Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat mérsékelten szeles területnek minősíthetjük. A szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak. Jellegzetes a szélsebesség évi járása (23. ábra), legszelesebb időszakunk a tavasz első fele (március, április hónapok), míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók.

A 24. ábra alapján elmondhatjuk, hogy a szokásosnál sokkal kevésbé volt szeles a 2004. év időjárása Budapest-Pestszentlőricen, és az évi menet sem a sokévi átlagnak megfelelően alakult. A tavaszi maximum februárra tolódott, de értéke így is elmaradt a sokévi átlagtól, a nyári másodmaximum májusban következett be. Az ősz végén általában tapasztalható nagyobb szélsebességek 2004-ben fokozottan jelentkeztek, novemberben - az év egyetlen átlagosnál szelesebb hónapjában - az átlagos szélsebesség a februári elsődleges maximummal azonos értéket vett fel, 3,1 m/s volt.

Budapest-Pestszentlőrincnek 1996-2000 közötti óránkénti szélsebességi értékeiből számolt relatív gyakoriságot mutatjuk be a 25. ábra oszlopdiagramján. Az ötévi átlag alapján elmondható, hogy az eloszlás balra torzult, mivel az átlagnál alacsonyabb szélsebességek fordulnak elő gyakrabban. Az átlagnál nagyobb szelek ritkábbak, de nagyon nagy értékek is felléphetnek.

2004-ben (25. ábra) az 1,1-2,0 m/s-os leggyakoribb- és a 2,1-3,0 m/s-os illetve 3,1-4,0 m/s-os értékköz az ötévi átlagénál is többször fordult elő. Kevesebbszer mértek viszont 2004-ben 1 m/s-nál gyengébb szelet. A szeles- (>=10m/s) és a viharos (>=15 m/s) napok száma többnyire átlag alatt maradt (26. ábra).

27. ábra Szeles napok száma a normál százalékában

28. ábra Viharos napok száma a normál százalékában

A szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk a 29. ábrán Budapest-Pestszentlőrinc 1961-90 és 2004. évi adatai alapján. Az ábra jól mutatja, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől érkező ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyozottabb megjelenésének oka a városi hősziget hatás, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő.