Röviden a ködről

Mi a köd?

A köd tulajdonképpen egy felhő a felszín közelében. Ha egy hegy "belelóg" a felhőbe, és éppen ott tartózkodunk, akkor azt is ködnek érzékeljük, hiszen az aktuális felszín valóban ködbe vész. Tudományos definíciója szerint akkor beszélhetünk ködről, ha a felszín közelében lebegő felhőelemek miatt a látástávolság kisebb, mint egy kilométer. Ha hasonló okból a látástávolság ennél több, de 5 kilométernél kevesebb, akkor párásságot észlelünk. Ha a talajközeli levegő oly mértékben le tud hűlni, hogy víztartalma kicsapódjon, akkor először harmat (vagy dér), majd köd képződik. Ugyanis, minél hidegebb a levegő, annál kevesebb vizet tud "láthatatlanul", vízgőz formájában magában tartani, a "feleslegből" pedig harmatcseppek vagy lebegő felhőelemek lesznek.

Hogyan képződik?

A klasszikus típus az ún. kisugárzási köd. Nyugodt, hideg, felhőmentes, párás éjszakákon a felszín közeli légrétegek gyorsan hűlni kezdenek, így nedvességtartalmuk kicsapódik, és már ki is alakult a köd.

Néha azonban éppen a légmozgás segíti a ködképződést – ezt hívjuk áramlási, vagy advekciós ködnek. Ilyenkor alapesetben a szükséges nedvesség és hőmérséklet nem áll rendelkezésre ugyanazon a helyen, de a levegő áramlása miatt pl. nedves levegő áramolhat hideg felszín fölé, ekkor pedig már minden adottá válik létrejöttéhez.

A 15. másodperctől figyelhatő meg az áramlási köd

A fenti két alaptípus mellett még elkülöníthetők egyéb esetek is, de kialakulásuk minden esetben hasonlóan történik.

Milyen típusai vannak?

Helyzettől függően lehet a ködréteg sekély (amikor gyakorlatilag átlátunk felette), nyílt (amikor nem látunk át felette, de feltekintve látszik az ég), és vastag is. Ködfoltok inkább akkor jellemzőek, amikor a képződés feltételei csak kis területen, például völgyekben, nagyobb mélyedésekben, szélvédettebb helyeken adottak. Ha a hőmérséklet fagypont alatt van, akkor a vízgőz kicsapódásának kezdetekor nem harmat, hanem dér jelenik meg, később pedig, amikor a köd érintkezik a tereptárgyakkal (többnyire érzékelhető légmozgás mellett), azokon zúzmara, tehát jégkristályok sokasága rakódik le. Ilyenkor beszélünk zúzmarás ködről.

Hogyan oszlik fel?

Ahogy a képződéshez nedvességre, hidegre és gyenge légmozgásra van szükség, úgy megszűnéséhez ezen hozzávalók hiánya kell. A leggyakoribb ködoszlató jelenség maga a napsugárzás erősödése. Ha a ködtakaró nem túl vastag, akkor reggel, délelőtt a nap sugarai melegíteni kezdik a környező levegőt, a hőmérséklet emelkedése miatt pedig a felhőcseppek visszapárolognak a levegőbe. Előbb-utóbb lyukak keletkeznek a ködrétegen, amelyeken keresztül a nap már a felszínt is képes melegíteni, így a köd két tűz közé kerül – alulról és oldalról is vékonyodik. Ha feltámad a szél, akkor a ködös levegő hamarabb összekeveredhet az azt körülvevő szárazabb, többnyire melegebb levegővel, így ez is a látási viszonyok javulását eredményezi. Általánosságban tehát azt mondhatjuk, hogy az erős napsütés, a szél, illetve a labilis légrétegződés a köd fő ellenségei.

Mi köze a ködnek a rétegfelhőzethez?

Gyakran olvashatjuk az előrejelzésekben: "a köd és rétegfelhőzet feloszlását követően…" Miért járnak ezek együtt? Ha a ködtakaró elég vastag, akkor nem képes gyorsan elpárologni, megszűnni. A nappali órákban a felszín közelében a melegedés és a kicsit élénkebb légmozgás miatt a köd alja sokszor megemelkedik (pontosabban alul elkezd feloszlani), javulnak a látási viszonyok, fentebb azonban még tartja magát. Ha a légrétegződés nagyon stabil, és nem lépnek fel jelentős ködoszlató hatások, akkor az emelkedés folytatódik, de nem a végtelenségig – jellemzően pár tíz-száz méteres magasságig, ilyenkor aztán létrejön a stratus, azaz alacsonyszintű rétegfelhőzet. Extrém esetben ez a felhőtakaró az egész Kárpát-medencét is kitöltheti, és sokszor akár hetekig is fennálló ún. hidegpárnás helyzetet hoz létre.

Ködszitálás, ónos szitálás

Kellően vastag ködtakaró vagy rétegfelhőzet esetén a nagyobbra hízó ködszemcsék egész egyszerűen "leesnek" a talajra, illetve "kiesnek" a felhőből. Mivel ezekben a felhőkben nagyon gyengék a függőleges áramlások, amik a cseppek nagyságát leginkább befolyásolják, ezért az így jelentkező eső is nagyon apró szemű – ezért hívjuk mindössze szitálásnak. Amikor a talaj fagyott, de a levegő még pozitív hőmérsékleti tartományban van vagy túlhűlt cseppeket tartalmaz, akkor ónos szitálásról beszélünk – ilyenkor az apró cseppek a talajon szinte észrevehetetlen, de nagyon csúszós réteget hoznak létre.

Köd előrejelzésének nehézségei

Azt, hogy egy adott napon lesz-e ködképződés vagy sem, viszonylag jól előrejelezhetjük a környezeti feltételek (szél, felhőborítottság stb.) sikeres becslése esetén. Azt viszont, hogy a köd pontosan mekkora kiterjedésű lesz, mennyire lehet sűrű, és így mikor oszlik fel, már sokkal nehezebb kiszámítani. Miért? A ködképződéssel a számítógépes modelleknek meggyűlik a bajuk, ugyanis mindössze pár tíz – száz méteres légrétegben kellene leírniuk olyan mikrofizikai folyamatokat, amelyek pontos számításához nagyságrendekkel gyorsabb gépek kellenének. Ezen nehézségek ellenére is léteznek használható modell produktumok, de éppen a köd esetében nagyon jelentős az előrejelző szakember tapasztalata által hozzáadott érték. A köd térben különösen változékony jelenség, feloszlása is sokszor nagyon izgalmas alakzatok kirajzolódásával jár együtt. Ahol már reggel eltűnik a köd, ott sokszor akár 10 fokkal is melegebb lesz délután, mint ahol tartósan megmarad. Ilyen helyzetekben "nagyot lehet tévedni" az előrejelzés során, mert néha mindössze néhány kilométeren múlik, hogy egy adott mérőállomás vagy település még ködös marad, vagy a napsütést élvezi. Ilyen helyzetekben tehát az előrejelző szakemberek tisztában vannak a nagyobb hiba lehetőségével, de megpróbálják a lehető legtöbb elérhető adat elemzésével megbecsülni a köd kiterjedését és feloszlását. Az OMSZ veszélyjelző meteorológusai akkor adnak ki figyelmeztetést köd miatt egy adott megyére, ha annak legalább felén tartósan sűrű köd miatt rosszak lehetnek a látási viszonyok. Ha nincs érvényben figyelmeztetés, az nem zárja ki a köd kialakulását, ilyenkor erre a szöveges figyelmeztetésben hívjuk fel a figyelmet.

Sekély köd a Zemplénben (Üveges Zoltán felvétele)

Az OMSZ Kab-hegyi kameráját éppen "bekebelezi" a rétegfelhőzet

Míg Kékestetőn csillagfényes az éjszaka, lent köd és rétegfelhőzet húzódik;
a fénylő foltokat a települések közvilágítása okozza