Gyenge az idei hurrikánszezon

Az előrejelzések ellenére a 2013-as atlanti hurrikánszezon nagyon gyenge volt, s a jelek szerint ez a közeljövőben sem lesz másként. A Karen trópusi vihar a múlt héten megközelítette a Mexikói-öböl partjait, de vasárnap nem volt egyértelmű, hogy a vihar gyengül, vagy a Nemzeti Hurrikán Központ – az USA-ban hetek óta tartó leállás miatt – nem adott ki figyelmeztetést. A 3-as vagy nagyobb erősségű hurrikánok általában partot érnek. (Bár Sandy, amely a legnagyobb pusztítást okozta, soha nem volt nagy hurrikán, sőt még csak nem is volt hurrikán hivatalosan, amikor partot ért.)

Miért volt olyan kevés vihar eddig ebben a szezonban?
Először is, voltak viharok – 11 elnevezett vihar volt, amely nagyjából átlagos az évnek ebben a részében. Viszont ezek a szokásosnál gyengébbek voltak.  Csupán kettő, Humberto és Ingrid érte el a hurrikán kategóriát, viszont egyikük sem ért partot. A Texas A&M Egyetem kutatói arra gondolnak, hogy a gyengébb viharok oka a szokatlanul száraz levegő lehet.

Robert Korty, az egyetem légköri tudományokkal foglalkozó professzora megjegyezte, augusztus és szeptember általában nagyon aktív hónap a trópusi viharok szempontjából, idén azonban szokatlanul csendes volt.

Ha okokat keresünk, az lehet a száraz levegő. A száraz légtömeg Afrikából érkezett az Atlanti-óceánon keresztül, megakadályozva ezzel augusztusban sok vihar továbbfejlődését, s így amelyik mégis fejlődni kezdett, az gyenge maradt. Ennek köszönhető a viharok átlagos száma és relatív gyengesége.

Ez azt jelenti, hogy idén szerencsések voltak a veszélyeztetett területen élők. A történelem legaktívabb hurrikánszezonja 2005-ben volt, amikor 28 vihar alakult ki, amelyek közül 7 jelentős hurrikánná fejlődött. Ez kevesebb, mint tíz éve történt. A klímaváltozás hurrikánok intenzitására és gyakoriságára tett hatása így egyelőre nem egyértelmű. Az IPCC utolsó jelentése kis esélyt ad annak, hogy a klímaváltozás miatt intenzitás és gyakoriság növekedés lenne, de más tanulmányok – amelyek a jelentés befejezése után zárultak le – mást állítanak. Tudjuk, hogy a tengerszint folyamatosan emelkedik, ami növeli a viharok veszélyességét. Az egyre növekvő tulajdonok és népsűrűség miatt pedig a partok közelében a károk mértéke is nagyobb lehet. Hosszú távon az esélyek nem az ott élők javára dőlnek el.

Forrás: WMO