Hazánk éghajlatát globálisan a jelentős évi hőmérsékletingás jellemzi. A hőmérséklet időbeli alakulása, az egyes évszakok, hónapok időjárása nagyon változékony.

A 2004. év borongós, hideg idővel köszöntött be.

Január

középső harmadában ugyan átlagosnál melegebb időjárásban volt részünk (14-én például Budapesten a napi középhőmérséklet 9,5 °C-kal volt magasabb a normálnál), a hónap középhőmérséklete a sokévi átlag alatt maradt.

Február

középhőmérséklete országos átlagban mintegy 0,7°C-kal volt melegebb a megszokottnál, ami legnagyobbrészt a hónap eleji tavaszias időjárásnak volt köszönhető. A korai tavasz legmelegebb napja február 5-e volt, amikor az ország nyugati felének egyes területein a 22 fokot is meghaladta a nappali felmelegedés.

Március

is hidegebb volt a megszokottnál, azonban ebben a hónapban is előfordult egy az átlagosnál lényegesen melegebb periódus (március 18-19-én 1-2 hegyi állomást kivéve, az egész ország területén 20-25 fokig emelkedett a nappali csúcshőmérséklet).

Április

középhőmérséklete közel 1 fokkal melegebb volt az átlagnál, annak ellenére, hogy a hónap 7 napja volt fagyos nap, amikor a napi legalacsonyabb hőmérséklet nulla fok alá süllyedt - igaz többnyire csak a magasabb hegységekben.

Május

szokatlanul hűvös volt 2004-ben, Orbán napja (25-e még fagyot is hozott több helyen az országban. A hónap 9 napja volt nyári nap, amikor legalább egy mérőállomáson 25 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, május középhőmérséklete ennek ellenére az átlagnál több mint 1 fokkal hidegebbnek, 14,0 °C-nak adódott.

Június

középhőmérséklete is elmaradt az átlagtól, tartósabbá a meleg csak július közepétől vált, amikortól már igazi kánikulában volt részünk.

Július

folyamán országos átlagban 9 nap volt hőségnap, amikor a napi maximumhőmérséklet a 30°C-ot is meghaladta. Forró nap (tehát 35°C-osnál is magasabb maximumhőmérsékletű nap) is előfordult a Duna-Tisza-közén és az ország délkeleti részén 3-4 alkalommal. Július átlaghőmérséklete 0.4°C-kal volt magasabb az ilyenkor szokásosnál.

Augusztus

bár a hónap egészére jellemzőek voltak a nagy hőmérsékletbeli ingadozások, többnyire 2-3°C-kal melegebb volt a megszokottnál. Augusztusban 20-27 nap volt nyári nap, ezek közül országos átlagban mintegy 5 bizonyult hőségnapnak. A hónap középhőmérséklete országos átlagban 0,8°C-kal adódott többnek a sokévi átlagnál.

Szeptember

középhőmérséklete több mint fél fokkal volt hűvösebb a szokásos értéknél. 2-6-a között még nyári időnk volt: az országban sehol nem volt csapadék, a hőmérsékleti maximumok 25 fok körül alakultak. A szeptemberi nyárnak 8-án egy erős hidegfront vetett ideiglenesen véget, gyengült a nappali felmelegedés, erősödött az éjszakai lehűlés. Később újból visszatért néhány napra a nyárias idő, a hónap második felében azonban már többnyire a sokévi átlag alatti hőmérsékletek fordultak elő.

Október

középhőmérséklete összességében a sokéves átlagnál több mint egy fokkal magasabbnak adódott, amely nagyrészt a hónap utolsó dekádjában tapasztalható szinte nyáriasan meleg időjárással, a november első hetéig tartó "vénasszonyok nyará"-val magyarázható.

November

időjárását általánosságban a hőmérséklet változékonysága jellemezte: a hőmérsékletváltozás iránya 3-4 naponta ellenkezőjére fordult, ami a hónap során tapasztalt meglehetősen aktív ciklontevékenységnek köszönhető. Éjszakai fagyokat már november elejétől kezdve regisztráltak, az ország területén (jellemzőbben a hegyes vidékeken) 20 nap volt fagyos (amikor a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet nulla fok alá süllyed). Az északi, hegyvidéki területeken téli napok is szép számmal fordultak elő: 9 napon maradt a legmagasabb nappali hőmérséklet fagypont alatt. Mindezek ellenére a havi középhőmérséklet az ország egész területén meghaladta a sokévi novemberi átlagértéket, összességében közel egy fokkal adódott magasabbnak a normálértéknél.

December

átlagos hőmérséklete a 30 éves átlagnál 0,6 fokkal enyhébbnek, 0,6 foknak adódott, azonban a hónap folyamán így is szép számmal fordultak elő mind fagyos mind pedig téli napok. A hegyvidéki területeken 25-29, az ország laposabb vidékein 19-23 nap volt fagyos; téli nap pedig, a hegyvidéki területeken 10-16, az alacsonyabban fekvő vidékeken 4-9 nap volt.

Az évi középhőmérséklet országszerte 5,6 (Kékestető) és 11,7°C (Szeged) között alakult (12. ábra). Az ország északi területeit kivéve 10°C felett volt az átlaghőmérséklet.

A hőmérsékleti küszöbnapok száma is a sokévi átlagnak megfelelően alakult. 2004-ben országos átlagban 28 nap volt téli (T_max <= 0°C) és 8 nap zord (T_min <= -10°C), nulla fok alatti hőmérséklet pedig 95 napon fordult elő, ami mind átlagközeli érték. 2004-ben nyári nap (T_max >= 25°C) 66 volt átlagosan, ami a szokásosnál csupán 3 nappal kevesebb. A hőségnapok száma (T_max >= 30°C) 14 volt, ami szintén mindössze 2 nappal marad el az átlagos 16-tól. Tavaly átlag 1 forró napunk (T_max >= 35°C) volt, ami megfelel az 1961-1990-es időszak átlagának.

A 14. ábrán Budapest-Pestszentlőricen lévő állomásunk hőmérsékletének 2004. évi menetét mutatjuk. A napi hőmérsékleti minimumból, átlagból és maximumból számolt havonkénti közép értékéből láthatjuk az évi menet alakulásán túlmenően azt is, hogy a nyári napokon általában nagyobb a minimum-maximum közti hőingás mint a téli napokon. Az adott hónapban fellépett abszolút minimum és abszolút maximum értéke is szerepel az ábrán. Ezek tágassága nyilvánvalóan még nagyobb.