HungaroMet: 2019. március 20. 08:05
Tavaszi napéjegyenlőség
A napéjegyenlőség dátuma "csúszkálásának" az oka egyrészt az, hogy a Föld Nap körüli pályája nem zárt, azaz a Föld egy keringés után nem pont ugyanabba a pontba jut vissza, ahol a szóban forgó keringést megkezdte, másrészt pedig, hogy a pálya ellipszis (azaz eltér a körtől), és ennek a mindennapi életben használható naptár létrehozásához szükséges korrigálása következtében egy év nem rakható össze egy 24 órás nap egész számú többszöröséből. Ez az oka egyébként annak, hogy be kellett vezetni a szökőéveket. Ez az eltérés ugyanis négy év alatt már majdnem 24 órát tesz ki, így ennek a korrigálására négy évenként beiktattak egy további napot a naptárba.
Minden bizonnyal kevéssé ismert az, hogy a napéjegyenlőségkor az elnevezés ellenére nem egyenlő hosszúságú a nappal és az éjszaka. Ennek két oka van. Az egyik az, hogy a légköri refrakció (fénytörés) miatt az égitestek egy kicsivel magasabban látszanak a horizont felett, mint a valódi elhelyezkedésük. Ez a nagyon kicsi eltérés a horizonton a legnagyobb, fél fok. Ez azt jelenti, hogy a Nap néhány perccel előbb jelenik meg a horizonton napkeltekor, mint valójában. Ugyanígy, napnyugtakor ennyivel később nyugszik látszólag. Ez a jelenség néhány perccel növeli a nappalok hosszát. A másik ok, hogy a napéjegyenlőség napján a Nap geometriai középpontja az, ami 12 óráig tartózkodik a horizont felett. De a Napnak kiterjedése van, azaz egy körlap világít ránk, következésképpen már akkor is látszik, amikor a középpontja még nem kelt fel, illetve még akkor is sugároz, amikor a középpontja már lenyugodott. Ezen két ok miatt a napéjegyenlőségkor nincs napéjegyenlőség, sőt emiatt pontosan soha nincs napéjegyenlőség, de március 17-én és 18-án majdnem egyenlő a nappal és az éjszaka hossza.
Kapcsolódó oldal: www.met.hu/ismeret-tar/naphold