10 éves a viharjelzés a Tisza-tavon

Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila (OMSZ)
Illés Gergely (Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság)

A Tisza-tó látogatottsága egyre növekvő tendenciát mutat. Egy átlagos nem csapadékos nyári napon hozzávetőlegesen ezer vízi jármű és körülbelül tízezer fürdőző tartózkodik egyszerre a tavon. A viharjelzés elsősorban az ő biztonságuk fokozását szolgálja.

A viharjelzések fokozatai megegyeznek a Balatonon és a Velencei-tavon alkalmazott, Európa szerte elterjedt jelzésekkel, melyekről a Rádiós Segélyhívó Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) által üzemeltetett viharjelző lámpák tájékoztatnak a tóparton.

• Elsőfokú viharjelzés esetén a várható maximális széllökések 40-60 km/óra sebességet érhetnek el; ezt a viharjelző lámpák percenként 45 sárga fényű fényfelvillanása jelzi.
• Másodfokú viharjelzés esetén a maximális széllökések sebessége meghaladhatja a 60 kilométeres sebességet óránként; ezt a viharjelző lámpák percenként 90 sárga fényfelvillanása jelzi.

Vihar-előrejelzés

A vihar előrejelzés során a földfelszíni mérések és megfigyelések adatait, webkamerák képeit, rádiószondás-, műhold-, radar-, és villámlokalizációs adatokat, valamint numerikus előrejelző modellek számításait veszi figyelembe a szolgálatban lévő viharjelző meteorológus.

2010-ben a tó körül csak Poroszlón működött meteorológiai mérőállomás. Ennek is mindössze 14 éves szél adatsora állt rendelkezésre, melynek tanulmányozásával meg kellett határozni a térség szélklímájára jellemző főbb statisztikákat, valamint a különböző szélirányokhoz és a környező állomások légnyomáskülönbségeihez tartozó szélsebességeket.2014 januárja óta a Meteorológiai Szolgálat újabb két automata mérőállomást működtet a tóparton, egyet a délen elhelyezkedő abádszalóki medence nyugati partján, Kiskörén, egyet pedig a tó északkeleti részén, a Tiszafüredtől délre eső Tiszaörvényen. Így a három mérőállomás tíz percenként beérkező adatai segítik a vihar-előrejelző munkát. 

A tó fekvése meghatározza az uralkodó széljárást is. A nyugat, északnyugat felől érkező hidegfrontok a Dunántúlon, illetve a Duna-Tisza közének nyugati részén északnyugati szeleket eredményeznek, kelet felé tovább haladva azonban, így a Tisza-tó térségében is, azonban már északkelti irányból okoznak szélerősödést (1. ábra).

1.ábra
10 méteres magasságban mért szél áramvonalai északnyugat felől érkező hidegfront esetén
a Tisza-tó környezetében

A 10 méteres magasságban mért szélmaximumok szélirány szerinti gyakoriságát ábrázoló szélrózsákon világosan látszik, hogy mindhárom Tisza-tavi mérőállomáson északkeleti irányból fúj leggyakrabban a szél (2-4. ábra).

 
2. ábra
2014 és 2019 között áprilistól októberig mért poroszlói széladatokból készült szélrózsa

3. ábra
2014 és 2019 között áprilistól októberig mért kiskörei széladatokból készült szélrózsa

4. ábra
2014 és 2019 között áprilistól októberig mért tiszaörvényi széladatokból készült szélrózsa

A Tisza-tó távolról sem olyan szeles hely, mint a Balaton, de kellően nagy vízfelülettel rendelkezik ahhoz, hogy a tengelyével párhuzamosan fújó szelet fel tudja gyorsítani.

A viharjelzések kezdete óta a tónál mért legerősebb széllökés 2016. július 13-án egy hidegfront átvonulásához kötődő zivatarlánc kapcsán fordult elő (5. ábra). Aznap dél körül Abádszalók térségében kialakult egy zivatarlánc, amely azonban nem a tó felé, hanem attól keletre fejlődött, és vonult tovább északkeleti irányba. A késő délutáni órákban ez a folyamat megismétlődött, de ezúttal az északkelet-délnyugati irányú zivatarlánc éppen a Tisza-tó fölött fejlődött, és tengelyével megegyező irányba vonult északkelet felé. Ebből adódóan a zivatar időben hosszan elhúzódott, a poroszlói meteorológiai állomáson másfél órán keresztül, 17 óra 35 perctől 18 óra 57-ig voltak viharos erejű széllökések, köztük a zivatarlánc déli végén, 18 óra 35 perckor a viharjelzés 2010-es kezdete óta legerősebb, 31 m/s-s (111,6 km/h) széllökés. Ennek a széllökésnek érdekessége még az is, hogy éppen a Tisza-tó körül meglehetősen ritka, délkeleti irányból fújt. Ebből az irányból 2010 óta viharos szél csak zivataros kifutószélként fordult elő a tónál.

