Napok óta nem csak a Kárpát-medencében, hanem szerte a kontinensen nagyon zord az idő, az Ural előterében ma hajnalban például többfelé süllyedt -35 fok alá a hőmérséklet, de még Görögország nagy részén is -8, -10 fok közé csökkent a hőmérséklet.

Az északkeleti irányból viharos széllel betörő hideg légtömegben a melegebb tengervíz az Adrián gomolyfelhőket táplál. Az olasz partot elérve, a már jókora tornyos gomolyfelhőkké összeálló felhőzetből intenzív hózáporok alakulnak ki. A folyamat műholdkép felvételeken is látványos.

A beérkező sarkvidéki hideg levegő hatására alacsony felhőtetejű gomolyfelhőkből hózáporok alakultak ki a Dunántúlon. Ezek közül több aktív zápor a délután folyamán elérte a Balatont is. Siófoki kollégáink több látványos felvétellel is megörökítették az eseménysort.

Észak felől továbbra is sarkvidéki eredetű, többnyire száraz légtömeg áramlik a Kárpát-medence fölé. Ennek nyomán ugyan nem lesz sok csapadék, de folytatódik a hideg idő, éjszaka kemény fagyok várhatók és nappali is fagypont alatt marad a hőmérséklet.

Az ECMWF honlapon rövid összefoglaló olvasható a 2016. évi tevékenység legfontosabb pontjairól.

A Balaton nyílt vízi jegének vastagsága január 4-én 7 cm körül van. Az érkező front előtti szélfordulások miatt megindult a jégzajlás, illetve a jégkirakódás. A jég állapota továbbra is erős, amorf (a csatolt képeken láthatóan) nem morzsolódik fel a köveken, hanem azokra felcsúszik, a parti köveket megmozgatja. A jelenlegi vastagsággal egyelőre úgy tűnik még nem képes megbontani a partműveket.

December 30-án jelent meg először az összefüggő jég a Balaton nyílt vízterületein. Az alacsony hőmérsékletnek köszönhetően a jég január 2-án, hétfő reggelre a nyílt vízen 5-6 cm, a sekélyebb területeken és az öblökben ennél pár centivel vastagabbá vált.

A nyugodt, száraz, hideg időjárás kedvezőtlenül befolyásolja a levegőminőséget. A forrásokból (lakossági fűtés, közlekedés, ipar) kikerülő szennyező anyagok a felszín közeli légrétegekben megrekednek. Érdemi javulás a január 2-i, keddi hidegfronttól várható.

A 2016. december 30-án 16 óra körül történt robbanás során a légkörbe került szennyező anyagok eleinte déli, délnyugati irányba terjedtek, majd a számítások szerint az áramlással délkelet terjed a füstfelhő. A füstfelhőzet magasban történő szétterülésével a szennyezőanyag koncentráció minimálisra csökkenhet.