Hőhullámmal köszöntött be a szünidő

Lakatos Mónika, Bihari Zita, Nagy Andrea, Putsay Mária, Simon André, Szabó Péter, Szépszó Gabriella

Hurrá, nyaralunk! Mondhatják azok, akik vízparton töltik ezeket a forró napokat. A május eleji, kicsivel gyengébb hőségperiódus után a második, június közepi hőhullám már jócskán próbára tette szervezetünket. Június első fele ugyan igazi medárdi időt hozott, egyik front után jött a másik, záporok, zivatarok tették változékonnyá az időjárást. Június 14-től azonban anticiklonális hatás érvényesült a Kárpát-medence területén, a mediterrán térség felől meleg és száraz levegővel erőteljes melegedést hozva hazánkba. A helyzet június 21-ig nem változott, tartós hőhullám alakult ki térségünkben. Az OMSZ előrejelzései alapján az országos tiszti főorvos a 18. déltől a 21. estig tartó időszakra másodfokú hőségriasztást rendelt el, majd 19-én harmadfokúra emelte és június 22. éjfélig meghosszabbította az ország egész területére vonatkozóan.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat is folyamatosan tájékoztatta a lakosságot a hőség várható mértékéről. A magas hőmérsékletekkel kapcsolatos figyelmeztető előrejelzésünk térképes és szöveges formában is elérhető a honlapunkon megyei bontásban, itt található a hőséggel kapcsolatos figyelmeztetés fokozatainak részletes leírása is.

 1. ábra
A napi hőmérsékleti jellemzők 2012. június 1. és 20. között Budapest belterület állomáson a sokéves átlagokkal együtt

Az 1. ábrán a napi minimum-, maximum és átlaghőmérsékletek sokévi átlagait, 2012-es értékeit láthatjuk Budapest belterület állomásra vonatkozóan. Június 20-ig 7 nyári- (maximumhőmérséklet ≥ 25°C), 5 hőség- (maximumhőmérséklet ≥ 30°C) és 1 forró napot (maximumhőmérséklet ≥ 35°C) regisztráltunk ezen az állomáson, 19-20-án pedig megdőlt az eddigi abszolút maximum hőmérséklet, 19-én 34,6°C-ot, 20-án pedig 35,3°C-ot mértünk. Országos szinten is születtek új rekordok, 19-én és 20-án az abszolút maximum hőmérséklet (35,5°C, Bugac; 36,2, Bugac) rekordja dőlt meg, rekord magas minimumot pedig 18-án (21,8, Szeged belterület), 19-én (22,2°C, Szeged belterület) és 20-án (23,1°C, Szeged belterület) mértünk az 1951-től rögzített adatokat tekintve.

 
Megfigyelt tendenciák

A másod-, illetve harmadfokú hőségriadó kritériuma a 25°C-ot, illetve a 27°C-ot elérő napi középhőmérséklet tartós, legalább 3 egymást követő napon történő fennállása. A 2. ábra a másod- és harmadfokú hőségriadónak megfelelő napok éves összegeit mutatja 1901-től, Budapest belterületi állomásunkra vonatkozóan. A budapesti belterületi állomásunk megfigyelési idősora egy sűrű beépítettségű állomás adatsora, fellelhető benne az időben egyre növekvő városhatás, amit adathomogenizálással ki tudunk szűrni, így a kilencvenes évektől jelentkező növekedés nem csupán a belvárosi környezet miatt jelentkezik a sorban, hanem a melegedő tendencia megnyilvánulását láthatjuk a grafikonon. Hőségperiódusok régebben is voltak, szembetűnő azonban, hogy az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az előfordulásuk. Látható a 2. ábrán, hogy a leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot 1994-ben kellett elszenvednünk Budapesten, ekkor 13 egymást követő napon nem csökkent 27°C alá a napi középhőmérséklet. A második leghosszabb hőhullámot pedig az eddigi legmelegebb évben, 2007-ben, júliusban tapasztaltuk a fővárosban. A nyári hónapok bármelyikében bekövetkezhet ilyen hőség, de jellemzően júliusban és augusztusban fordulnak elő forró periódusok. Júniusi fellépésükkel 2000 előtt csak elvétve találkoztunk (3. ábra).

