Hazánk csapadékellátottságát az évről évre tapasztalható változékonyság jellemzi. A lehulló csapadék nagyobbik része a nyári félévre koncentrálódik.

Az elmúlt évben országos átlagban 686 mm csapadék hullott, ami az előző évhez képest 210 mm-rel több, a sokévi átlagot pedig mintegy 12%-kal haladja meg. Az évnek mindössze 3 hónapjában fordultak elő átlag alatti csapadékmennyiségek, míg jelentősebb pozitív anomáliákat 5 hónapban regisztráltak.

Az ország relatíve legcsapadékszegényebb régiói 2004-ben nem az alföldi területek voltak, hanem az északnyugati és középső vidékek, amelyek az év során az átlagnak megfelelő csapadékmennyiségben részesültek. A legcsapadékosabb országrész 2004-ben a délnyugati volt. Az év során a legkevesebb csapadék (494 mm) Tápiószelén hullott, a legnagyobb csapadékösszeget pedig (1070 mm) Miskolcon regisztrálták.

Január

az ország döntő többségén a sokévi átlagnak megfelelően 30-40 mm csapadék hullott. Országos átlagban 10-15 napon fordult elő valamilyen csapadék, két nap (3-a és 4-e) kivételével az országban mindig volt összefüggő hótakaró.

Február

jellemző csapadéka is a hó volt, a havi csapadékösszeg országos átlagban közel kétszerese volt az ilyenkor szokásosnak. A hónap során csupán 8 napon nem hullott az ország területén csapadék. A 21 csapadékos nap közül 15 volt havas nap, 4 esős és két napon, 21-22-én hullott (először az ország nyugati felében, majd országosan) ónos eső, rengeteg kárt okozva.

Március

havában is a szokásos csapadékmennyiség másfélszerese hullott le (mindössze egyetlen nap volt csapadékmentes (18-a), egyes területeken a kétszeres mennyiséget is meghaladta a csapadékhozam. A 7-9-e közötti kiadós havazás eredményeképpen Kékestetőn 52 cm-es, a Bakonyban 44 cm-es hóréteg alakult ki, a hónap végéig összefüggő hótakaró csupán ezeken a magasabb hegyeken maradt fenn.

Április

havi csapadékösszege is közel másfélszerese volt az ilyenkor szokásosnak, sőt, ahogy márciusban is, egyes területeken a kétszeres mennyiséget is meghaladta. A márciusi magashegyi hótakaró április első napjaiban elolvadt, a 13-14-én regisztrált kékestetői hózáporból származó hó már nem maradt meg. A hónap során csupán egy napon, 2-án nem hullott csapadék az ország egyetlen pontján sem, a csapadékos napok közül 12 volt zivataros.

Május

volt 2004. első olyan hónapja, amely során a havi csapadék mennyisége országos átlagban nem érte el az ilyenkor szokásosat, azonban az Északi-középhegységben és az ország déli területein ebben a hónapban is az átlag közel kétszerese hullott le. A hónap minden napján észleltek legalább csapadéknyomot valahol, ahogy zivatar is szinte minden nap előfordult. Összesen 24 nap volt zivataros; ezekből a zivatarokból négy napon jégeső is hullott.

Június

havi csapadék mennyisége országos átlagban több mint 20 %-kal haladta meg az ilyenkor szokásosat, az északnyugati országrészben az átlag másfél - kétszeresének megfelelő csapadék hullott. A hónap folyamán egyetlen napon, 17-én nem észleltek az országban sehol sem csapadékot. 9-én, a délutáni órákban sok helyen alakult ki zivatar, amit helyenként 80-100 km/ó-s szél kísért, Miskolc környékén pedig nagy károkat okozó jégeső pusztított. Hazánk időjárását a váltakozó nedvességtartalmú levegőben gyakran kialakult záporok, zivatarok jellemezték a hónap további napjaiban is. A június 26-28. közötti 3 napos időszakban a keleti országrészre zúdult 60-110 mm-es csapadékmennyiség rendkívülinek tekinthető.

