Egy viharciklon helyi hatásai

A HungaroMet Zrt. hitelesített műszerei szeptember 14-ről 15-re virradóan a siófoki mérőplatformon 105 km/h-t, a balatonszemesi mérőplatformon 103 km/h-t, Fonyódon 101 km/h-t, Siófokon 100 km/h erősségű legnagyobb széllökést mértek. A Balatontól északra, a Bakonyban volt a legerősebb vihar, a kab-hegyi műszer 131 km/h-s legerősebb szélsebességet regisztrált.

Jellemző, hogy a Bakony-Balaton térségét lefedő szélcsatornán kívül már jóval gyengébb szelek fújtak, így például keleti irányban Martonvásáron csak 36 km/h, nyugati irányban Nagykanizsán mindössze 35 km/h volt a legerősebb széllökés (1. ábra).

Az ilyen típusú időjárási helyzetekben gyakran kialakul a Balatonnál egy hosszan tartó álló léghullám, amely a bórához hasonló, a régi balatoni emberek által "főszélnek" nevezett jelenség.

Az 2. ábrán megfigyelhető a Balaton északi partja felett álló keskenyebb felhőzet és a déli parttal párhuzamos markánsabb felhősáv, amely idővel ráhúzódik a Balatonra és csapadékot is okoz. A Balaton feletti kevesebb felhő a hullám leszálló ágát jelzi, míg a déli parttal párhuzamos felhősáv a felszínről "visszapattanó" és emelkedő légáramlás hatására jön létre, azaz a léghullám emelkedő sávjában. A folyamat időbeli változását az 1. videón lehet követn.

1. videó

A mostanihoz nagyon hasonló időjárási helyzetet volt 2020 februárjában, amelyet az "Álló léghullám a Balaton felett: miért fúj erősebb szél a Balatonnál hidegfront esetén?" című tanulmány mutat be.

Az a tény, hogy ez a ciklon szeptemberben, a madárvonulás időszakában alakult ki, súlyos következményekkel jár a költöző fecskékre nézve akik a hirtelen lehűlés miatt elbújt rovarok híján éheznek, lelassulnak és kihűlnek. A mostanihoz hasonló  ökológiai katasztrófa történt 2008 szeptemberében, ugyancsak egy hasonló ciklon miatt.

1. ábra

2. ábra