 2. ábra
A másod- és harmadfokú hőségriadó feltételének megfelelő napok éves összege,
1901-2012 június 20., Budapest belterület, homogenizált adatok

 3. ábra
A 27°C-os hőhullámok (harmadfokú riasztásnak megfelelő) időpontja és hossza az 1901-2012. június 20. időszakban

A 30 év alatt megfigyelt változásokat szemléltető 4. ábra szerint még kevéssé kell számolnunk hőhullámos nappal a hegyvidékeinken, inkább a közép-magyarországi, dél-alföldi régióban kell egyre több ilyen napot elszenvedni az OMSZ klimatológiai adatbázisában rögzített adatok szerint. Vannak olyan területek, ahol több mint 14 napos a növekedés, országos átlagban pedig megközelíti a 9 napot az emelkedés mértéke a 30 év alatt, 1981-től napjainkig.

4. ábra
A 25 °C-nál magasabb középhőmérsékletű napok számának változása
(a hőségriadó első fokozatának megfelelő, 25 fokot elérő középhőmérsékletű nap) az 1981–2010 közötti időszakban

Várható változások

Az OMSZ-nál két finomfelbontású regionális éghajlati modellt alkalmazunk (az ALADIN-Climate és REMO modelleket), melyek segítségével leírható a hőségriadók jövőbeli alakulása. A modelleredmények alapján az 1981–2010 között megfigyelt, eddigi legintenzívebb emelkedéshez hasonlóan a jövőben is növekedést várunk, de nem mindegy, hogy az ország egyes területein mekkora növekedésre számíthatunk a közeli és a távoli jövőben.

Az elsőfokú és a harmadfokú hőségriadó napokban kifejezett jövőbeli átlagos változásait az 5. és 6. ábra mutatja az OMSZ-ban alkalmazott két regionális klímamodell eredményei alapján. Az átlagos változást az 1961–1990 referencia-időszakhoz viszonyítva két jövőbeli 30-éves időszakra, 2021–2050-re és 2071–2100-ra adjuk meg. A két modell eredményeit együtt közöljük, ezáltal az éghajlati modellszimulációk bizonytalanságáról is információt kapunk.

A közeli jövőben a 25 ^oC feletti napi középhőmérséklet-értékek (összes hőhullám) gyakorisága még kevésbé növekszik (országos átlagban évi 8-24 nappal), ám a XXI. század végére egyes területeken 40-50 napos átlagos növekedést is tapasztalhatunk. Ez azt jelenti, hogy lehetnek olyan évek, amikor két hónapnál is hosszabb ideig 25 ^oC feletti napokat élünk át. Ugyanakkor ez nem minden évre lesz jellemző: az éghajlat természetes változékonyságából eredően továbbra is előfordulhatnak olyan évek, amikor az átlagosnál kevesebb hőhullám lesz.  Az elsőfokú hőségriadók területi eloszlását tekintve a legnagyobb gyakoriságnövekedést a délkeleti területeken valószínűsítik a modelleredmények.

A jóval nagyobb stresszt jelentő harmadfokú hőségriadók sokkal kisebb (országos átlagban 2-9 napos) éves változást mutatnak a közeli jövőre, míg a távoli jövőre ez megsokszorozódik, azaz 12-26 nappal növekszik az éves számuk az 1961-1990-es értékekhez képest. Tartósságuknál fogva ennek egészségügyi kockázatai felkészülés hiányában súlyosak lehetnek.

