Hazánk éghajlatát globálisan a jelentős évi hőmérsékletingás jellemzi. A hőmérséklet időbeli alakulása, az egyes évszakok, hónapok időjárása nagyon változékony.

Január

A 2006. év a szokottnál enyhébb idővel vette kezdetét, január közepéig valamivel átlag felett alakultak a napi középhőmérsékletek. Jelentősebb lehűlés csak a hónap harmadik harmadában következett be, amikor két nap alatt 11 fokot zuhant a napi középhőmérséklet. A hó végi határozott negatív anomáliának köszönhetően január középhőmérséklete országos átlagban a normálnál 1,1 fokkal hidegebbnek, -3,2°C-nak adódott.

Február

az átlagnál hidegebb volt 2006-ban, középhőmérséklete országos átlagban -1,2°C-nak adódott, ami több mint másfél fokkal elmarad a sokévi átlagértéktől. Egy egyhetes időszakot kivéve átlag alatt alakultak a napi középhőmérsékletek, azon a 16-val kezdődő pár napon azonban kellemes, tavaszi, az átlagnál olykor 6-7 fokkal melegebb volt az idő, a délnyugati országrészben egészen 16-18 fokos maximumhőmérsékletekkel.

Március

az év első két hónapjához hasonlóan több mint 1 fokkal hidegebb volt a sokévi átlagnál, a hónap középhőmérséklete országos átlagban 3,6 °C-nak adódott. A negatív anomália túlnyomórészt a március első felében uralkodó, az átlagosnál 3-5 fokkal hidegebb időszaknak volt köszönhető: március 20-ig a napi középhőmérséklet mindössze két napon haladta meg a normálértéket. A hónap végén aztán beköszöntött a tavasz, március 27-én az északnyugati országrészben a 25 °C-ot is meghaladta a legnagyobb nappali felmelegedés.

Április

másfél fokkal melegebb volt a szokásosnál, középhőmérséklete országos átlagban 11,9 foknak adódott. A hónap első felében még sűrűn váltogatták egymást a normálnál melegebb és hidegebb időszakok (áprilisban mindössze 7 nap középhőmérséklete maradt el a sokévi átlagtól), 14-től kezdve aztán egészen a hónap végéig kellemes, késő tavaszias, az átlagnál esetenként 5-7 fokkal melegebb időben volt részünk.

Május

elkerültek minket az elmúlt években már megszokottá vált kora nyári nagy melegek. A napi középhőmérsékletek a hónap folyamán átlag körül ingadoztak, sem rendkívüli hidegre, sem nagy melegre nem volt példa. Országos átlagban május középhőmérséklete a sokévi átlagtól mindegy fél fokkal maradt el. A hónap leghidegebb napja 1-je volt, amikor a legnagyobb nappali felmelegedés az ország nagy részén nem haladta meg a 12-15 fokot. Május legmelegebb napján (23-án) ezzel szemben országszerte 26-32°C-os maximumhőmérsékletet regisztráltak.

Június

időjárására kettősség volt jellemző: a hónap első felében az átlagnál 5-6 fokkal hidegebb, 14-től kezdve azonban a megszokottnál esetenként 6-8 fokkal is melegebb volt az idő. Június végén nagy viharokkal érkezett a lehűlés, összességében azonban június középhőmérséklete az átlagnál 0,7 fokkal magasabb volt, 19°C-nak adódott. A hónap végi kánikula miatt 22-tól kezdve közel egy hétig hőségriadó volt életben az ország területén, de nappali csúcshőmérsékleti rekord nem született. 26-án éjszaka megdőlt a július 26-ra vonatkozó éjszakai melegrekord: Budapesten 23,1 °C-os éjszakai minimumhőmérsékletet regisztráltak (a korábbi rekord 21,5°C volt).

Július

közel 3 fokkal melegebb volt a sokévi átlagnál, középhőmérséklete országos átlagban 22,8°C-nak adódott. Átlagosan a napi középhőmérséklet a hónapnak mindössze 4 napján maradt el a normáltól, július túlnyomó többségében a szokásos napi középértéket 4-8 fokkal meghaladó hőmérsékleteket regisztráltak. A hónap során a kánikula miatt többször rendeltek el hőségriadót, mégis mindössze egy melegrekord született: Budapesten július 22-én 36,9 Celsius fokot mértek, és ezzel megdőlt az 1998. július 22-én mért 36 fokos akkori rekord.

