A legutóbbi volt Európa legmelegebb évtizede

A jelentés szerint 2002 óta Európa déli részén csökken a csapadékmennyiség, miközben északon fokozatosan növekszik, szélsőséges időjárási események sorozatát okozva ezzel. Eközben a grönlandi jégpáncél, a Jeges-tenger jégtáblái és az európai gleccserek többsége is olvad.

Jacqueline McGlade, az EEA ügyvezető igazgatója szerint az éghajlatváltozás már maga a valóság, a változások kiterjedése és sebessége egyre nyilvánvalóbb. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdaságnak, beleértve a háztartásokat is, alkalmazkodnia kell a kialakult helyzethez, valamint csökkentenie kell a káros anyag kibocsátást.

Az EEA tanulmánya (Climate change, impacts and vulnerability in Europe 2012) szerint a gyorsuló klímaváltozás szerte a kontinensen érezteti hatását. A Földközi-tenger térségében hőhullámokkal, míg Észak-Európában part menti és folyami árvizekkel. Az északi területeken 1980 óta 325 nagy folyami árvízről számoltak be, amelyből több mint 200 az ezredforduló után történt. A hőhullámok gyakorisága és hossza jelentősen növekedett az elmúlt évtizedben, s több tízezer áldozatot is követelt.  A nagy meleg mellett pedig egyre jobban megszaporodtak a pusztító szárazságok is.

1. ábra
Szélsőséges hőmérsékletű napok számának kombinációja:
forró napok (T_max≥ 35°C) és túl meleg éjszakák (T_min> 20°C) számának előrejelzése

Ugyanakkor a globális tengerszint évente átlagosan 3 mm-t emelkedett az utóbbi 20 évben, a 20. században tapasztalt 1.7 mm-rel szemben. Ez a nagy mértékű emelkedés a jövőben átalakíthatja Európa tengerparti régióit. Nagyjából az európai partvonal negyede pusztul, többek között a fokozódó emberi tevékenység következtében. Az óceán átlaghőmérsékletének emelkedése is problémát jelent, a szubtrópusi halfajokat egyre északabbra kényszeríti.

2. ábra
A tengerszint abszolút változása Európában 1992. és 2011. között, műholdas mérések alapján

A pollenszezon hosszabb lett és átlagosan 10 nappal korábban kezdődik, mint 50 évvel ezelőtt. Az állatok viselkedése átalakul, változásokat figyeltek meg többek között a békák ívásában, a költöző madarak szokásaiban, valamint a fészekrakásban is. A rovarok szezonja hosszabb, s a lepkék pólusok felé való lassú elvándorlása is folytatódik.

A növény és állatvilág sok faja azonban nem alkalmazkodik elég gyorsan az éghajlatváltozás sebességéhez képest. A 21. század végére az európai növényfajok várhatóan több száz kilométerrel északabbra tolódnak, az erdők délen összezsugorodnak, s észak felé terjeszkednek. A hegyvidéki növényzet nagyjából fele már jelenleg is a kipusztulás szélén áll.

3. ábra
Felszíni középhőmérsékleti anomália 1850. és 2011. között Európában;
átlagosan, a téli, illetve a nyári hónapokban

Valószínűleg sok faj a jövőben sem tud lépést tartani a klímaváltozással. Főként igaz ez azokon a területeken, ahol a felszín változatossága korlátozza az élőlények mozgását. 

Az EEA tanulmánya egy nappal a WMO közleménye után jelent meg, amelyben bejelentették, hogy az üvegház hatású gázok koncentrációja rekord magas volt 2011-ben, s ez 40%-kal haladta meg az ipari forradalom előtti értéket.

>> EEA letölthető jelentése

forrás: WMO, EEA