás az ország területén: a hónap közepi-végi enyhébb időszakot kivéve február jellemző csapadéka a hó volt, de ónos esőt is többször regisztráltak. A hónap egészében komoly károkat okozott a belvíz, február végére több mint százötvenezer hektár mezőgazdasági terület került víz alá.

Március

is csapadékosabb volt az átlagnál, országos átlagban mintegy 20%-kal. A csapadékhozam területi eloszlásában azonban markáns különbségek mutatkoztak: míg az ország középső és nyugati vidékein a normálnak 70-120%-a hullott le, az északkeleti országrész csapadékhozama egyes területeken az átlag kétszeresét is elérte. A hónap első felének jellemző csapadéka még a hó volt, az országos havazások, orkán erejű széllel párosulva komoly fennakadásokat okoztak.

Április

az árvizek jegyében telt, először a Duna, majd a Tisza és a Körösök mentén kellett elrendelni a legmagasabb, rendkívüli fokozatú árvíz-védekezési készültséget. A védekezést nehezítette, hogy április országos átlagban a szokásosnál több mint 20%-kal csapadékosabb volt, bár a csapadék időbeli és térbeli eloszlása nem volt egyenletes. A havi csapadékmennyiség közel fele a hónap utolsó hetében hullott, és míg az ország nagy részén átlag feletti volt a csapadékhozam, addig az északi-középső régióban a szokásos mennyiségnek csupán 40-80%-a hullott.

Május

is jóval (több mint 40%-kal) csapadékosabb volt a sokévi átlagnál, a csapadékhozam országon belüli megoszlása ezzel együtt megint nem volt egyenletes. A Dunántúl középső területein valamint a nyugati határszélen átlag körül (valamivel alatta) alakult a havi csapadékösszeg, míg az Északi-középhegység területén illetve a délnyugati országhatár mentén helyenként az ilyenkor szokásos összeg kétszeresét is meghaladta a havi csapadékhozam. Az évszaknak megfelelően a havi csapadékmennyiség döntő többsége zivatartevékenységből származott, csendes, áztató eső május folyamán csak egy-két napon fordult elő.

Június

szintén csapadékosabb volt a sokévi átlagnál, több mint 30%-kal. Amíg azonban az ország középső részén a szokásos csapadékmennyiség 150-230%-a hullott le, az északkeleti valamint északnyugati vidékeken helyenként a normálértéket sem érte el a csapadékhozam. A hónap eleji nagy esőzések, valamint a május végi nagy csapadékok június első felében komoly áradásokat okoztak országszerte, a hónap végén pedig hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékot szállító lokális esőzések változtattak sártengerré egész városrészeket Budapesten. Június 22-én Miskolcon tornádót észleltek, a június végi viharos időjárás következtében pedig több patak kilépett a medréből, a szél fákat tépett ki, tetőket rongált meg.

Július

megszakítva az éve eleje óta tartó tendenciát, csapadékszegényebb volt mint az átlag: az ilyenkor szokásos csapadékennyiségnek csak a fele hullott le a hónap folyamán. Az ország nyugati felében volt nagyobb a szárazság, ott a havi csapadékmennyiség helyenként mindössze 30%-a volt a sokévi átlagnak, míg a legcsapadékosabbnak a keleti országrész bizonyult, ahol a normál 70%-a is lehullott. A hőséget néhol jégeső és heves vihar váltotta. Július 22-én egy ember meghalt és három megsebesült, amikor a viharos szél leszakított egy világító transzparenst. Júliusban többször fordult elő jégzápor is, de hirtelen lezúduló nagy csapadékok is komoly károkat okoztak. Július 24-én egy heves záport követően 70 tonna iszapot kellett a budai utakról eltávolítani.

Augusztus

csapadékhozama több mint másfélszerese volt a sokévi átlagnak, jórészt nagy csapadékot adó lokális zivataroknak köszönhetően. Ennek megfelelően a csapadékhozam átlagtól való eltérése igen változatosan alakult az országon belül: egyes területeken a normálérték kevesebb mint 150%-a, máshol közel 300%-a hullott le a hónap folyamán. A hónap legnagyobb napi csapadékhozamát augusztus 1-jén regisztrálták, amikor Budapesten és vonzáskörzetében egy nap alatt 70-90 mm csapadék hullott (az augusztus havi átlagos csapadékhozam 76 mm).

Szeptember

csapadékszegény volt 2006-ban, az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnek országos átlagban csupán a 37%-a hullott le a hónap folyamán. A havi csapadékhozam az ország egy-két pontján ugyan meghaladta az átlagot, jellemzően azonban csak 20-60%-a volt a szeptemberben szokásos csapadékmennyiségnek.

Október

szárazabb volt a megszokottnál, csapadékhozama alig több mint fele volt az ilyenkor szokásosnak. A havi csapadékösszeg országon belüli eloszlása határozott észak-északnyugat, dél-délkelet irányú eloszlást mutatott. Az ország északi-északnyugati vidékein a csapadékhozam a normál 30-50 százaléka körül mozgott, a déli-délkeleti országrészben ellenben az átlagos havi csapadékösszeg 80-90%-a volt a sokévi átlagnak, sőt egyes területeken meghaladta az átlagot. Október viharos időjárással búcsúzott, a 60-100 km/órás széllökések fákat csavartak ki, egy ember életét vesztette.

November

szintén szárazabb volt a szokásosnál: országos átlagban a novemberi csapadékhozam csak mintegy 40%-a volt a sokévi átlagnak. Legszárazabbnak az ország középső és északi területei bizonyultak, ahol az átlagos csapadékösszegnek csupán 20-30%-a érkezett meg, míg a délkeleti régióban helyenként a normál 70%-nak megfelelő csapadék is lehullott. A november jellemző csapadéka az eső volt, de országszerte 1-2 napon havazást is regisztráltak.

December

jóval csapadékszegényebb volt a sokévi átlagnál, országosan a havi csapadékösszegnek csak mintegy 19 százaléka hullott le a hónap során. Legszárazabb az ország középső régiója volt, míg legtöbb csapadék a délkeleti országrészben hullott. A hónap jellemző csapadéka az eső volt, de - főleg az ország keleti felében - 3-4 napon havazást is regisztráltak, igaz, a lehullott hó 1-2 napnál tovább sehol sem maradt meg.

A különböző küszöbértékeket meghaladó csapadékú napok átlagos számát mutatjuk be a 18. ábrán az év hónapjaiban országos átlagban. A mérhető csapadékmennyiségű (>=0,1mm) napok számánál lényegesen kisebb értékeket kapunk, ha az 1 mm-t meghaladó hozamú napokat számoljuk össze. Ennél is kevesebb esetben észleltek a mezőgazdaság szempontjából is mértékadó mennyiségű (>=5mm) csapadékot. A 2006. évben a legtöbb csapadékos nap májusban és augusztusban, a legkevesebb pedig szeptemberben, októberben és decemberben fordult elő.

A 2006-ban előfordult 1 mm-nél nagyobb csapadékhozamú napok számát hasonlítottuk össze a sokévi átlaggal a 19. ábrán. Lényegesen (közel 50%-kal) nagyobb esetszám volt augusztusban, de májusban is több mint 30%-kal túllépte az 1mm-nél nagyobb csapadékhozamú napok száma a sokévi átlag értékét. 2006-ban augusztusban esett a legtöbb eső (17. ábra), ami együtt járt a csapadékos napok számának növekedésével is a legalább 1mm-es csapadékhozamú napok esetén.