HungaroMet: 2020. február 11. 12:08
Miért ilyen szeles az idő?
 |
Európában, és az egész észak-atlanti térségben a zonális áramlás a meghatározó már hetek óta, és várhatóan a február nagy részében is ez marad a jellemző helyzet. Ilyenkor a hideg és meleg levegő nem tud hatékonyan elkeveredni egymással, tehát nem az észak-déli, hanem a nyugat-keleti áramlás dominál. Az Atlanti-óceánon kialakuló (vihar)ciklonok a hideg és meleg levegő határán rendkívül gyorsan megerősödnek és haladnak kelet felé, a gyors mozgás pedig viharos szelekkel jár együtt. Hazánkban egyébként nem is csak a ciklon maga okozott gondot. Hétfőn (február 10.) ugyanis a Dél-Dunántúlon még a front előoldalán kialakuló erős délnyugati áramlással jártak együtt a legnagyobb károk. |
Mi az a viharciklon?
A rendkívül gyorsan mélyülő, 24 óra alatt legalább 24 hPa-os központi nyomáscsökkenést produkáló ciklonokat nevezzük így. Ez a jelenség zömmel az óceán felett, esetleg az északnyugati országok térségében zajlik, Magyarországot – mint most is – nem a ciklon központja, hanem annak hosszan elnyúló hidegfrontja éri el. Ellenkező esetben sokkal súlyosabb lett volna a helyzet…
Viharciklon, vagy hurrikán?
A viharciklonokban a 200 km/h feletti szelek már kiugrónak számítanak, ritkán fordulnak elő, ezzel szemben a hurrikánokban még csak valahol ott kezdődik a 3-as fokozat. Jelen esetben pedig határozottan nem hurrikánról van szó. A viharciklon mérsékelt övi jelenség, télen és tavasszal van belőlük több, míg a hurrikánok trópusi képződmények, és nyáron, ősszel alakulnak ki. Hurrikánok közvetlenül továbbra sem fogják elérni hazánkat, legfeljebb átalakulva, beleolvadva egy-egy mérsékelt övi ciklonba. A hazai nyelvezetben nem véletlenül „orkán erejű” szelekről beszélünk, hiszen az orkán a mérsékelt övi ciklonokban kialakuló viharos szelek másik neve. Hurrikán erejű szeleket inkább ott emlegetnek, ahol azok tényleg előfordulnak.
Tényleg többszőr alakulnak ki viharciklonok a térségünkben?
Nehéz megmondani, hogy több lesz-e, de vannak arra utaló jelek, kutatások, hogy az intenzitásuk növekedhet. Ami viszont ennél is biztosabb: a kitettségünk növekszik. Egyre több épület, műtárgy helyezkedik el olyan érzékeny helyeken, ahol vagy a szél, vagy a hullámzás, vagy az esőzések nagyobb károkat tudnak bennük okozni. Egyre inkább függünk az elektromos hálózattól, így annak sérülése esetén a hatás is nagyobb. Emellett fontos ismét különbséget tennünk ciklon és ciklon között: a viharciklonok számára egészen más feltételek szükségesek, mint egy hurrikán túléléséhez, ezért sem mosható össze a kettő. Amíg az egyik számára meleg tengerfelszín és a gyenge magassági szelek kellenek, addig a másiknak éppen, hogy erős magassági futóáramlás és bizonyos mértékig hideg levegő a táptalaja.
Ezen okok miatt tehát ne a hurrikánszezonra készüljünk fel, hanem sokkal inkább azokra a viharokra, amelyek ténylegesen érintik térségünket!
Kapcsolódó oldalak:
- Illy Tamás: A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján
- Horváth Ákos: Amelie viharciklon meteorológiai elemzése
