A következő öt évben lesz olyan év, amikor a globális átlaghőmérséklet már 1,5 Celsius fokkal magasabb lesz, mint az iparosodás előtti átlag

• Valószínű (80%), hogy a globális felszínhőmérséklet anomália 2024–2028 között legalább egy évben átmenetileg meghaladja az
  1,5 Celsius fokot az iparosodás előtti átlaghoz képest.
  
  
• A rövid távú, egy-egy évben történő átlépés nem egyenlő a Párizsi Megállapodásban meghatározott alacsonyabb,
  1,5 Celsius fokos cél tartós megsértésével.
  
  
• Valószínű, hogy a következő öt évben újabb rekordmeleg év lép fel, ami a 2023-as évnél is melegebb lesz.
  
  
• A jelentés kiemeli az éghajlat-változási intézkedések sürgősségét.

A WMO jelentése szerint a felszínközeli globális átlaghőmérséklet anomália 2024 és 2028 között, minden egyes évben 1,1°C és 1,9°C között várható az 1850–1900-as referencia időszakhoz képest. A jelentés szerint valószínű (86%), hogy ezen évek közül legalább egy új hőmérsékleti rekordot fog felállítani, megelőzve 2023-at, amely jelenleg a legmelegebb év.

A WMO "Global Annual to Decadal Update" jelentése szerint 47% a valószínűsége annak, hogy a 2024–2028 közötti teljes ötéves időszak átlagában a globális hőmérsékleti anomália meghaladja az 1,5 Celsius fokot az iparosodás előtti korszakhoz képest – a tavalyi, 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó jelentésben még 32% szerepelt.

Annak az esélye 80%, hogy az anomália a következő öt évből legalább az egyik évben meghaladja az 1,5 Celsius fokot, folyamatosan nőtt 2015 óta, amikor ez az esély közel nulla volt. A 2017 és 2021 közötti években 20% volt az esély a túllépésre, és ez 2023 és 2027 között 66%-ra nőtt.

Az aktualizált előrejelzést a UK Met Office készítette, amely a WMO vezető központja az éves és évtizedes éghajlati előrejelzések terén. A friss tájékoztató kiadvány a WMO által kijelölt több, globális előrejelző központ és más közreműködő központok előrejelzéseinek összegzését tartalmazza.

A kiadványt António Guterresnek, az ENSZ főtitkárának nagyszabású beszédével egy időben tették közzé, amelyben sokkal ambiciózusabb éghajlatvédelmi fellépésre szólított fel a G7-ek június 13-15-i olaszországi csúcstalálkozója előtt.

 „Orosz rulettet játszunk a bolygónkkal” – mondta Guterres. „Szükségünk van egy lehajtóra az éghajlati pokolba vezető autópályáról.  És a jó hír az, hogy mi irányítjuk a kereket. A hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius fokra való korlátozásáért vívott csatát a 2020-as években nyerjük meg vagy veszítjük el - a mai vezetők irányítása alatt.”

Guterres az Európai Unió által finanszírozott, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) által megvalósított Copernicus Éghajlatváltozási Szolgáltatás (C3S) által közreadott bizonyítékokra is támaszkodott. Ez kimutatta, hogy az elmúlt 12 hónap mindegyikében új globális havi hőmérsékleti rekord állt be.

A rekordmeleg hónapokkal az elmúlt 12 hónap (2023. június – 2024. május) globális átlaghőmérséklete a Copernicus C3S ERA5 reanalízis adatkészlete szerint a legmagasabb, 1,63 Celsius fokkal az 1850–1900-as iparosodás előtti átlag felett van.

„E statisztikák mögött az a komor valóság húzódik meg, hogy messze vagyunk a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok elérésétől” – mondta Ko Barrett, a WMO főtitkárhelyettese. „Sürgősen többet kell tennünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, különben egyre súlyosabb árat fogunk fizetni, ami a gazdasági költségek trilliárdjaiban, a szélsőségesebb időjárás által érintett milliók életében, valamint a környezet és a biológiai sokféleség jelentős károsodásában fog megnyilvánulni.”

„A WMO megkongatja ezzel a vészharangot. Egyre gyakrabban fogjuk átlépni az 1,5 Celsius fokos szintet átmeneti jelleggel. Ezt a szintet egyes hónapokban – sőt, a legutóbbi 12 hónapos időszak átlagában is – már ideiglenesen túlléptük. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az átmeneti túllépések nem jelentik azt, hogy az 1,5 Celsius fokos célt véglegesen elveszítettük, mivel ez több évtized hosszú távú felmelegedésére vonatkozik” – mondta Ko Barrett.

