Homogenizált, interpolált adatok alapján a havi középhőmérsékleteket tekintve 5 hónapban tapasztaltunk negatív és 7 hónapban pozitív anomáliát, ami összességében éves szinten 0,2 °C-os pozitív eltérést eredményezett. Abszolút értékben legnagyobb eltérés novemberben volt jellemző, amikor 3,8°C-kal volt melegebb az átlagosnál. Fontos megjegyezni, hogy bár a 2010-es év hőmérsékleti szempontból Magyarországon átlagosnak bizonyult, a WMO becslése alapján 2010 globálisan a legmelegebb év volt holtversenyben az 1998-as és 2005-ös évekkel.

Január

Az év első hónapjában időjárásunk hidegebb volt a szokásosnál, az ország területének túlnyomó részét negatív hőmérsékleti anomália jellemezte. A hónap első néhány napjában országos átlagban lehűlés volt jellemző, majd 4-étől egy mediterrán ciklonnak köszönhetően felmelegedés kezdődött. A hőmérséklet 9-én érte el a maximumát, ezen a napon Szegeden rekord magas, 8,5°C-os minimumhőmérsékletet mértünk, és a legmagasabb havi hőmérsékletet is ezen a napon regisztráltuk. A hónap utolsó felében több napon keresztül szibériai anticiklon alakította hazánk időjárását, és ennek megfelelően 20-ától egészen a hónap végéig az átlagosnál alacsonyabb értékek jellemezték az országos átlaghőmérsékletet.

Február

A szokásosnál kissé hidegebb volt a február, az értékek a Cserhátban maradtak leginkább az 1971-2000-es normál alatt. A hónap eleje és vége között mintegy 10,4°C-ot emelkedett a napi középhőmérséklet országos átlagban. A tavaszhoz közeledve a felmelegedést több ízben, a ciklonaktivitástól függően 2-4°C-os visszaesések törték meg. Az értékek a hónap első felében a sokéves átlag alatt voltak, majd a hónap végére fokozatosan fölé emelkedtek.

Március

A hónap időjárása az ország nagy részén az ilyenkor szokásosnál kissé melegebb volt. Az első tavaszi hónap az ilyenkor megszokottnál melegebb idővel érkezett, majd az országos átlagban vett napi középhőmérséklet 3-án a sokévi átlag alá süllyedt, és egészen 17-ig alatta is maradt. Az ezután kezdődő melegedés következtében a hőmérséklet a hónap második felében már újra meghaladta a szokásos értéket.

Április

A hónap az ország nagy részén a szokásosnál kissé melegebbnek bizonyult, az eltérés általában +0,5 - +1 °C volt. Az országos átlagban vett napi középhőmérséklet meglehetősen változékonyan alakult a hónap során, 2-3 napos felmelegedési és lehűlési időszakok váltották egymást. Ennek megfelelően az anomália is nagy ingadozást mutatott. A pozitív és negatív eltérések váltakozása után, a hónap utolsó harmadától a középhőmérséklet már végig az 1971-2000-es átlag fölött maradt.

Május

Időjárásunk ebben a hónapban az átlagosnál hűvösebb volt. A hónap folyamán a napi középhőmérsékletek igen jelentősen ingadoztak. Míg a hónap elején az átlagoshoz képest +4 °C-os anomália jelentkezett, a hónap közepére jelentősen visszaesett a hőmérséklet. A legnagyobb negatív különbség (-7 °C) 16-án volt jellemző, majd újra melegedés kezdődött. 21-e után a sokévi átlaghoz képest melegebb volt, de az újabb lehűlés hatására a hónap utolsó napjára a hőmérséklet újra a sokéves átlag alá süllyedt.

Június

A hónap elején folytatódott az átlagosnál jóval hűvösebb időjárás, június 1-jén országos átlagban az ilyenkor megszokottnál mintegy 5 fokkal volt hidegebb. A gyors és folyamatos melegedésnek köszönhetően 6-án már az átlag fölé emelkedett a napi középhőmérséklet, és 19-ig fölötte is maradt. A meleg periódus csúcspontja 12-e volt, ekkor megdőlt a napi hőmérsékleti rekord is, Kelebia állomásunkon 35,8 °C-ot mértünk. 19-e után átmenetileg átlag alatti volt a napi középhőmérséklet, 26-án azonban ismét felmelegedés kezdődött, és a hónap már a szokásosnál melegebb napokkal búcsúzott.

Július

A júliusi középhőmérséklet hazánkban mindenhol meghaladta az ilyenkor szokásos értékeket, a legnagyobb eltérés, közel +3 fok az északnyugati országrészben volt jellemző. A hónap nagy részében átlag fölötti volt a napi középhőmérséklet, ez alól kivételt csupán a 4-8. és a 25-31. közötti időszakok képeztek. A kánikula csúcsa 17-e volt. Ezen a napon mértük a hónap és egyben az év legmagasabb hőmérsékletét is, 36,8 °C-ot Paks állomásunkon.

