Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat mérsékelten szeles területnek minősíthetjük. A szélsebesség évi átlagai2-4 m/s között változnak. Jellegzetes a szélsebesség évi járása (24. ábra), legszelesebb időszakunk a tavasz első fele (március, április hónapok), míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók.

A 24. ábra alapján elmondhatjuk, hogy a szokásosnál sokkal kevésbé volt szeles a 2006. év időjárása Budapest-Pestszentlőricen, és az évi menet sem a sokévi átlagnak megfelelően alakult. A tavaszi maximum áprilisra tolódott, de értéke így is elmaradt a sokévi átlagtól, a nyári másodmaximum augusztusban következett be. Az ősz végén általában tapasztalható nagyobb szélsebességek 2006-ban novemberben jelentkeztek.

Budapest-Pestszentlőrincnek 1996-2000 közötti óránkénti szélsebességi értékeiből számolt relatív gyakoriságot mutatjuk be a 25. ábra oszlopdiagramján. Az ötévi átlag alapján elmondható, hogy az eloszlás balra torzult, mivel az átlagnál alacsonyabb szélsebességek fordulnak elő gyakrabban. Az átlagnál nagyobb szelek ritkábbak, de nagyon nagy értékek is felléphetnek.

2006-ban (26. ábra) a 0,1-1 és 1,1-2,0 m/s-os (leggyakoribb) sebességek az ötévi átlagnál többször, a 2,1-3,0 m/s-os értékek átlag körüli mértékben, a többi szélsebesség átlag alatti számban fordultak elő. 2006-ban tehát többnyire átlag alatt maradt a szeles- (>=10m/s) és a viharos (>=15 m/s) napok száma is (27. és 28. ábra).

27. ábra Szeles napok száma a normál százalékában

28. ábra Viharos napok száma a normál százalékában

A szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk a 30. ábrán Budapest-Pestszentlőrinc 1961-90 és 2006. évi adatai alapján. Az ábra jól mutatja, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől érkező ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyozottabb megjelenésének oka a városi hősziget hatás, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő.