2024. április 23. kedd
Tanulmányok

HungaroMet: 2024. március 4. 10:00

Hogyan okozhatott a szibériai hideg hóvihart Amerikában, majd viharciklonokat Európában?

2024 januárjában az északi féltekén sokfelé szélsőséges időjárási helyzet alakult ki. Észak-Amerikán rendkívül erős téli vihar söpört végig, majd az Atlanti-óceánon kialakult viharciklonok csaptak le Európára. Mindkét kontinensen sok problémát okozott a szélsőséges időjárás, amely egy összefüggő, egymásra épülő meteorológiai eseménysorozat része volt. A sarkvidéki légtömegek amerikai hidegbetörése hozzájárult a magaslégköri futóáramlások (jet stream) felerősödéséhez, amely a gyorsan mélyülő ciklonok kiváltója volt. Mindezt kiegészítette az alacsony szélességi övekről feláramló meleg, nedves levegő, amely a ciklonok további erősödését segítette.

Horváth Ákos, Szilágyi Eszter

Arktikus hideg kitörések

A szélsőséges időjárás kialakulásának hátterében a poláris légtömegek mozgása állt. Általában télen két hideg centrum figyelhető meg az északi pólus körül, Szibéria és Kanada északi területei fölött. 2024 első napjaiban azonban a hideg pólus elsősorban Ázsia északi területeire koncentrálódott. Ugyanakkor a Jeges-tenger felett, Novaja Zemljától keletre, szokatlanul magas földrajzi szélességen egy nagy ciklon alakult ki. A ciklon áramlási rendszerében a Szibéria északi partjainál felhalmozódott hideg levegő az Északi-sarkon keresztül Kanada irányába indult el (1.a ábra). Az áramló légtömeg tovább hűlve Kanada felett önálló magot hozott létre, és leszakadva az eurázsiai tömbről déli irányba, az Egyesült Államok felé sodródott (1.b ábra).  Különösen zord időjárást okozott Kanadában, illetve az USA-ban január 10. és 16. között. Az amerikai hideg mag déli oldalán jelentős hőmérsékleti-, és nyomási gradiensek jöttek létre (1.c ábra). Mindeközben egy újabb Szibéria-Kanada hideg transzport indult útjára, amely ezúttal nem jutott a korábbihoz hasonlóan alacsony földrajzi szélességre, hanem a Kanada és Grönland közötti területeken érte el az Atlanti-óceánt (1.d ábra).

 1.a ábra
1.a ábra
Az 500 hPa szint hőmérséklete (színezett terület) és a szint magassága (m)
2024. január 1. 7 órakor (6 UTC) az ECMWF analízis alapján.
Az északi pólus közelében elhelyezkedő ciklon áramlási rendszerében a szibériai hideg Kanada irányába mozdult.

 1.b ábra
1.b ábra
Az 500 hPa szint hőmérséklete (színezett terület) és a szint magassága (m)
2024. január 9. 6 UTC-kor az ECMWF analízis alapján.
Megfigyelhető a Kanada irányába mozdult légtömeg lefűződése.

 1.c ábra
1.c ábra
Az 500 hPa szint hőmérséklete (színezett terület) és a szint magassága (m)
2024. január 18. 6 UTC-kor az ECMWF analízis alapján.
Az észak-amerikai hidegmag déli oldalán hosszan elnyúló, nagy gradiensű hőmérsékleti és geopotenciál mező jött létre.

1.d ábra 
1.d ábra
Az 500 hPa szint hőmérséklete (színezett terület) és a szint magassága (m)
2024. január 23. 6 UTC-kor az ECMWF analízis alapján.
Az újabb szibériai hidegmag áthelyeződés Amerika és Grönland közötti területekre történik.
 


Az első hidegmag esetén Amerika felől az Atlanti-óceán irányába haladó magassági szélcsatorna figyelhető meg (2.a ábra). Ez a hidegmag az Atlanti-óceán fölé sodródva – a hozzá tartozó jet streammel – meghatározó szerepet játszott két atlanti viharciklon, az Isha és a Jocelyn kialakulásában. A második hideg mag hatására északabbra épült fel egy újabb magassági szélcsatorna (2.b ábra). Ez a hideg mag a magassági széllel együtt hozta létre a harmadik atlanti viharciklont, amely az Ingunn nevet kapta, és élettartama alatt az előzőknél magasabb szélességi körök mentén haladt.

 2.a ábra
2.a ábra
A magassági szél szerkezete az északi hemiszférán a 300 hPa szint szélerőssége (m/s-ban, színezett területek) és
széliránya alapján, az ECMWF analízise alapján 2024.
január 18. 6 UTC-kor.
Megfigyelhető az amerikai hidegbetörés hatására kialakuló, Amerika partjai felől
az Atlanti-óceán irányába haladó erős jet stream.

 2.b ábra
2.b ábra
A magassági szél szerkezete az északi hemiszférán a 300 hPa szint szélerőssége (m/s-ban, színezett területek)
és széliránya alapján, az ECMWF analízise alapján 2024.
január 30. 18 UTC-kor.
Megfigyelhető a második hidegbetörés hatására Grönlandtól délre kialakuló erős jet stream.


A sarkvidéki légtömegek mozgása az 500 hPa-os nyomásszinten az 1. videón követhető.

1. videó

Viharciklonok

Az amerikai hidegbetörés által kiváltott első viharciklon az Isha volt. A légörvény az USA partjainál kezdett gyorsan mélyülni a kontinens felől mozgó hideg és az óceán feletti meleg levegő közötti hőmérséklet-különbség, valamint a jet stream hatására (3.a ábra). A légörvény viharciklonná alakulásához hozzájárulhatott a ciklon meleg szektorába beáramló rendkívül nedves levegő is, amely intenzív felhő- és csapadékképződéssel jelentős látens hőt szabadított fel az örvény magjában (3.b ábra). A ciklonnak mindössze két napra volt szüksége, hogy eljusson Amerika partjaitól Európa partjaihoz, és teljesítette a viharciklon kategóriába kerüléshez szükséges légnyomás süllyedést (24 hPa/24 óra). 

3.a ábra 
3.a ábra
Az atlanti térség tengerszinti légnyomása (folytonos vonalak), 850 hPa hőmérséklete (színezett területek) és
a 10 méteres szél az ECMWF analízise alapján 2024.
január 20. 6 UTC-kor.
Az ábrán látható a kialakulóban lévő Isha viharciklon.

3.b ábra 
3.b ábra
Az atlanti térség tengerszinti légnyomása (folytonos vonalak) és az ekvivalens potenciális hőmérséklet eloszlása
(színezett területek) az ECMWF analízise alapján 2024.01.20. 06 UTC-kor.
Az ábrán látható, ahogy az Isha viharciklon összegyűjti a nedves, meleg levegőt
(magas ekvivalens potenciális hőmérsékletű területek).


Isha
még Európa partjai előtt járt, amikor nagyon hasonló körülmények között, ugyancsak Amerika partjaihoz közel megjelent a gyorsan fejlődő Jocelyn (4.a ábra). Az előző légörvényhez hasonlóan a nedvesség itt is jelentős szerepet kapott a fejlődésben, a viharciklonná alakulásban (4.b ábra). Jocelyn viharciklon ugyancsak nagy sebességgel, két nap alatt szelte át az Atlanti-óceánt (4.c ábra). Mindkét viharciklon rendkívüli időjárást okozott elsősorban Nyugat- és Észak-Európában, illetve a balti országokban.

4.a ábra 
4.a ábra
Az atlanti térség tengerszinti légnyomása (folytonos vonalak), 850 hPa hőmérséklete (színezett területek) és
a 10 méteres szél az ECMWF analízise alapján 2024. január 22. 6 UTC-kor.
Az ábrán látható a fejlődő Jocelyn és az Európa partjaihoz érő Isha viharciklon.

 4.b ábra
4.b ábra
Az atlanti térség tengerszinti légnyomása (folytonos vonalak) és az ekvivalens potenciális hőmérséklet eloszlása
(színezett területek) az ECMWF analízise alapján 2024.
január 22. 6 UTC-kor.
Az ábrán látható, ahogy Jocelyn viharciklon összegyűjti a nedves, meleg levegőt
(magas ekvivalens potenciális hőmérsékletű területek),
míg az Isha viharciklon meleg, nedves levegőt szállít Nyugat-Európába.

 4.c ábra
4.c ábra
Az atlanti térség tengerszinti légnyomása (folytonos vonalak), 850 hPa hőmérséklete (színezett területek) és
a 10 méteres szél az ECMWF analízise alapján 2024.
január 24. 0 UTC-kor.
Az ábrán látható amint Jocelyn viharciklon Európa partjaihoz ér.


A harmadik, az előzőknél is erősebb Ingunn viharciklon kialakulásánál ugyancsak szerepet játszott a sarkvidéki hidegbetörés. A fentebb említett második hidegmag ekkorra már Grönland fölé helyeződött, ami hozzájárult a sziget délkeleti partjainál lévő ciklon tovább mélyüléséhez (5.a ábra). A légörvény eleinte alig mozdult, azonban a stabilan fennmaradó előoldali áramlásában jelentős mennyiségű nedvességet gyűjtött össze az Atlanti-óceán délebbi, Golf-áramlás által melegített területeiről (5.b ábra). A nedvességgel (illetve a kondenzációval járó látens hővel) felfűtött örvény végül leszakadt Grönland partjaitól és gyors mozgással jutott Skandinávia térségébe (5.c ábra). Az Ingunn viharciklon Norvégiát sújtotta leginkább, 150 km/h-t meghaladó széllökésekkel és intenzív hóviharral [1].

 5.a ábra
5.a ábra
Az atlanti térség tengerszinti légnyomása (folytonos vonalak), 850 hPa hőmérséklete (színezett területek) és
a 10 méteres szél az ECMWF analízise alapján 2024.
január 30. 6 UTC-kor.
Az ábrán látható a fejlődő Ingunn viharciklon Grönland partjainál.

 5.b ábra
5.b ábra
Az atlanti térség tengerszinti légnyomása (folytonos vonalak) és az ekvivalens potenciális hőmérséklet eloszlása
(színezett területek) az ECMWF analízise alapján 2024. január 31. 6 UTC-kor.
Az ábrán látható, ahogy Ingunn ciklon előoldalán az alacsony földrajzi szélességű területekről
áramlik a meleg, nedves levegő.

 5.c ábra
5.c ábra
Az atlanti térség tengerszinti légnyomása (folytonos vonalak), 850 hPa hőmérséklete (színezett területek) és
a 10 méteres szél az ECMWF analízise alapján 2024.
január 31. 12 UTC-kor.
Az ábrán látható amint Ingunn viharciklon Európa partjaihoz ér.


A viharciklonok fejlődése a 2. videón követhető a tengerszinti légnyomás, a 10 m-es szél és a 850 hPa hőmérsékleti mezőn keresztül. A hőmérsékleti-, és nedvességi viszonyokat egyaránt tükröző ekvivalens potenciális hőmérsékleti mező a 3. videón látható.


2. videó

3. videó


Szélsőséges időjárás Észak-Amerikában

A fentebb említett sarki hideg levegő kitörések közül az első Kanadában és az Egyesült Államokban okozott szélsőséges téli időjárást. A decemberi, szokásosnál jóval enyhébb időt követően januárban igazi téli idő köszöntött be Észak-Amerikában [2]. Az Északi-sarkon átkelő szibériai hideg észak felől három hullámban érkezett. Az első hullám január 8-tól 10-ig tartott és a középnyugati, keleti, délkeleti államokat érintette [3]. A sarki hideg erős széllel és havazás kíséretében egészen délre eljutott. Kénytelenek voltak Oklahomában és Texasban is utakat lezárni, mivel hóban rekedtek az autósok [4]. Az intenzív havazás mellett a viharos szél 1-1,5 méteres hótorlaszokat emelt. Északkeleten, a Nagy-tavak környékén is rendkívüli mennyiségű hó hullott. Iowa és Wisconsin államokban többtucat új hóvastagság rekord született, néhol több, mint 100 éve volt utoljára ekkora hó [5]. Az erős szél és az intenzív havazás nem csak a közlekedésben, hanem az áramszolgáltatásban is gondokat okozott. Az extrém időjárási helyzet miatt szüneteltetni kellett az oktatást is. A hóviharban legalább 6 ember vesztette életét [6].

A második hideghullám január 11-re virradó éjszaka erős havazással érkezett [4]. Az intenzív havazás másfél napig tartott. A legnagyobb mennyiségű hó Iowa állam déli részén halmozódott fel, itt porhóból átlagosan 25-35 cm hullott (6. ábra). Bár 12-én a déli óráktól csökkent a havazás intenzitása, a viharossá fokozódó, 60-70 km/h-s szél elkezdte hordani a havat. A hóvihar következtében sokfelé járhatatlanná váltak az utak, két napig szinte lehetetlenné vált a közlekedés. Rendkívüli állapotot és utazási tilalmat rendeltek el. Több ezer járatot kellett törölni. [6]

 6. ábra
6. ábra
Vastag hóréteg alakult ki a National Weather Service iowai épülete előtt is (2024.
január 12.).
Forrás: NWS


A fagyos levegőnek további utánpótlása akadt. A sarkvidéki hideg harmadik hulláma január 13-16. között viharos széllel árasztotta el az országot. Előbb az északnyugati, majd a középső államokat borította be vastag hótakaró, végül a keleti partszakasz mentén is kifehéredett a táj [6]. A havazás harmadik hulláma egészen délre húzódott. Bár Texasban és Luisianaban nem túl gyakoriak a nagy havas helyzetek, az államok északi részén tovább gyarapodott a hótakaró, míg a Mexikói-öbölhöz közelebb fekvő részeken már az ónos eső változtatta jégpáncéllá az utakat [7]. Ezekben a napokban a legvastagabb hóréteg (126 cm) Coloradoban alakult ki (Green Mountain Reservoir) [7]. Az erős szél és az intenzív havazás együttese számos lavinát indított el a Sziklás-hegységben [8].

A hónap közepére nagy területen extrém hideg alakult ki [9], többfelé megdőlt a legalacsonyabb minimum hőmérséklet rekordja. A kanadai határ közelében -30 °C alatti értékek is előfordultak, ami a viharos szélben -50 °C alatti hőérzetnek is megfeleltethető. A hidegbetörés következtében drámai – csaknem 70 fokos - hőmérséklet-különbség éleződött ki az Egyesült Államokon belül (7. ábra). Addig, amíg az ország területének 3/4-én kemény mínuszok voltak, a Karib-térség egyes részein, illetve Florida déli részén továbbra is 30 fok közelében mozgott a hőmérséklet.

 7. ábra
7. ábra
A 2 méteres hőmérséklet alakulása 2024. január 14-én este az USA-ban.
Az északi államok és a Mexikói-öböl partján elhelyezkedő meteorológia állomások mérései között
csaknem 70 fokos hőmérséklet-különbség alakult ki.


Szélsőséges időjárás Európában

ISHA viharciklon

Az amerikai hidegbetörés következtében kialakult viharciklonok Skóciától Lengyelországig okoztak viharkárokat. Elsőnek közülük Isha – a 2023/2024-es Észak-atlanti viharszezon kilencedik vihara [9] – nyugat, északnyugat Európa partjainál csapott le január 21-22-én. A legnagyobb pusztítást az Egyesült Királyságban és Írországban okozta, de Hollandia, Dánia, Norvégia és Svédország is érintett volt. A közelgő vihar nem érte felkészületlenül az országokat, a veszély már napokkal előre látható volt, ahogy az is, hogy a Brit-szigeteken lesz a legerősebb. A Met Office elsőként adott nevet a viharciklonnak, Isha névre keresztelte [10]. Bár néhány éve már az Eumetnet koordinálja (az ún. Storm Naming Group-on keresztül) az Európában nagy térséget érintő veszélyes időjárási jelenségek elnevezését, ennek ellenére előfordul, hogy az elnevezésekben nem mindig van egyetértés az egyes meteorológiai szolgálatok között. Ugyanezt az örvényt másnap a Berlini Szabadegyetem már Iris néven emlegette. Az egész országot érintő szélvihar miatt az Egyesült Királyság területének több, mint felén sárga riasztás lépett érvénybe, Skócia északkeleti részére pedig kiadták a legmagasabb fokozatot, a vörös riasztást. Az Eunice viharciklon óta – ami 2022 februárjában sújtotta a szigeteket – nem volt ekkora vihar az említett térségben. Az Egyesült Királyság északi felében tartósan 110-130 km/h közötti szél fújt, a hegycsúcsokon előfordult 180 km/h-t meghaladó lökés is. Síkvidéken 159 km/h volt a legerősebb szél (Northumberland), míg a hegyi állomások közül Cairnwellnél mérték a legkiugróbb értéket (200 km/h) [9]. Egyes híradásokban lehetett hallani, hogy a skót Glencoe síközpont közelében elhelyezett meteorológiai állomáson előfordult 270 km/h-s széllökés is, de végül ezt a meteorológiai szolgálat nem erősítette meg [10]. A szélvihar következtében számos bejelentés érkezett kidőlt fákról. A fakidőlések miatt halálos kimenetelű közlekedési baleset is előfordult. A vihar a házakat sem kímélte, károkat okozott az épületekben, több százezer ingatlanban szünetelt az áramszolgáltatás. Fennakadások voltak a közúti és a vasúti közlekedésben is. Szélnek kitett útszakaszokat, hidakat kellett lezárni az autóforgalom elől, mivel a magasabb teherautókat, kamionokat könnyedén felborította a szél. A vízi közlekedésben is akadtak fennforgások, több tucat kompjáratot törölni kellett a méteres hullámok miatt. A légi közlekedést is megbénította a vihar, a járatokat törölték, vagy átirányítottak Franciaországba, Hollandiába, illetve Németországba. A Sellafield-i atomerőművet ideiglenesen le kellett állítani.


JOCELYN viharciklon

Az Isha okozta viharkárok teljes felszámolása még be sem fejeződött, máris egy újabb viharciklon célpontjává vált az Egyesült Királyság [11]. Január 23-án heves esőzések kíséretében érkezett meg Jocelyn, aki elnevezését Met Éireanntől, az Ír Nemzeti Meteorológiai Szolgálattól kapta. A viharciklon összességében kevésbé volt heves, mint elődje. Ha a légnyomási viszonyokat tekintjük, Isha centrumában 947 hPa volt a legalacsonyabb érték. Jocelyn kevésbé mélyült ki, 961 hPa-ig süllyedt benne a légnyomás [12]. Mindkét vihar kiadós csapadékot okozott az Egyesült Királyságban. A legnagyobb mennyiség a nyugati partszakasz mentén húzódó hegyekben hullott. Itt a csapadékösszeg nagy területen meghaladta az 50 mm-t, de kisebb körzetben 100 mm feletti értéket is mértek [9]. Jocelyn orkán erejű szelet csak az ország északi felében, főként a hegyvidékeken okozott. A legnagyobb széllökést a skóciai Cairn Gorm hegységben regisztrálták (225 km/h). A hegység Skócia legszelesebb vidéke, az 1986-os országos abszolút szélrekord szintén a cairngormi csúcshoz kapcsolódik. Ekkor 150,3 csomót rögzített a szélműszer [13], ami 278 km/h-nak felel meg, így a Jocelyn által okozott napi országos szélmaximum egyáltalán nem számít rendkívülinek.

A légörvény Skandinávia irányába folytatta útját. Vonulása során nemcsak a skandináv és balti országokban, hanem Német-, és Lengyelországban, valamint a Benelux államokban is komoly viharokat okozott. Hazánkba már valamelyest legyengült formában érkezett, de a Dunántúlon és a középső országrészben így is sokfelé viharos szél fújt. A budapesti János-hegyen mért 110,5 km/h-s széllökéssel új országos napi szélrekord született [14].

A viharciklon előoldalán a megszokottnál jóval enyhébb léghullámokat szállított Európa nyugati partjaihoz. Az előoldali szél hatására január 23-án Hollandiában 13,4 fokig emelkedett a hőmérséklet, ezzel pedig új holland napi maximum-hőmérsékleti rekord született [15].

Jocelyn átvonulását követően is nagyon aktív maradt az atlanti ciklontevékenység. Két nappal később az óceán felől egy újabb, hosszan elnyúló frontálzóna közeledett, amelynek előterében Nyugat-Európát szubtrópusi meleg levegő árasztotta el. Az Ibéria-félszigeten ez nyárias hőfokokat eredményezett, január 25-én Spanyolország déli, délkeleti területein a 25 fokot is meghaladta a hőmérséklet. Gavardában (Valencia tartomány) a hőhullám 30,7 fokkal érte el maximumát, ez pedig új januári spanyol rekordot hozott. Egyúttal új európai havi maximum-hőmérsékleti rekord is született [16], hiszen a mérések kezdete óta a kontinensen még sosem mértek ilyen magas hőmérsékletet januárban.


