A Meteorológiai Világszervezet részletes elemzést tett közzé a 2011–2015 időszak éghajlatáról, ami a legforróbb ötéves időszak volt a mérések szerint. Az elemzés szerint egyre nyilvánvalóbb az emberi tevékenység hatása a veszélyes és nagy károkat okozó szélsőséges időjárási és éghajlati eseményekre.

A Dunántúli-középhegység magasabb részein megmaradt pár cm hó a keddi havazásból. Szerdán reggel a frontális felhőzet kelet felé helyeződésével a Dunántúlon kiderült az ég, így szépen kirajzolódhatott főként a bakonyi havas táj a műholdképeken.

A Soproni-hegység magasabb régióiban is fehérbe öltözött a táj. A Soproni-hegységben fekvő Hermesen délutánra 3-4 cm-es összefüggő hóréteg alakult ki kedd délutánra. A képeket Kiss Márton MET-ÉSZ észlelő kollégánk készítette, amit ezúton is köszönünk.

Szeszélyesen alakult az elmúlt hónapok időjárása: szeptemberben még gyakran nyárias meleget élvezhettünk, majd október elején nagyot fordult a kocka, hirtelen a késő őszbe csöppentünk. A legmagasabb hegycsúcsainkon október 6-án leesett az első hó, akkor a Kékesen 4 cm-t mértek. Egy hónapot kellett várni az újabb havazásra, hiszen vasárnap este Kőszegi-hegységben is havazott, azonban a hideg levegő beáramlásával párhuzamosan a hóhatár is egyre alacsonyabbra húzódott. Kedden délelőtt már Zala megye alacsonyabban fekvő részein is esett a hó; az első síkvidéki fehér lepelről a képeket Rumi László MET-ÉSZ észlelőnk küldte Öveges József szülőfalujából, a Zala megyei Pákáról. 

Az angol szakirodalomban „atmospheric river”, vagyis „légköri folyó”-nak nevezik a keskeny zóna mentén koncentrálódó légnedvességet, mely hosszanti irányban áramlik. Egy ilyen zóna rajzolódik ki egészen Nyugat-Afrikától hazánkig a hétvégén. A „folyó” útjába kerülő magashegységek feláramlásra kényszerítik a levegőt, így ott hatalmas mennyiségű eső hullhat.

A szép, őszi időtől el kell búcsúznunk, helyét a csapadékos, de továbbra is enyhe időjárás veszi át. Ennek oka egy hullámzó frontálzóna, amely hétvégén a térségünk felett húzódik.

Ilyenkor ősszel nem rendhagyó, hogy a Földközi-tenger felett mérsékeltövi "hurrikánok", úgynevezett "medikánok (angolul medicane)" alakuljanak ki. A mediterrán ciklonok eme speciális változatai többnyire hidegfrontokon keletkező hullámként születnek a Genovai-öböl környezetében, és a tenger feletti - a szárazföldhöz képest - meleg, és páradús levegőből nyerik energiájukat. Jellemző rájuk, hogy ciklonokhoz képest kis méretűek, de a bennük tomboló viharok miatt annál nagyobb pusztításra képesek környezetükben.

A következő napokban országszerte számíthatunk legalább néhány órás napsütésre. Ugyanakkor időszakosan erősen felhős területek is előfordulhatnak, de számottevő csapadék nem várható. Az egymást követő napok során fokozatosan csökken a hőmérséklet, ahogy a hideg levegő több hullámban elárasztja a Kárpát-medencét.

A borongós, esős hétköznapok után ezen a héten éppen a végére fordul naposra az idő. A csütörtök-pénteki kiadós csapadékot okozó frontzóna szombat délelőtt kelet felé elhagyja hazánkat, mögötte kiszárad a légkör, nemzeti ünnepünkön számottevő csapadék sehol sem várható.