Bár 2021 áprilisa – az utóbbi évekre jellemző pozitív eltérések után – a 15. leghűvösebb volt Magyarországon 1901 óta, de ebből semmilyen következtetés nem vonható le az évtizedes, illetve globális trendeket illetően. A hónap 2,9 fokal volt hűvösebb, mint a 1991–2020 között számított 11,4 Celsius fokos referenciaátlag.

Az ECMWF honlapján megtalálható, illetve PDF formátumban le is tölthető a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának negyedévente megjelenő szakmai, angol nyelvű kiadványa. Az ECMWF Newsletter általános célja az ECMWF modellelőrejelzésekhez kapcsolódó fejlesztések minél szélesebb szakmai körű megismertetése, így az új lehetőségek várhatóan széles körben ismerté és alkalmazottá válnak.

A Föld napja alkalmából online kérdőíves kutatást indított a Pannon Egyetem. Az egy hónapig tartó felmérés célja, hogy megvizsgálják a válaszadók éghajlatváltozással kapcsolatos természettudományos tudását és attitűdjét.

A csernobili atomerőmű-baleset harmincöt évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben, ahol a 4-es reaktorblokknál gőzrobbanás következett be. A csernobili atomerőmű-baleset rámutatott arra, hogy milyen jelentősége van a légköri folyamatoknak az ipari katasztrófa hatásainak nagy területekre történő kiterjedésére. A katasztrófa idején az Országos Meteorológiai Szolgálatnál az akkori lehetőségek szerint készültek előrejelzések a szennyező anyagok terjedésére vonatkozóan, illetve működött a légkörből származó rádióaktivitás mérésére szolgáló hálózat is.

António Guterres, az ENSZ főtitkára és Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára április 19-én közösen bemutatták a globális éghajlat 2020-as állapotáról szóló értékelőt. A végleges jelentés frissíti a 2020 decemberében kiadott előzetest. Az időzítés most sem volt véletlen, közvetlenül az Egyesült Államok elnöke által a Föld napjára, április 22-ére összehívott klímacsúcs előtt tartották a sajtótájékoztatót. Az értékelés hangsúlyozza az ambiciózusabb éghajlatvédelmi intézkedések szükségességét az üvegházhatású gázok rekordmagas szintjének csökkentése érdekében.

Megjelent a WMO idei első – a Meteorológiai Világnaphoz kötödő – Bulletin kiadványa, ami átfogó képet nyújt egyrészt a WMO nemzetközi tevékenységéről, amelyet az óceánok megfigyelése és védelme, valamint a part menti területek védelme érdekében folytat. Emellett olvashatunk az óceánok modellezéséről, az óceánok monitorozásának fejlődéséről, az El Nino jelenségről, a sarki jég olvadásáról, a legújabb IPCC eredményekről és az óceánok éghajlati rendszerben betöltött szerepéről.

A másfélfok.hu csapatának legújabb cikke részletesen foglakozik a nitrogén különböző formáival, amelyek nagy hatással vannak mindennapi életünkre, jövőnkre. A nitrogén élelmiszereink alapvető alkotóeleme. A ma élő összes ember fele a műtrágyázás miatti pluszban megtermelt élelmiszernek köszönheti az életét. A nitrogén jelentős feldúsulása a talajban, a vízben és a légkörben azonban komoly veszélyt jelent a környezetre, miközben a klímaváltozást is fokozza. Különösen a dinitrogén-oxid, amit nevető- vagy kéjgázként is ismerhetünk, és aminek kibocsátásai folyamatosan emelkednek. Az egyre nagyobb létszámú, és egyre több húst fogyasztó emberiség előrejelzi azt, hogy a problémát kezelnünk kell, mielőtt elszabadul. Így is ördögi körben vagyunk: miközben a nitrogénszennyezés fokozza a globális felmelegedést, könnyen lehet, hogy pont emiatt fogunk még több műtrágyát használni a jövőben.