HungaroMet: 2023. július 3. 08:00
2023 tavaszának időjárása agrometeorológiai szempontból
 |
Változékony, szeszélyes, igazi tavaszi időjárás jellemezte az idei tavaszt. Az elmúlt évektől eltérően csapadékból nem volt hiány, azonban a fagyos hajnalok az idén is, akár tavaly és tavalyelőtt április végéig veszélyeztették a gyümölcsösöket. Az átlaghőmérséklet összességében a sokéves átlag körül alakult, azonban az átlag jókora kilengéseket is takart. |
Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila
Szántóföldi növényeink jellemzően jól teleltek, és az idén is viszonylag hamar fejlődésnek indultak, ahogy a korai gyümölcsfák rügyei is már februárban megpattantak. A tél azonban nem adta könnyen magát, a vegetáció túl korai fejlődését március első felében még több hullámban érkező hideg légtömegek fogták vissza. A hideget hozó időjárási frontok a legtöbb helyen megöntözték a talajt is, az északnyugati tájak maradtak ki sokáig a márciusi csapadékból. Ezzel együtt a hónap közepén szép, meleg tavaszi napok is előfordultak, mikor jól lehetett haladni a mezőgazdasági munkákkal. Március utolsó hetében hideg, sarkvidéki levegő okozott erősen fagyos hajnalokat, amelyben a már virágzó csonthéjasok, elsősorban a kajszi szenvedett védekezés nélkül fagykárokat (1. ábra). A március összességében az átlagosnál 1-2 fokkal melegebben, és az ország nagy részén csapadékosabban alakult.
1. ábra
A kajszi megbarnult sziromlevelei jelzik a fagyást Miskolc térségében 2023. március 29-én
(fotó: Kovács Attila)
Az április is rendkívül szeszélyes idővel kezdődött. Előbb a délies áramlással érkező meleg légtömegben 20 fok fölötti maximumok alakultak ki, majd erős szél kíséretében ismét igen hideg, sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el térségünket, így -5 fok körüli fagyok okoztak újabb károkat a gyümölcsösökben, a Nyírségben több centiméteres hótakaró is kialakult. A hőmérséklet csak lassan emelkedett a hónap első felében, és csak április közepétől érte el tartósan a kukorica vetéséhez szükséges 10 fokot. A csapadékkal azonban nem volt gond, inkább a sáros felszín okozott problémát az így is késést szenvedett vetésnél. Változékony idő jellemezte a hónap további részét is, szárazabb és esős periódusok váltakoztak, és a hőmérséklet is elég tág határok közt változott, a napi hőingás elérte a 15-20 fokot. Gyenge fagyok még a hónap végén is előfordultak (2. ábra), amikor a legtöbb gyümölcs már túl volt a virágzáson és a hideg a terméskezdeményt is veszélyeztette.
2. ábra
Minimumhőmérsékletek 2023. április 28-án (Celsius fok)
A gyümölcsösök az idén nem csak a március végi és áprilisi fagyokat szenvedték meg, a gyakran csapadékos időjárás a beporzásnak sem kedvezett, növényvédelem nélkül pedig alig maradt a fákon gyümölcs a súlyos gombás megbetegedések miatt. Április végén a talaj jellemzően kellő mennyiségű nedvességet tartalmazott a kukorica és a napraforgó csirázásához, majd keléséhez, de május elején az egyre emelkedő hőmérsékletek mellett az Alföldön hamar kiszáradt a felső talajréteg.
Az aranyat érő májusi esőket a hónap második dekádjában mediterrán ciklonok sorozata szállította (3. ábra). A bőséges csapadék igen jókor jött. A repce a becőképződés, az őszi kalászosok pedig a kalászhányás-virágzás fázisában egyaránt sok nedvességet igényelnek, ugyanakkor a sűrű állományokban a május közepi tartós levélnedvesség miatt a kórokozók is gyorsan szaporodtak. A nyári növények korai fejlődéséhez is szükség volt az esőkre, a kukorica és a napraforgó is szépen fejlődött, de a gyomok számára is kedvezőek voltak a körülmények.
3. ábra
10 napos csapadékösszeg 2023. május 20-ig (mm)
A csapadék után a hónap harmadik harmadában a meleg is megérkezett, a kora nyárias időben optimális körülmények közt fejlődött a vegetáció. Tavasz végére a középső és mélyebb talajrétegek jellemzően jó vízellátottságúak voltak (4. ábra), a fél-egy méter közötti réteg közel telített állapota jó nedvességtartaléknak ígérkezett a nyári növények számára egy esetleges nyári aszály során.
4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára
hasznosítható vízmennyiség arányában 2023. május 30-án (%)
Az április elsejétől a kukoricára számolt hőösszeg az átlagosnál 2-3 fokkal hidegebb április, és a szintén gyakran hűvös május következtében május végén is csak 200 és 300 foknap között alakult, ami a sokéves átlaghoz képest 30-80 foknapos elmaradást jelentett (5. ábra), vagyis a növények fenológiai fázisai szűk egy héttel később következtek be a szokásosnál.
5. ábra
Az április 1-től kukoricára számított hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. május 23-án (foknap)
