Az időjárás-jelentésekben, előrejelzésekben időnként elhangzik a címben szereplő szóösszetétel, amely térségünkben nem is olyan ritka időjárási helyzetet takar. A következőkben néhány példán keresztül picit közelebbről is megismerhetjük eme légköri képződményeket.

Az idei zivatar szezon egyik látványos mozzanataként gyorsan fejlődő zivatarcellák vonultak át a Balaton fölött. Az egyik zivatarfelhőből a szupercellára jellemző falfelhő jött létre.

A kevés csapadékot adó un. LP szupercellák főként a nyár elején jelennek meg, s jóval kevesebb kárt okoznak az erősebb, nagy csapadékot adó (HP) kategóriájú társaiknál, amelyek nagyobb területeket sújtanak és hosszabb ideig élnek. Az LP cellák ugyanakkor látványosak és hálás fotótémát jelentenek mindenkinek, akit érdekel a felhők világa.

A szeptemberi átlagos euro-atlanti légnyomás-elrendeződés és az eurázsiai hótakaró szeptemberi-október eleji expanziójának mértéke 1981 és 2012 között szoros kapcsolatot mutatott hazánk decemberi átlaghőmérsékletével. Amennyiben az újonnan felfedezett távkapcsolat-rendszer a jövőben is hasonló pontossággal működik, akkor az azt leíró Decemberi Anomália Index (DAI) – a numerikus szezonális előrejelző modellek melletti új eszközként – a hőmérsékleti anomália korai előrejelzőjévé válhat.

Az utóbbi évtizedben szinte mindegyik év kiérdemelné a szélsőségek éve jelzőt. Az első negyedév zárultával 2013 is pályázhat erre a címre, ugyanis március végéig rekord mennyiségű csapadék hullott a múlt század eleje óta végzett megfigyeléseink szerint. Ez a tény, valamint az áradásokat hozó 2010-es és a legutóbbi két aszályos esztendő is alátámasztja, hogy a csapadék meglehetősen változékony időjárási elem régiónkban. Mennyisége évről évre egyre szeszélyesebben ingadozik, és az éven belüli eloszlása is megváltozott.

2013. március végén fontos fejlesztés került operatív bevezetésre az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) futó AROME nagyfelbontású időjárás-előrejelző modellben. A fejlesztés lényege a modell kiindulási feltételeinek (nyomás, hőmérséklet, szél és légnedvesség adatok a modell háromdimenziós rácsán megadva) pontosítása, nagyfelbontású légköri megfigyelések figyelembevételével.

Március közepétől nem csak hazánkban, hanem Európa más részein is többször volt havazás, és a viharos szél másutt is okozott hófúvásokat. A téli időt a hó mellett az átlagosnál jóval alacsonyabb, fagypont alatti hőmérsékletek is jelezték.

A 2013. évi március 15. sajnos nem az ünnepről, hanem a rendkívüli időjárásról és annak következményeiről marad emlékezetes. Már napok óta olvashattuk, hallhattuk az előrejelzésekben, hogy március közepén visszatér a tél, havazással, széllel. Ki gondolta volna, hogy a téli hónapokat megszégyenítő csapatokat vonultat fel tél tábornok.

2013. március 14-én szokatlanul kemény téli vihar kezdődött Magyarországon. Az előző nap este megindult csapadék, amely a Dunántúlon hamarosan intenzív havazásba váltott erősödő északi majd északnyugati széllel társult, amely a délutáni órákra már viharossá fokozódott. Az egyre többfelé kialakult hóvihar kritikus helyzetet teremtett elsősorban az utakon, széles hóátfúvásokat és alig néhány méteres látástávolságot okozva. Az északkeleti országrészben az intenzív vizes hó megtapadva a vezetékeken sokfelé váltott ki vezetékszakadást, amely hosszan tartó áramkimaradásokkal járt. Az alábbiakban a márciusi tél meteorológiai hátterét mutatjuk be, kitérve azokra az időjárási jelenségekre, amelyek két napon keresztül okoztak katasztrófahelyzetet hazánkban.

2013. február 20-án délután körülbelül 3 óra leforgása alatt, egymást követően három intenzív hózápor is kialakult a Dunakanyar térségében, majd az északnyugati szelek szárnyán elérték Budapest budai oldalát. Az OMSZ székházából jól követhetőek voltak az események.