A párizsi megállapodás értelmében az országok vállalták, hogy a globális felszíni átlaghőmérséklet emelkedését hosszú távon jóval 2°C alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az évszázad végére 1,5 Celsius fokra korlátozzák. A tudományos közösség már többször figyelmeztetett arra, hogy az 1,5 Celsius fokot meghaladó felmelegedés sokkal súlyosabb hatásokkal és szélsőséges időjárási viszonyok kialakulásának kockázatával jár. Arra is rámutattak, hogy minden egyes tized fok számít.

A globális felmelegedés jelenlegi szintje már most is pusztító éghajlati hatásokkal jár. Ezek közé tartoznak a szélsőségesebb hőhullámok, szélsőséges esőzések és aszályok; a jégtakaró, a tengeri jég és a gleccserek olvadása, a tengerszint gyorsuló emelkedése és az óceánok felmelegedése.

„Példátlan időket élünk, de az éghajlat megfigyelésében is példátlan képességekkel rendelkezünk, és ez segítheti a cselekvést. A legmelegebb hónapok mostani sorozata viszonylag hidegként fog az emlékeinkben élni, de ha a közeljövőben sikerül stabilizálni az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben, akkor az évszázad végére visszatérhetünk ezekhez a „hideg” hőmérsékletekhez” – mondta Carlo Buontempo, a Copernicus C3S igazgatója.

A WMO „State of the Global Climate 2023” című kiadványa szerint a globális felszínközeli átlaghőmérséklet 2023-ban 1,45 Celsius-fokkal (±0,12 Celsius fokos bizonytalansági sávval) meghaladta az iparosodás előtti referencia értéket. Ez volt messze az eddigi legmelegebb év, amelyet az éghajlat hosszú távú felmelegedése és más tényezők – elsősorban természeti tényezők, mint a mostanra lecsengőben lévő El Niño esemény – együttesen eredményeztek.

A tavalyi globális hőmérsékletet az erős El Niño fokozta. A „WMO Update” szerint a közeljövőben La Niña kialakulását és a trópusi Csendes-óceánon a hűvösebb körülmények visszatérését jósolják, de a következő öt év várhatóan magas globális hőmérséklete az üvegházhatású gázok okozta folyamatos felmelegedést tükrözi.

Egyéb kulcsfontosságú üzenetek:

Az előrejelzések szerint az Északi-sarkvidék felmelegedése a következő öt novembertől márciusig tartó, hosszabb téli időszak során, az 1991–2020 közötti időszak átlagához képest több mint háromszor akkora lesz, mint a globális átlaghőmérséklet emelkedés.

A márciusi tengeri jég 2024 és 2028 közötti időszakra vonatkozó előrejelzése szerint a Barents-tengeren, a Bering-tengeren és az Okotszki-tengeren a jégkoncentráció tovább csökken.

Megjegyzések:

A "Global Annual to Decadal Update" egyike a WMO éghajlati értékelőinek, köztük a globális éghajlat állapotáról szóló kiemelt kiadványnak, amely a politikai döntéshozók tájékoztatását szolgálja.

A UK Met Office a WMO vezető központja az éves és évtizedes éghajlati előrejelzések terén.

Ebben az évben 190 ensemble tagot számlál a 15 különböző intézet, köztük négy globális központ által rendelkezésre bocsátott modellegyüttes. A négy központ az alábbi: Barcelona Supercomputer Centre, Canadian Centre for Climate Modelling and Analysis, Deutscher Wetter Dienst, és UK Met Office Az előrejelzések 2023 vége felé kezdődnek.

Az előrejelzések verifikációjához az 1960 és 2018 közötti időszakra vonatkozó retrospektív előrejelzéseket (hindcast-okat) használnak. Az éghajlati indikátorok származtatásához a World Climate Research Programme Coupled Model Intercomparison Project 6. fázisából (CMIP6) származó inicializálatlan historikus szimulációkat és projekciókat használták. A globális középhőmérséklet előrejelzések magas megbízhatóságúak, mivel a visszamenőleges előrejelzések minden verifikációs mérőszámban nagyon jó értékeket mutatnak.

Az itt bemutatott előrejelzések a regionális éghajlati központok (RCC), a regionális éghajlati előrejelző fórumok (RCOF) és a nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatok (NMHS) számára készültek iránymutatásként. Nem minősül hivatalos előrejelzésnek egyetlen régió vagy nemzet számára sem, de a regionális éghajlati központokat, a regionális meteorológiai központokat és az NMHS-eket arra ösztönzik, hogy értelmezzék és értéknövelt előrejelzéseket dolgozzanak ki a WMO Update alapján.