Július

havi országos csapadékmennyiség 5 mm-rel meghaladta a sokévi átlagot. Területi eloszlása azonban nem volt egyenletes: míg az ország Dunától keletre fekvő területein sok helyen a 200 mm-t is túllépte a csapadék havi összege, addig a nyugati országrészben száraz volt a július, ott a csapadék mennyisége jóval a sokévi átlag alatt maradt.

Augusztus

havi csapadékmennyisége országos átlagban közel 12 mm-rel maradt a sokévi átlagérték alatt, azonban mind országon mind pedig hónapon belüli eloszlása egyenetlen volt. A Dunától nyugatra eső területeken a szokásos mennyiségnek csak mintegy 30-60%-a hullott, a keleti országrészben viszont helyenként 30-50%-kal is több eső esett az ilyenkor szokásosnál. Augusztusban 12 nap volt teljesen csapadékmentes, a hónap többi napjának csapadékát pedig szinte kizárólag záporok, zivatarok adták.

Szeptember

országos csapadékmennyisége 11 mm-rel elmaradt a sokévi átlagtól. A havi átlagot meghaladó mennyiségű csapadék csak az ország déli- és északkeleti részén volt. Az Alpokalján, a Dunántúli középhegységben és a Pesti-síkságon a szokásos mennyiség fele sem hullott le.

Október

országos csapadékmennyisége jóval meghaladta a sokévi átlagot, megközelítette a 60 mm-t. A Dunántúl délnyugati részén a szokásos mennyiség több mint kétszerese hullott le.

November

országos átlagban közel 10 mm-rel több csapadék hullott le hazánkban mint az ilyenkor szokásos. Területi eloszlása szokatlan képet mutatott: az Alpokalján, a Mátrában és a Mecseket kivéve csaknem a teljes Dunántúlon átlag alatti csapadékösszeget regisztráltak, ugyanakkor az Alföldön a havi csapadékösszeg meghaladta az átlagot. Minden második-harmadik nap előfordult csapadékhullás: többnyire eső esett, de a magasabb hegyekben (a Kékesen 9 napon) és a főváros környékén 3-4 napon hó is hullott.

December

az átlagnál szárazabb volt. Az ország nagy részén az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnek csak mintegy 70%-a hullott le a hónap folyamán, csupán a déli területek csapadékhozama érte el a decemberi átlagot. Havazás az országban csak elszórtan, lokálisan fordult elő, és a havas napok száma az Északi Középhegység kivételével nem haladta meg a 6-8 napot. A lehullott hó ráadásul szinte mindenhol azonnal elolvadt, csupán a Kékestetőn regisztráltak nagyobb mennyiségű, 13 hótakarós napot (amikor a talajfelszínt legalább 1 cm hótakaró borítja).

A különböző küszöbértékeket meghaladó csapadékú napok átlagos számát mutatjuk be a 18. ábrán az év hónapjaiban országos átlagban. A mérhető csapadékmennyiségű (>=0,1 mm) napok számánál lényegesen kisebb értékeket kapunk, ha az 1 mm-t meghaladó hozamú napokat számoljuk össze. Ennél is kevesebb esetben észleltek a mezőgazdaság szempontjából is mértékadó mennyiségű (>=5 mm) csapadékot.

A 2004-ben előfordult 1 mm-nél nagyobb csapadékhozamú napok számát hasonlítottuk össze a sokévi átlaggal a 19. ábrán. Lényegesen (60%-kal) nagyobb esetszám volt októberben, de február, március, április és július hónapokban is 30%-kal túllépte az 1mm-nél nagyobb csapadékhozamú napok száma a sokévi átlag értékét. 2004-ben júniusban esett a legtöbb eső (17. ábra), ami együtt járt a csapadékos napok számának növekedésével is a legalább 1mm-es csapadékhozamú napok esetén.