Növekszik a szélsőséges időjárási események száma

Németországban a potsdami éghajlatkutató intézetben fizikai és statisztikai elemzésekre, valamint számítógépes szimulációkra támaszkodva vizsgálták a szélsőséges esőzések és a hőhullámok éghajlatváltozással való kapcsolatát. A melegedés és a viharok közötti kapcsolat kevésbé volt egyértelmű. Azonban a tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy valószínűleg az elmúlt évtizedben több szélsőséges időjárási esemény nem következett volna be az antropogén eredetű globális felmelegedés nélkül.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) pénteki sajtóközleménye szerint az elmúlt évtized volt az eddigi feljegyzések szerint a legmelegebb tízéves periódus, a tavalyi pedig a tizenegyedik legmelegebb év. A szélsőséges időjárási események szinte az egész világon pusztításokat végeztek: Európában súlyos áradásokat és forró nyarakat, az Atlanti-óceánon 2005-ben az átlagosnál több trópusi vihart és hurrikánt, 2010-ben az utóbbi ötszáz év legforróbb orosz nyarát, és Pakisztán történetének legpusztítóbb árvizét okozták.  

A WMO sajtóközleménye magyar nyelven, oldalunkon is elérhető.

A szélsőséges időjárás következtében az elmúlt években rendkívül sok időjárási rekord dőlt meg. A világ számos részén fordultak elő pusztító hőhullámok. A vizsgálatok azt a nézetet támasztják alá, hogy mindez nem történt volna meg a globális felmelegedés nélkül. Bár a viharok, a hurrikánok és a globális felmelegedés közötti kapcsolat kevésbé egyértelmű, számos extrém csapadékhullás köthető az antropogén klímaváltozáshoz.

Jelenleg közel kétszer annyi szélsőségesen meleg nap van, mint amennyi hideget regisztrálnak mind az Egyesült Államokban, mind Ausztráliában. A hosszú nyári hőhullámok száma Nyugat-Európában már szinte megduplázódott és a forró napok gyakorisága csaknem megháromszorozódott 1880-tól 2005-ig. A világ mintegy 10 százalékán rendkívül forróak a nyarak, míg 1951-1980 között ez az arány mindössze 0.1-0.2 százalék volt.

Csak a tavalyi évben az Egyesült Államokban tizennégy időjárási szélsőség több mint 1 milliárd dollár kárt okozott. Ebben az évben pedig március 13. és 19. között több mint ezer helyen dőltek meg a történelmi meleg rekordok Észak-Amerikában.

Természetesen a természetes időjárási jelenségek  –  mint az El Nino és a La Nina, vagy egy blokkoló anticiklon – szintén okozhatnak kiemelkedő értékeket a hőmérsékletben, vagy növelhetik a csapadékmennyiséget, ami akár árvizekhez is vezethet. Ezeket az összetett folyamatokat a tanulmány szerzői a jövőben részletesebben is vizsgálják.


forrás: http://www.wmo.int/pages/mediacentre/press_releases/index_en.html