omsz
>>
    OMSZ      IDŐJÁRÁS      ÉGHAJLAT      LEVEGŐKÖRNYEZET       ISMERET-TÁR   
Ismeret-tár főoldal |  Meteorológia iskola |  Felhőatlasz |  Iránytű |  Érdekességek, tanulmányok |  EISZ
 |  Honlaptemető 
Felbontás: KicsiFelbontás: NormálFelbontás: KözepesFelbontás: NagyobbFelbontás: Nagy Copyright © 
A két világháború között

A XIX. század elején az időjárás - előrejelzések elméleti megalapozásában nemzetközileg is elismert, jelentős eredményeket ért el Magyarországon a Prognózis Osztály akkori vezetője, Anderkó Aurél. A talaj-közeli légnyomás eloszlását, az általa kialakított áramlási rendszereket tanulmányozva felfedezte az időjárás folyamatában markáns szerepet játszó "másodlagos depressziók" (mai terminológiával: peremciklon-ok) létét és megfogalmazta kialakulásuk törvényszerűségeit. Túllépve a meteorológia keretein a fizika tudományának elvi, ismeretelméleti problémáit is boncolgatta, ezzel összefüggésben kereste a meteorológia helyét a fizika rendszerében.
Az I. világháború idején és a 20-as évek elején az időjárás - előrejelzés tudománya; a szinoptika forradalmi változáson ment keresztül. Elméleti fejlődésének központja erre az időre Norvégiába, Bergenbe koncentrálódott, létrehozva az úgynevezett "bergeni iskolá"-t. Az addig döntően a légnyomási térképekre alapított "izobár-szinoptika" kezdett egysíkúvá válni, a hozzá kapcsolódó szemléletmód egyre inkább kezdett elavulni. Előrelépést a szinoptikába a "bergeni iskola" és két legjelentősebb képviselője V. Bjerknes és J. Bjerknes (apa és fia) hozta. A szinoptika fejlődésének a mai napig talán legnagyobb felfedezését tették. Észrevették a légkörben a markáns időjárás változások legfőbb hordozóját, az időjárási front-ot és meghatározták azt a tényt, hogy a frontnak meghatározott helye és szerepe van a légkör, és ezen belül elsősorban egy ciklon szerkezetében. Az apa volt a "felbujtó", a fiú a "felfedező". Rendkívül szerények, de találóak és egyben szellemesek az "öreg" Bjerknes ezzel kapcsolatos szavai:
"... a meteorológusok mindenütt a világon ötven éven keresztül csak nézték az időjárási térképeket anélkül, hogy észrevették volna legfontosabb sajátosságait. Én csupán a megfelelő térképeket adtam a megfelelő fiatalemberek kezébe, és azok hamarosan felfedezték a ráncokat az időjárás arcán".
Azóta tudjuk, hogy ott, ahol az időjárási térképek vonalain a törések, a szakadások, a szabálytalanságok vannak, ott van az időjárás lényege, a változás, a front. Ha ezeket a "ráncokat" kisimítjuk, eltüntetjük a térképekről - mint tették ezt elődeink az izobár-szinoptika hőskorában - a fürdővízzel együtt kiöntjük a gyereket is.
A "bergeni iskola" eredményeit növeli az a tény, hogy a frontok felfedezése abban az időben történt, amikor a magas - légköri mérések még gyerekcipőben jártak, és az időjárás vizsgálatának eszköze a földfelszíni meteorológiai mérések és megfigyelések alapján készülő időjárási térkép volt (lásd: előző fejezet). A légkör magasabb rétegeinek évtizedekkel későbbi részletes megismerése, a fejlett távérzékelési eszközök (rádió-szonda, meteorológiai műhold, időjárási radar, stb.) alkalmazása alig módosította, inkább csak megerősítette vagy finomította azokat az elképzeléseket, következtetéseket, elméleteket, amelyekre Bjerknesék a csupán "kétdimenziós" térképeik segítségével a légkör, s ezen belül elsősorban a ciklonok és a frontok szerkezetére vonatkozóan a 20-es években jutottak. Ez az időszak a szinoptika XX. századi fejlődésének első nagy virágkora volt. Különlegessége - az időjárás - előrejelzés módszere későbbi fejlődési szakaszaival összehasonlítva - elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a "frontológia" kialakulása sem közvetve, sem közvetlenül nem kapcsolódott valamely új technikai vívmányhoz. Az időjárási front - nak, mint az időjárás változások "főszereplőjének" zseniális felismeréséhez, a hagyományos eszközökre támaszkodva, a tiszta emberi elme jutott el.
A "frontológia" módszerének a hazai szinoptikus meteorológiába történő bevezetése a nemzetközi fejlődéshez képest jelentősen, közel tíz évet késett. Ebben nagy szerepet játszott az a visszaesés, amely Trianon után volt tapasztalható a magyar meteorológiában. A 20 - as években - Anderko külföldre távozását követően - nem volt igazi szinoptikus szakember az intézet szolgálatában. A "norvég iskola" által a szakma nemzetközi életében előidézett szemléletváltásról, az új irányzat megjelenéséről csupán az "IDŐJÁRÁS" című folyóiratban megjelent néhány recenzió tett említést. A ciklonok szerkezetével kapcsolatos új ismeretek tudományos alkalmazásával első ízben - Réthly Antal tollából - "A Biatorbágy térségében" 1924. június 13-án előfordult tornádó leírásában találkozunk (IDŐJÁRÁS XXIX. évf. 4-5. füzet). A gyakorlati alkalmazás azonban, számos ok miatt még sokáig váratott magára. A Prognózis Osztály ebben az időben történetének talán a legmélyebb pontján volt: nem volt meg a kellő létszám, ezen belül nem volt az új elméletet ismerő gyakorlati szakember. Hiányoztak a frontológia alkalmazásához szükséges meteorológiai információk, nem voltak a frontanalízis számára alkalmas térképek, és még sorolhatnánk tovább az akkori nemzetközi színvonal - tól való elmaradásunk tényezőit.

A felzárkózás első mozzanatai a 30-as évek első felére esnek.

   Előszó 
   Az 1900-as évek előtt 
   1900-tól az I. világháborúig 
   A harmincas évektől a II. világháborúig 
   A II. világháború és az újjászületés (1939-49) 
   Az ötvenes évek 
   Új szemlélet az előrejelzések készítésében 
   Az első fizikus szemléletű időjárás-előrejelzés 
   Az első sikeres számítógépes időjárás-
     előrejelzés magyar részvétellel 
   Hogyan készül a számítógépes előrejelzés 
   Mi a baj a számítógépes előrejelzéssel 
   Káosz az előrejelzésben - a káosz előrejelzése 
Meteorológiai alapismeretek 
Klímaváltozás Magyarországon