MSG-4 műhold fellövése

2015. július 15-én 23 óra 42 perckor (21:42 UTC) fellőtték a Francia Guayanában lévő Kourouból a Második Generációs Meteosat meteorológiai műholdcsalád utolsó tagját, az MSG-4-et.

A geostacionárius pályára állítás és a műszerek bekapcsolása után az Európai Űrügynökség a tervek szerint 10 nap múlva adja át az üzemeltetést az EUMETSAT-nak (European Organisation for the Exploitation of Meteorological Satellites – Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete, www.eumetsat.int). Hét hónapos tesztidőszak után a műszereket lekapcsolják, a műhold tartalék üzemmódban fog keringeni körülbelül két és fél évig. Az űrben történő tárolás a NASA-nál már bevált gyakorlat, jóval olcsóbb, mint a földi, hiszen a műszereknek itt is űrbéli körülményeket kellene biztosítani, illetve a fellövés előtt újra kellene tesztelni mindent.

A Földdel együtt, mintegy 36000 km magasságban keringő geostacionárius holdak előnye, hogy ugyanazon terület felett tartózkodva az időben sűrűn egymás után készült felvételek a légkör különböző folyamatait, többek között a veszélyes időjárási jelenségek – például heves zivatarok – fejlődését mutatják. A több hullámhossztartományban készített képeken kívül az éghajlatkutatásban fontos sugárzási-egyenleg komponenseket is mérik, de fontos az adatgyűjtő tevékenységük is, a másképpen elérhetetlen területekről, például tengeri meteorológiai bójákról továbbítják a méréseket. Az európai összefogásban 1977-óta működő Meteosat rendszer folyamatosan biztosítja ezeket a feladatokat. A második generációs Meteosat holdak első tagját (MSG-1, más néven Meteosat-8) 2002. augusztus 28-án lőtték fel, de még jelenleg is működik az Indiai-óceán felett - az első generáció utolsó tagjaként - az 1997 szeptemberében fellőtt Meteosat-7. A most fellőtt MSG-4 a tervek szint 2023-ig fogja az európai területeket megfigyelni, ugyanis ekkor lesz a harmadik generációs Meteosat képkészítő holdjai közül már kettő (MTG-I1 és MTG-I2) is pályán. (Két műhold szükséges a biztonságos operatív üzemeltetéshez). A 2018 végén vagy 2019 elején fellövésre kerülő MTG-I1 és a 2023-ra tervezett MTG-I2 között 2021-ben tervezik fellőni az első európai geostacionárius pályán keringő szondázó műholdat, az MTG-S1-et. Amellett, hogy a generációváltások a műholdadatok térbeli, időbeli és spektrális felbontásában is javulást hoznak, a harmadik generációs holdak új műszerei, például a villámdetektálás és a szondázás, új lehetőségeket kínálnak a meteorológusoknak.

Az Ariane-5 hordozórakéta indulása megtekinthető az Aranespace videóján

Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál alkalmazott műholdas adatokról és produktumokról bővebben a következő oldalan lehet olvasni: www.met.hu/omsz/tevekenysegek/muholdmeteorologia

Kapvsolódó oldalak:

Az MSG-4 becsomagolása az Ariane-5 hordozórakétába (Forrás: ESA/CNES/Arianespace)

MSG-4 fellövése 2015. 07. 15. 21:42 UTC (Forrás: ESA/CNES/Arianespace)

ISMERET-TÁR

Tanulmányok

Meteorológiai hírek

Kisfilmek

Meteorológiai alapismeretek

Kiadványok

Nap-hold