Országos átlagban a szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak, ez alapján hazánk mérsékelten szeles területnek minősül. A havi átlagos szélsebesség éves menetében (23. ábra) általában áprilisban jelentkezik a maximum, míg a legalacsonyabb értékeit augusztus és október között veszi fel. 2010-ben a március bizonyult a legszelesebbnek, míg az áprilisi átlagszél jelentősen elmaradt a szokásostól. Az elmúlt év értékei közül kiemelkedik még a május és a szeptember, de sokéves viszonylatban mindkét hónap átlagosnak bizonyult. Ha a 2010-es havi átlagos szélsebességeket az 1971-2000-es átlag százalékos arányában tekintjük (24. ábra), megállapíthatjuk, hogy a lőrinci mérések alapján ez az év csendesebb volt, mint a szokásos. Ha viszont egész hazánk szélviszonyait tekintjük, fontos megemlíteni, hogy a napi maximális széllökés kétszer is megdőlt ebben az évben, melyet mindkét alkalommal Kab-hegy állomásunkon mértünk. Az elsőt a Zsófia-ciklon pusztítása idején, május 17-én regisztráltuk (45 m/s), a második alkalom pedig december 9-én volt, amikor egy markáns hidegfront okozott többfelé - főként a Dunántúlon - viharos szelet; ekkor 47,7 m/s-os értéket mértünk.

Budapest-Pestszentlőrincnek az 1998-2008 közötti óránkénti szélsebességi értékeiből számolt relatív gyakoriságot mutatjuk be a 25. ábra oszlopdiagramján. Látható, hogy az eloszlás balra tolódik, vagyis a kisebb szélsebességek fordulnak elő gyakrabban. Az erősebb szelek ritkábbak, viszont nagyon nagy értékek is felléphetnek. A 2010-es eloszlás jól követte a sokéves átlagot.

A szélviszonyokat jellemző küszöbnapok éves menetét a 26. ábrán mutatjuk be. Mind a szeles (>=10m/s), mind a viharos napok (>=15 m/s) esetében megjelenik a január-márciusi jellemző emelkedő tendencia, majd ahogy azt az átlagszél esetében is láttuk, itt is szokatlan minimumot képez az április, aztán lokális maximumot a május. Szembetűnő továbbá az októberi meglehetősen alacsony minimum a szeles napokban, de az átlagos menettől eltérnek a nyár első két hónapjának értékei is. A viharos napok száma követette a szeles napokét, azzal a különbséggel, hogy a minimum itt novemberben jelentkezett.

A két karakterisztika sokéves átlaghoz való viszonya lőrinci állomásunkon szintén a szokásosnál jelentősen csendesebb évre utal. Míg a szeles napoknál (27. ábra) a március az egyetlen átlagnál nem kisebb érték, viharos napok (28. ábra) esetében ezt kiegészíti még a májusban jelentkező pozitív eltérés.

27. ábra Szeles napok száma a normál százalékában, Budapest-Pestszentlőrincen 2010-ben

28. ábra Viharos napok száma a normál százalékában, Budapest-Pestszentlőrincen 2010-ben

A 29. ábrán a szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk Budapest-Pestszentlőrinc 1998-2008 és 2010. évi adatai alapján. Az átlag jól mutatja, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől érkező ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyosabb megjelenésének oka a városi hősziget jelensége, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő. A 2010-es viszonyok nem mutatattak nagy különbséget a fentiekhez képest, az értékek jól követték az átlagot.