2024. október 13. vasárnap
Tanulmányok

HungaroMet: 2023. július 14. 10:00

A székesfehérvári pusztító jégeső meteorológiai háttere

2023. július 10-én egy nagyon gyorsan fejlődő szupercellás zivatar csapott le Székesfehérvárra. Az orkán erejű szél fákat tört ki, a jégeső épületeket rongált meg. A helyzet érdekessége, hogy a váratlanul kialakuló zivatarcella hátterében a helyi időjárási tényezők, így a Bakony, illetve a Balaton sajátosságai is szerepet játszottak.

Horváth Ákos, Barna Zsófia


A vihar kialakulásában szerepet játszott egy légtömegen belüli összeáramlási zóna (konvergencia vonal). Ez a vonal jól megfigyelhető a szélmezőben, illetve a látható tartományban készült műholdképeken (1. ábra). Az ilyen konvergencia vonalak jelentős szerepet (trigger hatást) játszanak abban az esetben, ha a légkörben a zivatarhajlam (konvektív instabilitás) egyébként is jelentős. A vizsgált időjárási helyzetben éppen ez volt a helyzet, elsősorban a belső energia, de a szélnyírás is kedvező volt az intenzív zivatarok kialakulásához (2. ábra).  Ennek a konvergencia vonalnak azonban volt egy másik szerepe is. A Balatonnál a vonal előtt élénk, hosszantartó délnyugati szél alakult ki. A tó tengelyével párhuzamos, és az egész tavat átfújó légmozgás jelentős mennyiségű nedvességet hozott a Balaton felől Székesfehérvár irányába. A Balaton hideg felszíne általában nem kedvez a zivatarok kialakulásának. Azonban az innen eláramló nedves levegő az egyébként rendkívül meleg napon, a száraz felszín fölé áramolva már hasznos tápanyagul szolgálhatott a zivatarok számára.

1. ábra
1. ábra
Az ország északi területén áthúzódó konvergencia vonalat (zölddel jelölve) a szélfordulás
(OMSZ MEANDER analízis), illetve az ekkor még gyenge gomolyfelhők (EUMETSAT) mutatják

 2. ábra
2. ábra
Vertikális profil az ECMWF modell alapján Székesfehérvár térségére 2023. július 10. 16 órakor (14 UTC);
az ábrán a piros területek jól jelzik a jelentős konvektív energiát, illetve
az alsó troposzféra szélviszonyai ugyancsak jelentős szélnyírást mutatnak


Nem meglepő módon az első zivatarcellák ezen a konvergencia vonalon alakultak ki, a Bakony térségében (3. ábra). A konvergencia vonal mentén újabb és újabb cellák fejlődtek. A műholdképen megfigyelhető a cellák közepén kialakuló ún. túlnyúló csúcs, amely a feláramlási csatorna intenzitására utal (4. ábra). Azonban azok a zivatarcellák amelyek a Balaton fölé értek – főként a tavi cirkuláció hatására – legyengültek.

 3. ábra
3. ábra
A radar reflektivitás és szélmező (bal oldalt), illetve látható tartományú műholdkép (jobb oldalt)
2023. július 10. 13:45-kor (11:45 UTC)

 4. ábra
4. ábra
A radar reflektivitás és szélmező (bal oldalt), illetve látható tartományú műholdkép (jobb oldalt)
2023. július 10. 19:30-kor (17:30 UTC)


A Balaton fentebb említett konvekció gyengítő hatása miatt a tó fölé sodródó zivatarcellák legyengültek, míg a Veszprémtől Székesfehérvár irányába haladó zivatar felerősödött (5.ábra), (1. video).

 5. ábra
5. ábra
A radar reflektivitás és szélmező (bal oldalt), illetve látható tartományú műholdkép (jobb oldalt)
2023. július 10. 19:55-kor (17:55 UTC)

1. videó
A kialakuló zivatarcellák a Balaton keleti medencéjétől keletre húzódtak Székesfehérvár felé


A Székesfehérvár térségében hatalmasra növő cellában szerepe lehetett a délnyugati széllel a Balatontól északkeletre kisodródó nedvességnek, amely megnövelte a konvektív energiát (6.ábra). A zivatarcella teteje elérte a 13 km-es magasságot, amely a térségünkben szokatlanul magasnak számít (7. ábra). A szélnyírás következtében kissé előredőlő cellából lokálisan intenzív csapadék, orkán erejű szél, illetve nagy szemű (5 cm-t is elérő) jég zúdult a városra (8. ábra).

 6. ábra
6. ábra
A WRF modell által 2023. július 10. 16 órára (14 UTC) számított
30 m magasságban fújó szél és a harmatpont mező (színezett területek);
látható a Balatonból származó nedvesség északkeletre történő kisodródása

 7. ábra
7. ábra
Radar vertikális metszet a Székesfehérvárra ékező zivatarcelláról
2023. július 10. 19:45-kor (17:45 UTC)

 8. ábra
8. ábra
Minta a Székesfehérváron lehullott jégből (Pásztor László felvétele)


Összefoglalva elmondható, hogy a labilis időjárási helyzetben minden bizonnyal kialakult volna a térségben valamilyen fokú zivatartevékenység. Azonban a konvergencia vonal és a Balaton aktív szerepe a meglevő konvektív energiákat jelentősen koncentrálta, így erősödött meg a Székesfehérvárra lesújtó zivatar.