Magasság tekintetében négy felhőcsoportot különböztetünk meg. Az alábbi felsorolásban szerepelnek a mérsékelt övi átlagos magasságuk is.
Magas szintű felhők
magasságuk: 5-13 km
Közepes szintű felhők
magasságuk: 2-7 km
Alacsony szintű felhők
magasságuk: a talajfelszín és 2 km között
Függőleges felépítésű felhők
amelyeknek alapja átlagosan 500 m, teteje pedig átlagosan 8000 m-ig ér el (zivatarfelhők).
A felhők anyaga és magassága között szoros kapcsolat van. A magas szintű felhők jégkristályokból állnak, a középszintűek jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből egyaránt, tehát vegyes
halmazállapotú felhők. Az alacsony szintűek pedig túlnyomóan vízcseppekből állnak.
2.
A felhők "alak" szerinti osztályozása:
A felhők alakjában három fő formát különböztetünk meg:
Réteges jellegű felhők
vízszintes kiterjedésük a függőlegeshez képest nagy
Gomolyos jellegű felhők
függőleges kiterjedésük a vízszinteshez képest nagy
Függőleges felépítésű felhők,
amelyeknek mindkét irányú kiterjedése nagy (a kétféle kiterjedés nagyságrendje megegyezik).
A felhők alakja szerint azoktól a fizikai folyamatoktól függ, amelyek létrehozták őket. Lassú lehűlés rétegfelhőket képez, a hirtelen gyors lehűlés
gomolyfelhőket hoz létre. A felhők alakjának, anyagának, magasságának együttes figyelembevételével a Meteorológiai Világszervezet elkészítette a felhők összesített
rendszerezését. Az egyes felhőfajták képeit a Nemzetközi Felhőatlasz tartalmazza.
A Nemzetközi Felhőatlaszban szereplő felhőosztályozás 10 alaptípusból indul ki. Ezeket a típusokat fajoknak nevezik és a felhőfajok kölcsönösen kizárják
egymást, tehát egy adott felhő nem tartozhat egyszerre több fajhoz.
3.
A felhőfajok:
A felhők alakjában három fő formát különböztetünk meg:
Cirrus (pehelyfelhő):
Magas szintű, széttagolt felhők fehér, finom rostokból, fehér vagy túlnyomóan fehér foltokból, esetleg keskeny szalagokból összetéve.
A felhők rostos, vagy selymes, ezüstös fényűek is lehetnek. Jégkristályokból áll és a közepes földrajzi szélességeken 5 - 13 km magasságban képződik.
Nemzetközi jele: Ci
Cirrocumulus (bárányfelhő):
Fehér folt, felhőlepel, vagy réteg alakjában megjelenő önárnyék nélküli, magas szintű felhő, amelyet különálló vagy egybeolvadó
fodorszerű gomolyokból áll, és többé-kevésbé szabályos elrendeződést vesznek fel.
Nemzetközi jele: Cc
Cirrostratus (fátyolfelhő):
Áttetsző, fehéres felhőfátyol, szerkezete rostos, fonalas vagy sima. Részben vagy egészben eltakarhatja az eget.
Nemzetközi jele: Cs
Altomcumulus (gomolyfelhő, párnafelhő):
Fehér, szürke
vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg általában önárnyékkal. Elemei lehetnek lemezek, gömbölyded párnák, hengerecskék. Ezek egy része lehet rostos
vagy szilárd, amelyek összeolvadhatnak vagy elkülönülhetnek egymástól.
Nemzetközi jele: Ac
Altostratus (lepelfelhő):
Az Altostratus szürkés, kékes felhőlepel vagy csíkos, rostos, sima réteg. Részben és egészen is elboríthatja az eget.
Egyes részein elég sűrű ahhoz, hogy a Napot úgy elhomályosítja, mintha homályos üvegen át néznénk. Vegyes halmazállapotú felhő, amely esőcseppeket és hópelyheket is tartalmaz.
Nemzetközi jele: As
Nimbostratus (réteges esőfelhő):
Szürke, gyakran igen sötét felhőréteg, a folyamatosan hulló eső vagy hó következtében erősen
elkent alakkal. A csapadék a legtöbb esetben eléri a talajt, rendszerint tartós, folytonos esőzés vagy havazás formájában. A Nimbostratus réteg olyan vastag,
hogy teljesen eltüntetheti a Napot. A felhőréteg alatt gyakran jelennek meg alacsony, tépett foszlányok, amelyek beleolvadhatnak a Nimbostratusba, de el is különülhetnek tőle.
Nemzetközi jele: Ns
Stratocumulus (gomolyos rétegfelhő):
Szürke vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg, amely majdnem mindig meglehetosen sötét rétegbol áll. Mozaikszerűen összetett elemekből, párnákból
vagy hengerekbol áll, amelyek nem rostosak, elkülönülhetnek egymástól vagy egymásba olvadhatnak.
Nemzetközi jele: Sc
Stratus (rétegfelhő):
általában szürkés színű
felhő, elég egyenletes felhőalappal. Hullhat belőle szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó. Ha a Nap átsüt a felhőn, körvonalai felismerhetőek. Gyakran
alakul ki a talajról felemelkedő ködből.
Nemzetközi jele: St
Cumulus (gomolyfelhő):
Különálló felhők, általában sűrűek és éles körvonalúak. Tömb, kupola, torony alakúak és feldudorodó felső részük ragyogóan fehér, míg alapjuk viszonylag sötét és vízszintes. Néha a Cumulusok tépettek.
Nemzetközi jele: Cu
Cumulonimbus (zivatarfelhő):
Vastag, sűrű felhő, tetemes vertikális kiterjedéssel. Alakja oldalról hegységre vagy toronyra emlékeztet. Felső részein sima, rostos vagy
barázdált képződmények figyelhetők meg. Csúcsa majdnem mindig sík, lapított. Gyakran üllőre vagy hatalmas tollpehelyre emlékeztető formában terül szét. A
felhő rendszerint igen sötét alakja alatt gyakran figyelhetők meg alacsony tépett felhők, amelyek beleolvadhatnak a felhőalapba. Tartalmazhat esőcseppeket, hópelyheket,
a fagyott esőcseppeket és jégdarabokat. A felhőalapból sokszor jól megfigyelhető csapadékszálak (virga) ereszkednek alá. Csapadéka mindig heves és záporszerű.
Kialakulását rendszerint mennydörgés és villámlás kíséri.
>
