Hazánk éghajlatát globálisan a jelentős évi hőmérsékletingás jellemzi. A hőmérséklet időbeli alakulása, az egyes évszakok, hónapok időjárása nagyon változékony.

A 2003 év első napjaiban enyhe volt az idő, de utána téliesre fordult időjárásunk.
Január leghidegebb hajnalán (12-én, ill. 13-án) szeszélyes területi elosz-lásban -7 és -27 fok közé hűlt le a levegő, sőt az északi lejtésű völgyekben néhol -30 fok alá süllyedt a hőmérséklet (Zabar 2003. évi abszolút minimum: -31,9°C). A hideg elviselését nehezítette a sok helyen megerősödő szél is.

Februárban az országos átlaghőmérséklet a sokéves átlagnál több mint 5°C-kal hidegebb volt. Az ország túlnyomó részében a február mind a 28 napja fagyos napnak számított (amikor a napi minimumhőmérséklet <= 0°C), és a hónapnak legalább fele téli nap (napi maximumhőmérséklet <= 0°C) volt.

A márciusi és áprilisi középhőmérsékletek is az átlag alatt alakultak (7. ábra). Az utolsó tavaszi hónapban, májusban beköszöntött a nyár: az ország legnagyobb részén több mint 20 nap volt ún. "nyári nap", amikor a maximum-hőmérséklet meghaladta a 25 fokot. Az Alföld legnagyobb részén 10-12 hőségnap is előfordult (amikor a maximum a 30 fokot is túllépte). Az idei május az utólsó 100 év legmelegebb májusa volt.

A nyár rendkívül meleg volt. Júniusban a napi középhőmérséklet minden napon átlag feletti volt országszerte, a hőmérséklet havi átlaga 3-5 fokkal lett magasabb a megszokottnál. Nyári nap volt (amikor a napi maximumhőmérséklet meghaladja a 25°C-ot) az ország déli területein a hónap mind a 30 napja, de a síkvidékeken is a hónap több mint 2/3-a. Az ország legmagasabb pontjait kivéve Magyarország egész területén 9-18 nap volt hőségnap. Forró nap (35°C-osnál is magasabb maximumhőmér-sékletű nap) országszerte 1-2 fordult elő június folyamán, Kecskeméten, K-pusztán pedig 5 forró napot regisztráltak. Júliusban folytatódott a meleg, augusztusban is kánikula tombolt: csupán az ország északkeleti csücskétől a Mátráig terjedő térségben, valamint a Bakonyban nem emelkedtek a napi maximumok 35 fok fölé a hónap során.

Az elmúlt évben az ősz első hónapja, a szeptember igen változékony volt.
Október szinte nyáriasan meleg időjárással vette kezdetét, azonban hűvösebbre fordult az idő. A havi középhőmérséklet a sokéves átlagnál mintegy 2-3°C fokkal alacsonyabbnak adódott. Október 19-től kezdve szinte minden éjszaka fagyos volt. A hónap legcsípősebb napján, október 24-én pedig a legmagasabb nappali hőmérséklet is csupán -1 és 4°C között alakult az ország területén.
November az átlagnál melegebb idővel köszöntött be. A hónap közepén bekövetkezett jelentősebb lehülés ellenére november középhőmérséklete összességében több mint 2°C-kal meghaladta az ilyenkor szokásos értéket.
December az átlagnál melegebb idővel kezdődött. A hónap végén bekövetkezett jelentősebb lehülés ellenére december középhőmérséklete összességében mintegy 0,4°C-kal haladta meg az ilyenkor szokásos értéket.

Az évi középhőmérséklet országszerte 6,2 (Kékestető) és 12,1°C (Budapest XI.ker.) között alakult (8. ábra).
Az ország északkeleti harmadát kivéve 10°C felett volt az átlaghőmérséklet.

A 2003. év hőmérsékleti viszonyainak jellemzésére megnéztük a hőmérsékleti küszöbnapok előfordulásait is. A téli küszöbnapok számát a 2002-03 tél időjárása határozta meg elsősorban. Az év során átlagosan 33 téli napot (T_max <= 0°C) regisztráltak, ez a sokéves átlag körüli érték. Az elmúlt évben átlagosan 117 napon süllyedt a hőmérő higanyszála fagypont alá az ország területén, ami több mint 20 %-kal több a sokéves országos átlagnál. Nyári nap (T_max >= 25°C) átlagosan 113 fordult elő, ami 74 %-kal több a szokásosnál. A sokéves átlag szerint 65 nap, azaz bő két hónap hosszúságú a nyári napok összes száma, a 2003-ban előfordult 113 eset pedig közel négy hónap időtartam! Hőségnapot (T_max >= 30°C) átlagosan 51-et regisztráltak, ebből 15 szokott előfordulni évente (8. ábra). Az ország déli területeinek nagy részén a sokéves átlag több mint négyszeresét regisztrálták 2003-ban. Tavaly átlag 4 forró napunk (T_max >= 35°C) volt, ezek évi száma az 1961-90-es időszak alatt nem érte el az 1 napot.

A 10. ábrán Budapest-Pestszentlőricen lévő állomásunk hőmérsékletének 2003. évi menetét mutatjuk. A napi hőmérsékleti minimumból, átlagból és maximumból számolt havonkénti közép értékéből láthatjuk az évi menet alakulásán túlmenően azt is, hogy a nyári napokon általában nagyobb a minimum-maximum közti hőingás mint a téli napokon. Az adott hónapban fellépett abszolút minimum és abszolút maximum értéke is szerepel az ábrán. Ezek tágassága nyilvánvalóan még nagyobb.