Augusztus

A nyár utolsó hónapjában a havi középhőmérséklet hazánk jelentős részén meghaladta az ilyenkor szokásos értékeket. Az első napokban a szokásosnál melegebb volt, de a 2-án kezdődött lassú lehűlés következtében a napi középhőmérséklet országos átlaga 4-én már a sokévi átlag alá csökkent. Augusztus 11-től újra pozitív anomália volt jellemző, mely kisebb megszakításokkal 28-áig tartott. A hónap utolsó napjaiban azonban jelentősen visszaesett a hőmérséklet, 31-én országos átlagban már mintegy 6 fokkal volt hidegebb, mint a sokévi átlag.

Szeptember

A hónapban folytatódott az átlagosnál hűvösebb napok sora. Az országos napi középhőmérséklet csupán néhány napon érte el, illetve emelkedett az átlag fölé. Minimumát 6-án érte el, amikor egy magassági hidegörvény okozott az ilyenkor szokásosnál több mint 5 °C-kal hűvösebb időjárást. Hidegfronti hatásra 20-án szintén lokális minimum jelentkezett, majd átmeneti felmelegedés után 25-étől jelentős lehűlés kezdődött.

Október

Országszerte több fokkal hűvösebb volt a szokásosnál az október is. Az országos napi középhőmérséklet szinte egész hónapban az 1971-2000-es átlag alatt maradt, a legnagyobb különbség 9-én jelentkezett, mintegy -5°C. Csupán 24-én és 25-én volt melegebb a szokásosnál, amikor melegfronti hatásra átmenetileg erősödött a nappali felmelegedés. A 28-ától kezdődő hőmérséklet-emelkedés a hónap utolsó napjára átlag körüli értéket eredményezett.

November

Az átlagosnál hűvösebb szeptember és október után több fokos pozitív havi hőmérsékleti anomáliával ért véget az ősz. A hónap elejétől kezdve egészen 24-éig az országos napi középhőmérséklet magasabb volt a sokéves átlagnál. A legmelegebb nap 5-e volt, amikor országos átlagban több mint 12 °C volt jellemző. A legnagyobb különbség mégis 15-én jelentkezett, amikor a napi középhőmérséklet mintegy 7,5°C-kal haladta meg az ilyenkor szokásos értéket. 22-én markáns lehűlés kezdődött, mely a hónap végére már átlag alatti értékeket eredményezett.

December

Decemberre visszatért a szokásosnál hidegebb időjárás. Az országos átlaghőmérséklet ebben a hónapban meglehetősen szélsőségesen alakult. Az időszak elején tapasztalt felmelegedés mintegy 10°C-ot elérve 8-án tetőzött. A felmelegedés időszakában, 7-én megdőlt a napi maximumhőmérséklet rekordja Sellye állomásunkon, ahol 18,5°C-ot mértek. A hónap közepén erőteljes lehűlés volt jellemző, 19-én országos átlagban közel 9,5°C-kal volt hidegebb a szokásosnál. A hónap végén újabb felmelegedés majd lehűlés követte egymást, mely során először néhány nap alatt mintegy 16°C-ot nőtt, majd ugyanennyit csökkent a hőmérséklet.

Az éves középhőmérséklet területi elrendeződése (12. ábra) nem tért el jelentősen a szokásostól: kirajzolódtak középhegységeink, és valamelyest az észak-déli növekvő tendencia is megfigyelhető volt. 10-11 °C jellemezte az ország nagy részét, ennél alacsonyabb értékek a magasabban fekvő területeken fordultak elő, a Mátrában és Bükkben 7 °C alatti átlaghőmérsékletek is megjelentek. 11 °C-nál melegebb csupán a Tisza déli vidékén uralkodott.

Hőmérsékleti küszöbnapok tekintetében változatosan alakult az elmúlt esztendő. A hideg küszöbnapokból rendre többet számláltunk: fagyos napból (Tmin<=0°C) 97-et, eggyel többet a sokéves átlagnál; zord napból (Tmin<=-10°C) 13-at a szokásos 9 helyett; téli napból (Tmax<=0°C) pedig 35-öt, 10-zel többet a megszokottnál. A nyári félév küszöbnapjai közül a nyári napokból (Tmax>=25°C) kevesebb fordult elő 2010-ben, országos átlagban 65 a szokásos 75 helyett. Az 1 forró napunk (Tmax>=35°C) igazodott a sokéves átlaghoz. Hőség napok (Tmax>=30°C) tekintetében országos átlagban 3-mal többet, 23-at számoltunk, de területi eloszlását tekintve (13. ábra) az ország különösen délkeleti felében 30-nál, sőt 40-nél több is előfordult az évben. 10-nél kevesebb hőségnap a Bakonyban, illetve a Mátrában és a Bükkben volt jellemző.

Budapest-Pestszentlőrincen lévő állomásunk hőmérsékletének 2010. évi menetét mutatjuk be a 14. ábrán. A napi hőmérsékleti minimumból (tna), átlagból (t) és maximumból (txa) számolt havonkénti átlagértékéből az évi menet alakulásán kívül láthatjuk azt is, hogy a minimum-maximum közti hőingás a nyári napokon általában nagyobb, mint a téli napokon. Az adott hónapban fellépett abszolút minimum (tn) és abszolút maximum (tx) értéke is szerepel az ábrán, ezek távolsága nyilvánvalóan még nagyobb. Az értékek menetében októberben jelentkezik jelentős visszaesés, mely összefüggést mutat azzal, hogy ebben a hónapban tapasztaltuk a legnagyobb negatív hőmérsékleti anomáliát (7. ábra).