Gaston; egy hurrikán a légkör forgatagában

Hérincs Dávid

Az első tényező nem volt más, mint a nálunk különösen a késő téli, tavaszi időszakból ismert szaharai homok. Az Afrikából az óceán fölé kijutó trópusi hullámok ugyanis ebből rendre visznek magukkal kisebb-nagyobb mennyiséggel. Nem volt ez másképp a leendő Gaston esetében sem, aki viszonylag sok homokot vitt magával, melyet az alábbi látható tartományú műholdképen (1. ábra) nagyszerűen meg lehetett figyelni. A homokot a világosabb területek jelölték ki, egy kisebb sávban közvetlenül a trópusi hullám előtt, illetve egy nagyobb területen mögötte. Látható volt továbbá, hogy rögtön a trópusi hullám mögött a tőle délre elhelyezkedő trópusi összeáramlási zóna felől már nedvesebb légtömeg áramlott a ciklonba, melyet a sötétebb alapú terület jelzett.

1. ábra
Leendő Gaston, még trópusi hullámként Afrika partjainál 2016. augusztus 22-én

Az Afrikából induló trópusi ciklonok kezdeti fejlődési szakaszát rendre e két, az összeáramlási terület felől érkező nedvesebb és a sivatag területéről kijutott szárazabb légtömeg egymással vívott harca határozza meg. Gaston-nak ezúttal szerencséje volt, hiszen kezdetben gyenge szélnyírású terület felett haladt, így a szárazabb, homokos légtömeg feltekeredett körülötte anélkül, hogy a központi konvektív magra számottevő hatással lett volna. Ráadásul az ekkor éppen jól fejlett, kiterjedtebb zivatarokkal tarkított trópusi összeáramlás megfelelő nedvesség-utánpótlást biztosított a ciklon számára (2. ábra).

2. ábra
Gaston erősödőben, dacolva a környező szárazabb levegővel 2016. augusztus 23-án

A következő próbatétel Gaston számára egy térségünkben szintén többször előforduló magaslégköri képződmény, egy úgynevezett magassági hidegcsepp (hidegörvény) volt. Ezt a magasban kis területre kiterjedően a szokásosnál hidegebb levegő jellemzi, mely növeli a hőmérsékleti különbséget a felszín és a magaslégkör között, így kedvező záporok, zivatarok kialakulásához, mind a szárazföld, mind az óceán felett. A hidegörvény peremén azonban gyakran erősebb légáramlás található magas- és középszinten, ami szélnyírást okoz. Így volt ez Gaston esetében is, aki augusztus 25-ére virradóan, a hidegcseppel való kölcsönhatás előtt még éppen elérte az 1-es kategóriájú hurrikán erősséget. A hidegcsepp délnyugati irányú magassági szele viszont egyrészt az addig szervezett zivatarokat a ciklon északkeleti oldalára tolta, másrészt hatására a még mindig a közelben elhelyezkedő szárazabb légtömeg is kapcsolatba lépett a ciklonnal (3. ábra). Ennek köszönhetően Gaston néhány órával később vissza is gyengült trópusi viharrá. Az alábbi műholdképen még egy érdekes optikai jelenség is megfigyelhető a kép alján, mely nem más, mint a Nap tükörképe. A nagy nyílt vízfelület ugyanis olyan mértékben képes visszaverni a napfényt, hogy az műholddal is detektálható, sorozatképeken maga a „Nap-folt” vonulása is jól látszik. A nem egyenletes foltért egyrészt az óceán hullámzása, másrészt a környező felhők árnyéka felelős.

3. ábra
Gaston kölcsönhatásba kerül egy magassági hidegcseppel 2016. augusztus 25-én
(a kék nyilak szimbolizálják a magassági áramlást)

Gaston a következő két napon is kapcsolatban maradt a hidegcseppel, de ennek eltérő volt a hatása. Az első napon még a szélnyírás dominált, ráadásul a ciklon részben bele is olvadt a hidegcsepp felhőzetébe (4. ábra). Mindeközben viszont egyre jobban eltávolodott a szárazabb, homokosabb légkörű területről, így az a későbbiekben már nem gyakorolt rá hatást.

4. ábra
Gaston és a hidegcsepp részben összeolvadva 2016. augusztus 26-án

Augusztus 27-én az északias irányba haladó Gaston és a délies irányba mozgó hidegcsepp útjai elváltak egymástól, így ekkor érkezett el az idő a trópusi ciklon számára az erősödéshez. Ehhez ideális szinoptikai környezet alakult ki, hiszen a meleg tengervíz és a nedves légkör adott volt, a távolodó hidegcsepp keleties és a messze északra vonuló ciklonok nyugatias magassági áramlása között pedig éppen Gaston felett fejlődött ki egy magassági anticiklon (5. ábra), mely a trópusi ciklonok egyik jellegzetessége. Ez gyors erősödést tett lehetővé Gaston számára, aki még ezen a napon újra hurrikán lett.

5. ábra
Gaston a kedvező szinoptikai helyzetnek köszönhetően újra erősödőben 2016. augusztus 27-én

Ez a kedvező szinoptikai helyzetkép napokig változatlan maradt, azt leszámítva, hogy augusztus végén Gaston északkelet felé fordulva megközelítette egy mérsékelt övi ciklon hidegfrontját. Így a hurrikán kedvére élvezhette a megfelelő feltételek adta lehetőséget – szerencsére távol minden szárazföldtől –, és augusztus 28-ától egészen 31-éig végig a 3-as kategória határa körül mozgott az erőssége, hol kicsit alatta, hol kicsit felette. Mindeközben többször is látványos struktúrát produkált. 30-ára például nagy szemet fejlesztett, amint a szintén szemrevaló kinézetű, felcsavarodott okklúzióval rendelkező mérsékelt övi ciklontól délre szelte a vizet (6. ábra), másnap pedig nagy szemét megőrizve a felhőzete részben össze is kapcsolódott a hidegfrontéval (7. ábra). Szeptember 1-jén viszont Gaston már túl közel merészkedett a frontálzónához, ami által nagyobb szélnyírású területre is ért. Így megkezdődött a végleges gyengülése, és másnap már csak trópusi viharként érte el az Azori-szigeteket, szeptember 3-án pedig feloszlott a térségben.

6. ábra
Gaston jól fejlett, nagy szemmel a mérsékelt övi ciklontól délre 2016. augusztus 30-án

7. ábra
Gaston részben összekapcsolódva a ciklon hidegfrontjával 2016. augusztus 31-én

Nem mindenki nézte azonban jó szemmel Gaston ténykedését, egy óceánnal odébb, Hawaii-tól nem messze keletre Madeline és Lester a trópusi összeáramlási zónával összejátszva kifejezetten mogorva arcot vágott hozzá (8. ábra).

8. ábra
Madeline (balra) és Lester (jobbra) a Csendes-óceánon, 2016. augusztus 29-én

Források:

• Amerikai Nemzeti Hurrikánközpont: www.nhc.noaa.gov
• NRL Tropical Cyclone Page: www.nrlmry.navy.mil/TC
• NASA: weather.msfc.nasa.gov/GOE/