5. ábra
2016. július 13-án helyi idő szerint 18:00-kor készült radarkép a Tisza-tó fölött kialakult zivatarról

Viharjelzés a gyakorlatban

A viharjelző fények különböző magasságú tornyokon vannak elhelyezve, mely tornyok a következő helyeken vannak (6. ábra):

• Abádszalók, szabadvízi strandon belül, a Tisza-tó bal part 147+275 km szelvényében, a töltés hullámtéri oldalán;
• a Nagykunsági öntöző Főcsatorna beeresztő zsilipjének ÉNY-i sarkán;
• Sarud településtől D-DNY-ra 1200 méterre lévő árvízvédelmi töltésrámpán, a Tisza tó felőli oldalon, a Tisza tó
  jobb part 147+596 km szelvényében;
• Újlőrincfalva, Magyaradi gátőrház telephelyén, a Tisza tó jobb part 0+172 km szelvényében;
• Poroszló, Csicsman kikötőnél a töltés hullámtéri oldalán.

6. ábra
A viharjelző lámpák elhelyezkedése a Tisza-tó körül (forrás: rsoe.hu)

A nagyközönség a viharjelző lámpákon kívül az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Katasztrófavédelem, és az RSOE honlapjain, valamint az ingyenesen letölthető Meteora mobilalkalmazás révén is értesülhet az aktuális viharjelzésről. A Tisza-tónál ez azért különösen fontos, mert a tó tagoltsága miatt sok helyről nem látszanak a part mentén elhelyezett lámpák, és a vízen tartózkodók az internet, illetve mobil applikáció segítségével tájékozódhatnak az esetleges várható szélerősödésről. Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján a Tisza-tó térségére a viharjelzési szezonban folyamatosan frissülő időjárás előrejelzések, szélre vonatkozó térképes modell előrejelzések és a legfrissebb mérési adatok állnak rendelkezésre.

A viharjelzés fokozatairól a vízirendészeti rendőrőrs rendszeresen kapja e-mail-ben a vihar-előrejelzést az Országos Meteorológiai Szolgálattól. A Nemzeti Közlekedési Hatóság a 007/Ti/2013. számú Hajósoknak Szóló Hirdetményben tette közzé a viharjelzés működési rendjét a Tisza tavon.

A vízirendészeti rendőrőrsön a kapott értesítéseket az őrsparancsnok és helyettese figyeli, és tájékoztatják a vízi járőri és körzeti megbízotti állományt. Kiadott viharjelzések esetén a vízen szolgálatot ellátó egységek tájékoztatják, és figyelmeztetik a fürdőzőket és a vízen lévő közlekedőket, különösen a kézi erővel hajtott vízijárművekkel (kajakok, kenuk), valamint a kisebb teljesítményű motoros vízijárművekkel (bérelt vagy kisebb horgász csónakok) közlekedőket.

A szárazföldi rendőri egységek szolgálati gépkocsival, illetve kerékpárral végig járva a Tisza-tavi kikötőket és szabadvízi strandokat, szintén felhívják a figyelmet a közelgő veszélyre a kikötőkből kiindulni szándékozók, valamint a fürdőzők vonatkozásában. Ezen feladatokba természetesen bevonják együttműködőiket és segítőiket is, például a halőröket, vízi polgárőröket, tourist police munkatársakat.

A végrehajtói állomány ezen kívül a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenységirányítási Központjától is tájékozódhat a kiadott viharjelzésről, de ezeket a Központ a szolgálat kezdésekor, vagy külön rádióforgalmazások esetén szinte minden esetben kérés nélkül is közli a közterületen szolgálatot ellátókkal.