5. ábra
Az elsőfokú hőségriadók éves átlagos változása (nap) 2021–2050-re és 2071–2100-ra
az 1961-1990-es referencia-időszakhoz viszonyítva
az OMSZ-ban alkalmazott két regionális klímamodell eredményei alapján

6. ábra
A harmadfokú hőségriadók éves átlagos változása (nap) 2021–2050-re és 2071–2100-ra
az 1961-1990-es referencia-időszakhoz viszonyítva
az OMSZ-ban alkalmazott két regionális klímamodell eredményei alapján

Városi hősziget fokozza a hőséget

Különösen a városlakók számára lehetnek megterhelőek a hőségperiódusok. A városban ugyanis sajátos klimatikus viszonyok alakulnak ki, éghajlatuk a méretüktől függően eltér a tágabb környezetük klímájától. A városok belseje felé haladva a hőmérséklet általában magasabb, mint a külterületen, ez a hőtöbblet az úgynevezett hősziget jelensége. A sűrű beépítettség, az átszellőzés megváltozása, a burkolatok jelenléte, az alacsony növényborítottság, mind-mind olyan tényezők, amik hozzájárulnak a városi hősziget kialakulásához. Ezeken kívül a közlekedés, fűtés és különböző ipari tevékenységek során a levegőbe kerülő hő, vízgőz, szennyező anyagok is módosíthatják a városok klímáját. A városi hősziget mértéke hőhullámok idején akár 5-10 fokot is elérhet, így különösen megterhelő lehet.

A városi hősziget jelenség műholdas mérésekkel vagy helyszíni expedíciós mérésekkel igazolható. Műholdról legjobban szélmentes vagy gyenge szeles, derült éjszakákon mutatható ki.

7. ábra
Meteosat műhold által 2012. június 20-án 00:25 UTC-kor készített infravörös kép (10.8 µm-es sáv)

A 7. ábrán egy infravörös Meteosat műholdképet mutatunk be. Ennek a meteorológiai műholdnak a területi felbontása aránylag kicsi: egy-egy képpont kb. 4x6 km-nyi területnek felel meg térségünkben. Ez az infravörös kép elsősorban a  felszín (felhők) hőmérsékletét tükrözi. A 7. ábrán bemutatott kép Budapesten kb. 3 Celsius fokkal magasabb hőmérsékleteket mutat, mint a város környéki sík területeken. A valóságban ennél nagyobb volt a különbség, mivel a műholdas mérés egy-egy képpontban az ábrázolt terület értékeit átlagolja, ’összemossa’.

8. ábra
MetOp műhold AVHRR műszere által 2012. június 19-én 00:14 UTC-kor készített infravörös kép (3,9 µm-es sáv)
(A képek bizonyos ’szeleteléssel’ érkeznek, amelyek nem érnek teljesen össze, emiatt jelenik meg a fekete csík az ábrán.)

A 8. ábrán Budapest (nagyítás a képre kattintva) és a környező sík vidékek között maximum 5-6 °C fok különbséget mutat. Mivel ennek a képnek nagyobb a területi felbontása, így a hőmérséklet ’összemosási’ hatás kisebb. Műholdas mérések alapján elég pontosan kirajzolódik a belvárosi felszínhőmérséklet mintázata.

Az AVHRR kép felbontása nagyobb, kb. 1-2 km, így a felszíni hőmérséklet eloszlásról részletdúsabb ábrát kapunk, jól megfigyelhetjük a környezetüknél melegebb területeket:

• Városok (Budapesten kívül pl. Szeged, Debrecen, Nyíregyháza is könnyen azonosítható)
• Tavak, folyók (a víz hőmérsékleti tehetetlensége nagy, ezért éjszaka sokkal lassabban hűlnek, mint a szárazföld)
• Érdekes még megfigyelni, hogy ezen az éjszakán egyes hegyek teljes egészében melegebbek voltak, mint a környező (nem város) sík vidékek, más hegyeknek pedig a lábainál találunk egy melegebb sávot (pl. Bükk, Mátra). Ennek magyarázata, hogy a gyérebb növényzetű sík vidék gyorsabban hűl éjszaka, ezért bizonyos körülmények között alacsonyszintű hőmérsékleti inverziót hoz létre (az alsó 1-300 m-en felfelé nő a hőmérséklet, a felett pedig csökken).

Az ötnapos kánikulának egy intenzív hidegfront vetett véget, átmeneti felfrissülést hozva térségünkbe.

Kapcsolódó oldalok:

• Veszélyjelzés: www.met.hu/idojaras/veszelyjelzes/
• Klímamodellezés: www.met.hu/RCM
• UHI (angól nyelvű) projelt honlap: uhi.met.hu

Készült: 2012. június 22.