Az éghajlatváltozás a kávéültetvényeket is fenyegeti

Az emelkedő globális átlaghőmérséklet, és az évszakok jellemzőinek változása következtében az Arabica termőterületének akár 99.7 százaléka a kávé növekedésére alkalmatlanná válhat 2080-ra, állítják a brit Royal Botanic Garden kutatói új tanulmányukban.

Bár a kereskedelmi eladásra  termelők még fel tudják nevelni palántáikat öntözéssel és mesterséges hűtéssel, a vadon termő növénynek azonban túl nagy genetikai változásra lenne szüksége, hogy leküzdje a kártevők és betegségek támadását.

A kávé nagyon éghajlat-függő növény, s a néhány fokkal emelkedő átlaghőmérséklet is veszélyezteti az Arabica termelésének sikerességét, s ezzel együtt az ebből élő emberek megélhetését.
 
Justin Moat, a tanulmány egyik szerzője azt nyilatkozta, a legrosszabb esetben a vadon termő Arabica 2080-ra kihal. Az Arabica egyike annak a két féle babnak, amelyből kávét készítenek, s messze a legnépszerűbb. A globális kávépiac 70 százalékát adja.

A kutatók számítógépes modellezéssel elemezték a hőmérsékletemelkedés hatását azokon a területeken, ahol az Arabica vadon terem. Az elemzést két különböző szemszögből, három éghajlati forgatókönyv alkalmazásával végezték el. Az eredmények – melyek erősen negatív hatást mutatnak – a Public Library of Science folyóirat hasábjain jelentek meg.

A helyszíni analízis alkalmával azt az eredményt kapták, hogy a legjobb esetben is 65 százalékkal csökken a természetes termőhelyek nagysága 2080-ra. Legrosszabb esetben ez az arány 99,7 százalék. Egyes területeken, mint a Dél-szudáni Boma fennsíkon, akár már 2020-ra kipusztulhat a növény, a jelenlegi alacsony virágzást és rossz egészségi állapotot figyelembe véve. A területi analízis során a legjobb eredmény 38 százalékos, míg a legrosszabb 90 százalékos terület csökkenés volt 2080-ra.

Aaron Davis, a kutatás vezetője elárulta, hogy óvatosak az előrejelzések, ugyanis a modellezés alkalmával nem vették figyelembe a jelentős mértékű erdőirtásokat Etiópia és Dél-Szudán területein. A modellek érintetlen, természetes növényzetet feltételeznek, míg a két ország hegyvidékén az erdőirtás miatt a növényzet már erősen sérült. Továbbá egyéb tényezők, mint a kártevők és betegségek, a virágzási idő változása, valamint a madarak száma (akik elviszik a magokat) szintén nem szerepel a modellek paraméterei között, bár feltehetően a felsoroltak további negatív hatással járnak.

A kutatók úgy vélik, ha nem is tűnik el teljesen a kávébab, az éghajlatváltozás valószínűleg a hozamra és a kávé ízére is nagy hatással lesz a következő évtizedekben.


forrás: Reuters