Matematikai statisztika a meteorológiában

A sorozat hagyományait követve, bevezetésként Izsák Beatrix beszélt pályaválasztásáról, mindennapi munkájáról, majd az ismereterjesztő előadás következett.

Megtudtuk, hogy a meteorológiai adatsorok elemzésével folyamatosan nyomon követhetjük hazánk éghajlatát. A XIX. század második felében kezdődtek a rendszeres mérések, megfigyelések. A mérőállomások száma és a mérések gyakorisága is jelentősen megnőtt azóta, különösen az utóbbi évtizedekben. Ezen adatsorok vizsgálata elképzelhetetlen a matematikai statisztika eszközei nélkül. Az éghajlatra és változására vonatkozó alapvető információt a meteorológiai adatok hordozzák, lényegében ezek játsszák a statisztikai minta szerepét a vizsgálatok során. A klasszikus klimatológiában alapvetően az elemi statisztikákat számítják, a statisztikus klimatológia viszont fejlettebb matematikai statisztikai eljárásokat alkalmaz. Emellett, különösen az éghajlatváltozással kapcsolatos vizsgálatokhoz szükség volt új elméleteket és módszereket kidolgozni, ilyen például a homogenizálás. A változó éghajlat miatt a statisztikus klimatológia feladata bővült és bonyolultabbá vált.