A Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központja (ECMWF) 2015 és 2018 között új MIR (Meteorological Interpolation and Regridding) nevű interpolációs módszert fejlesztett ki. Az eljárásban az ún. modell rácsról – nagyon hatékony módon – az operatív előrejelzői gyakorlatban alkalmazott rácsra történik az előrejelzési információ transzformálása. Az OMSZ intenzív tesztelést követően – három lépésben – az elmúlt két hétben tért át az új módszerrel előálló operatív előrejelzések fogadására.

Elsőre hihetetlennek tűnik, azonban mégsem lehetetlen. A közigazgatásilag Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken is szokatlanul korán, február 11-én egyes helyeken a hőmérséklet elérte ezt a lélektani határt. Az arrafelé is extrémnek számító hőmérsékletet speciális időjárási helyzet hozta magával: a Szahara irányából fújó, igen száraz délkeleti szél, az ún. kalima idején tapasztalhatják a szigeteken élők és az ott tartózkodók a legmelegebb időt.

Február 10-én a fagyos Balaton felett megrekedt stabil, hideg levegővel nehezen birkózott a magasban már erősödő délnyugati áramlás. Míg a Kis-Balatonnál Főnyednél 13 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, addig közvetlenül a parton csak kevéssel fagypont feletti értékeket mértünk.

Az Erik névre keresztelt viharciklon viharos szelekkel ostromolja február 8-án Írországot és az Egyesült Királyság egyes területeit. Környezetében a 90-100 km/h-át meghaladó széllökések sem kizártak.

Az újra és újra befagyni próbáló Balaton felszíne fölött 2019. február 7-én reggel  látványos áramlási ködöt lehetett megfigyelni.

A Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központja (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts,  ECMWF) a 2016‒2025-ös Stratégiai Tervében megfogalmazott célokkal összhangban, várhatóan 2019 nyarától teljesen új szemlétű fejlesztés eredményeként a teljes középtávú időtartományban az előrejelzés minősége ‒ mind az európai térségben, mind globális skálán ‒ tovább javul.

Február elején látványos, a főnhatásnak köszönhető felhőzet alakult ki a horvátországi Zadar (Zára) fölötti hegyeken. A térségben, vagyis a Dinári-hegységben napok óta északkeleties az áramlás, azaz a hegyek kontinentális, északi oldala felől fúj a szél a tenger felé.

A Balatont borító jég a nyugati medencében már a szombati meleg, délnyugati szél hatására is a legtöbb helyen felszakadozott. A keleti medence legnagyobb részét viszont még vasárnap reggel is töredezett jégréteg borította, mivel a meleg levegő felsiklott a medence alján megülő stabil, hideg légpárnára, így a felszínen nem volt erős szél. Végül a február 3-án esti órákban északnyugatról érkező hidegfront erős széllökései a Balaton keleti medencéjében is felszakították a jégtakarót és a töredezett jégtáblákat szinte rápréselték a déli partra.

A New York Times 2019. január 30-án megjelent cikkében, látványos ábrák segíétségével magyarázza el, hogy mi is az a polar vortex, vagy magyarul sztratoszférikus poláris örvény, ami miatt ezekben a napokban a Nagy Tavak vidékén rendkívül hideg van.

Az elmúlt napokban az Észak-Amerikában mért rendkívül alacsony, rekordközeli hőmérsékleti értékek a magyarországi médiába is bekerültek. -50, -60 fokos hőérzet- vagy angolul wind chill-értékekről olvashatunk. Fontos megjegyezni, hogy amikor -50, -60 fokról olvasunk azok számolt értékek, a mért hőmérséklet minimuma jelenleg "csak" -30, -35 Celsius fok közötti. Na de mi is az a wind chill, és hogyan számolják?