Magyarország Éghajlata

A Föld éghajlata

Az elmúlt évek időjárása
Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat mérsékelten szeles területnek minősíthetjük. A szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak. Jellegzetes a szélsebesség évi járása (20. ábra), legszelesebb időszakunk a tavasz első fele (március, április hónapok), míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók.

20. ábra
A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlőrincen

A 21. ábra alapján elmondhatjuk, hogy a szokásosnál sokkal kevésbé volt szeles a 2003. év időjárása Budapest-Pestszentlőricen. 2003 első hónapjaiban, a gyakori anticiklonális szinoptikus helyzetnek köszönhetően az átlagnál jóval alacsonyabb volt a szélsebesség havi átlaga. A tavaszi maximum áprilisban következett be, de értéke elmaradt a sokévi átlagtól. A júliusi másodmaximum értéke sem érte el az átlagot.


21. ábra
A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlőrincen
2003-ban az 1961-90-es normál százalékában

22. ábra
A szélsebesség relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlőrincen

Budapest-Pestszentlőrincnek 1996-2000 közötti óránkénti szélsebességi értékeiből számolt relatív gyakoriságot mutatjuk be a 22. ábra oszlopdiagramján. Az ötévi átlag alapján elmondható, hogy az eloszlás balra torzult, mivel az átlagnál alacsonyabb szélsebességek fordulnak elő gyakrabban. Az átlagnál nagyobb szelek ritkábbak, de nagyon nagy értékek is felléphetnek.


23. ábra
A szeles és a viharos napok számának évi menete Budapest-Pestszentlőrincen

2003-ban (22. ábra) az 1,1-2,0 m/s-os leggyakoribb- és a 2,1-3,0 m/s-os értékköz az ötévi átlagénál is többször fordult elő. Kevesebbszer mértek viszont 2003-ban 1 m/s-nál gyengébb szelet. A szeles- (>=10m/s) és a viharos (>=15 m/s) napok száma többnyire átlag alatt maradt (23. ábra). A csapadékos, ciklon-tevékenységben bővelkedő október időjárását a szeles és viharos napok számának megnövekedése is jellemezte.


24. ábra
A szélirány relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlőrincen

A szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk a 24. ábrán Budapest-Pestszentlőrinc 1961-90 és 2003. évi adatai alapján. Az ábra jól mutatja, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől érkező ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyozottabb megjelenésének oka a városi hősziget hatás, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő.

A 2003 évi menetben a főmaximum az északi irányból áttevődött az észak-nyugati irányba, a keleti irányú másodmaximum hangsúlyozottabbá vált.