Statisztikák

Ha a viharjelzések éves statisztikáira tekintünk, kitűnik, hogy az utolsó két évben mind az első-, mind a másodfokú viharjelzések darabszáma megemelkedett, ugyanakkor a jelzések átlagos fenntartási ideje lecsökkent a megelőző évekhez képest (7-9. ábra). Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy gyakrabban lettek kiadva jelzések, ugyanakkor azok fenntartási ideje is rövidebb volt, mint korábban. A viharjelzések kiadásánál, illetve levételénél elsődleges szempontként természetesen az élet- és vagyonvédelmet kell tekinteni, tehát ha a következő egy-másfél órában adottak a feltételek az erős, illetve viharos szél kialakulásához, akkor ki kell adni a jelzést, és mindaddig fenn kell tartani, amíg ezek a feltételek fennállnak. Ugyanakkor a fölösleges jelzésfenntartásokat, a túlbiztosított helyzeteket is kerülni kell, hogy ha nem muszáj, a viharjelzés ne korlátozza a tavon, illetve a tóparton tartózkodókat.

7. ábra
I. és II. fokú viharjelzések átlagos fenntartási ideje

 
8. ábra
I. és II. fokú viharjelzések darabszámai

 
9. ábra
I. és II. fokú viharjelzések éves fenntartási ideje

 
Mentési helyzetek

A fürdőző, illetve a vízen közlekedő állampolgárok bizonyos esetekben nem veszik figyelembe a vihar előrejelzéseket a Tiszai Vízirendészet tapasztalatai szerint. Ezek általában a következő esetek:

• ki van adva a viharjelzés a térségre, már esetleg a II. fok is, de az idő még viszonylag szélcsendes, ezért a vihar bekövetkezését nem veszik komolyan;
• a Tisza-tó egyes pontjairól a viharjelző tornyok a növényzet (fák) miatt nem látszódnak, így az ott túrázók, vagy vízen horgászók nem észlelik a jelzéseket.

Az utóbbi – egyre gyakrabban előforduló – esetek miatt, a vízirendőrség javaslatot tett a viharjelző rendszer bővítésére.

Vihar miatti mentések általában a következő esetek miatt történtek (10. ábra):

• Egyes szárazulatokon, szigeteken a horgászok, kempingezők kinn rekedtek. A kikötött vízi járművük az erős hullámzás miatt már vízzel telítődött, illetve a nagy mennyiségű felszerelés, készlet miatt nem mertek elindulni, több esetben a gyógyszerük elfogyott (például inzulin).
• Kis gumicsónakkal kihajózott a horgász etetni, de a hirtelen feltámadt vihar elsodorta, nem tudott evezni és kikötni, bennrekedt a nádasban.
• Kajak – kenu túrát menet közben ért a vihar, nem kötöttek ki, és vészelték át a vihart valamilyen szárazulaton, hanem vissza akartak térni az indulási helyükre, a kikötőbe. A hullámzás felborította a kajakokat, kenukat, vagy a szél a nádasba tolta őket.
• Horgászokkal is ugyanez előfordult, főleg a kis teljesítményű motorral felszerelt horgászcsónakkal közlekedők esetében. A természetvédelmi területeken egyébként is teljesítménykorlátozás van érvényben, maximum 4 KW teljesítményű motort lehet használni ezeken a területeken. Ez a teljesítmény egy nagyobb viharban kevés. Több esetben hiányoztak a csónak kötelező felszerelései közül a horgonyok vagy súlyok, így a viharban nem tudtak biztonságosan lekötni, hanem sodródtak tovább nem egyszer veszélyes tuskós, tőkés területre.
• Előfordult műszaki meghibásodás is, amely miatt a vízijármű szintén tehetetlenné vált a viharos vízterületen.
• Bérelt csónakokkal közlekedtek tapasztalatlanok, több esetben családok gyerekekkel, akik a Tisza folyón kerültek veszélybe, ahol a folyó egyes medencéknél kiszélesedett, és nem vették figyelembe, hogy kikerültek a védtöltés szélvédett oltalma alól.

 10. ábra
Mentések számának alakulása 2013. és 2019. között

A mentések száma is igazolja, hogy igen nagy szükség van a viharjelzésre a Tisza-tavon is. Az elmúlt tíz év során a rendszeresen itt horgászók, sportolók, nyaralók körében már jól ismertté váltak a viharjelző lámpák, és figyelik a jelzéseiket. A turizmus évről-évre történő bővülése – a jelen helyzet átmeneti csökkenése ellenére is – fontossá teszi, hogy felhívjuk a nagyközönség figyelmét a viharjelzés fontosságára a vízen való tartózkodás biztonsága, valamint az élet- és vagyonvédelem érdekében. Ezúton is kérünk mindenkit, hogy a saját érdekében figyelje, és vegye komolyan a viharjelzést, a vihar-előrejelzést, és magatartását igazítsa a vonatkozó előírásokhoz.