Augusztus

középhőmérséklete több mint egy fokkal elmaradt a sokévi átlagértéktől, az anomália ugyanakkor nem volt egyenletes országon belül. Az északkeleti országrészben a hónap csak 0,3-1 fokkal, a délnyugati régióban viszont helyenként 1,6 fokkal is hűvösebb volt az ilyenkor megszokottnál. Augusztus nagy részében átlag alatt alakultak a napi középhőmérséklet értékek, több napig tartó meleg időszakra csak a 20-át megelőző héten volt példa. 20-án este aztán komoly viharral érkezett meg a lehűlés, Budapesten a 120 km/órát meghaladó (orkán erejű) széllökések következtében 5 ember vesztette életét.

Szeptember

időjárása kellemesen alakult, a hónap középhőmérséklete országos átlagban 1,4 fokkal volt magasabb az ilyenkor szokásosnál, 17,1°C-nak adódott. Szeptemberben mindössze 5 nap középhőmérséklete maradt el a sokéves átlagértéktől, a hónap nagy részében a szokásosnál melegebb időben volt részünk. Viszonylag sok volt a nyári nap (legtöbb (15-20) az ország délkeleti vidékein, legkevesebb (0-4) a hegyvidéki területeken), sőt a hónap során még hőségnapot is regisztráltak, a déli és délnyugati régióban, 1 alkalommal.

Október

időjárása kellemesen alakult, a hónap országos átlagban közel 2 fokkal melegebb volt, mint a sokévi átlag. A havi középhőmérsékletek országon belüli eloszlása ezzel együtt nem volt egyenletes: a pozitív anomália a nyugati országrészben helyenként a 3 fokot is meghaladta, míg a keleti régió egyes vidékein a másfél fokot sem érte el. Országos átlagban csak mintegy 8 nap hőmérséklete maradt átlag alatt október folyamán, ezzel szemben a hónap első hetében valamint utolsó dekádjában nem voltak ritkák az átlagot 6-10 fokkal meghaladó napi középhőmérsékletek sem.

November

az ősz másik két hónapjához hasonlóan melegebb volt az ilyenkor szokásosnál, országos átlagban mindegy 2,4 fokkal. Országon belül ezzel együtt voltak eltérések: míg a déli és keleti országrészekben helyenként csak 1,5-2 fokos volt az anomália, addig az ország nyugati csücskében az átlagtól való eltérés esetenként meghaladta a 3 fokot is.

December

Az év utolsó hónapja is melegebb volt a szokásosnál, országos átlagban 2,2 fokkal. A déli országrész volt kevésbé enyhe (itt az átlagnál csupán 1,5-2,5 fokkal volt melegebb a december), míg az északi és nyugati területeken helyenként a 3 fokot is meghaladta a havi középhőmérséklet sokévi átlagtól vett eltérése. Ez a pozitív anomália nagyrészt a hónap első dekádjában tapasztalható, átlagnál 4-9 fokkal melegebb időszaknak volt köszönhető, amikor is 3 napon is melegrekord született. December 6-án Mázán 19,1°C-kal, 8-án Homokszentgyörgyön 18,5°C-kal, míg 9-én Agárdon 18,2°C-kal dőltek meg a korábbi rekordok.

2006-ban az országos évi középhőmérséklet 10,3 °C volt, ami 0,6°C-kal meghaladta az 1961-90-es 30 éves átlagot. Az országon belül 6,2°C és 12,2°C között alakultak az évi középhőmérséklet értékek (12. ábra).

A hőmérsékleti küszöbnapok száma tavaly nagyjából a sokévi átlagnak megfelelően alakult: a meleg küszöbnapok száma némileg meghaladta a normálértékeket, a hideg küszöbnapok száma pedig valamivel elmaradt azoktól.
2006-ban országos átlagban 29 nap volt téli, 1 nappal több mint a szokásos, és 11 nap zord, ami a szokásosnak megfelelő érték. Nulla fok alatti hőmérséklet 95 napon fordult elő - a 30 éves átlagérték 97 nap.
2006-ban nyári nap 71 volt átlagosan, ami 2 nappal több, mint a szokásos. A hőségnapok száma 29 volt, ami 13 nappal haladja meg az átlagos 16-ot. Tavaly átlag 1 forró napunk volt, ami megfelel az 1961-1990-es időszak átlagának.

A 14. ábrán Budapest-Pestszentlőrincen lévő állomásunk hőmérsékletének 2006. évi menetét mutatjuk. A napi hőmérsékleti minimumból, átlagból és maximumból számolt havonkénti közép értékéből láthatjuk az évi menet alakulásán túlmenően azt is, hogy a nyári napokon általában nagyobb a minimum-maximum közti hőingás mint a téli napokon. Az adott hónapban fellépett abszolút minimum és abszolút maximum értéke is szerepel az ábrán. Ezek tágassága nyilvánvalóan még nagyobb.