INGUNN viharciklon

A viharciklonok sorozata ezzel még nem ért véget. Isha és Jocelyn pusztításait követően január utolsó napjaiban Európa újabb viharciklon érkezésére készült. A harmadik és egyúttal legerősebb viharciklon január 29-én kezdte meg útját. Észak-Amerika keleti partjaitól indult, Izlandtól délre haladt el és február 1-jére virradóan már a norvég partok előtt járt. Ekkor a ciklon centrumában már 945 hPa volt a légnyomás [17], ami megfeleltethető a hármas kategóriájú hurrikánokban uralkodó légnyomásviszonyoknak [18]. A gyorsan mélyülő ciklont a norvég meteorológiai szolgálat Ingunnak nevezte el. Az előrejelzések azt mutatták, hogy Ingunn a két korábbi viharciklon pályájához képest északabbra halad el és a szélvihar súlypontja most nem a Brit-szigeteken, hanem Skandináviában lesz.  Norvégia nyugati partszakasza mentén Ingunn áthaladása során 130-180 km/h-s szelet vártak, így a lehetséges hurrikán erejű szélre nagy területen piros figyelmeztetés, majd riasztás lépett érvénybe (8. ábra). Felkészültek egy esetleges vihardagály kialakulására, ahogy arra is, hogy az extrém szélvihar a hegyekben lavinákat indíthat el. A veszélyhelyzetre való tekintettel számos járatot töröltek, leállították a kompközlekedést és bezárták az iskolákat. A norvég meteorológiai szolgálat a közösségi oldalán arra kérte a lakosságot, hogy maradjon otthon, amíg elvonul a vihar.

8. ábra
8. ábra
Norvégia nyugati partszakaszán a legmagasabb szintű, piros riasztás lépett érvénybe
a várható hurrikán erejű szél miatt.
Forrás: Norwegian Meteorological Institute Facebook oldala

 
A Norvég-tenger fölött megerősödő Ingunn (9. ábra) február 1-jére virradóan csapott le Norvégiára és az elmúlt 30 év legerősebb viharát okozta. A ciklon centrumában 941 hPa volt a legalacsonyabb légnyomás [10], ami megközelítette az 1907-ben felállított norvég legalacsonyabb légnyomási rekordot (938,5 hPa) [9]. A Kvaløyfjellet Sømna meteorológiai állomáson mért 196 km/h-s átlagos szélsebességgel új norvég átlagszél-rekord született [17]. Az orkán erejű szél miatt országszerte áradásokról számoltak be a híradások, fennakadások voltak a közlekedésben, továbbá ezrek maradtak áram nélkül [19].

Ingunn Svédország északi részén is rekord erejű szelet okozott. Az 1036 méteren fekvő Stekenjokknál az átlagszél sebessége elérte a 186,4 km/h-t, ez pedig Svédországnak új abszolút szélrekordot jelentett [19].

Az Egyesült Királyságban és Észak-Írországban is orkán erejű szél fújt, a szélre érzékenyebb helyeken 140 km/h-t közelítették a legerősebb széllökések. Ingunn a legerősebb szelet végül a Norvégia és Izland között fél úton elhelyezkedő Feröer-szigeteken okozta (249 km/h) [20].

 9. ábra
9. ábra
Air Mass műholdfelvételen az Ingunn viharciklon 2024.
január 31. délután, ahogy megközelíti Európa északnyugati partjait.
Forrás: RAMMB-CIRA Satellite Library [21]

 
Összefoglalás

A nagy skálájú légköri folyamatok szempontjából az arktikus hideg magok mozgása jelentős szerepet játszott a vizsgált szélsőséges időjárási folyamatok létrejöttében. A szokatlanul magas földrajzi szélességeken, az Északi-sark felett örvénylő ciklon áramlási rendszere lehetővé tette, hogy a Szibéria felett kialakult hidegmag Kanada, majd onnan az Egyesült Államok fölé mozduljon. Észak-Amerikába több hullámba tört be a szibériai hideg, erős hóviharokat okozva. Az alacsonyabb földrajzi szélességekre sodródott jet stream, kedvezett a hidegmag peremén létrejövő ciklonok kialakulásának, amelyek jelentős nedvességet összegyűjtve viharciklonokká fejlődtek. Ezek a légörvények – Isha, Jocelyn és Ingunn – az Atlanti-óceán felett átrobogva Északnyugat-Európában rekorddöntögető szél kíséretében értek partot.

 

Hivatkozások:

[1] facebook.com/HungaroMet/posts/pfbid0BzEAseVtkD6FAyBb91LQ4WxnjRGLhMSW2RfkG9RMAAQ8FjnTuEjN2vvq6D1HVhP7l

[2] weather.gov/dmx/2024-01-11-Iowa-Blizzard-And-Cold

[3] en.wikipedia.org/wiki/January_8%E2%80%9310,_2024_North_American_storm_complex

[4] weather.gov/ama/January_8_2024_Blizzard

[5] weather.gov/arx/jan0924

[6] en.wikipedia.org/wiki/2023%E2%80%9324_North_American_winter#Second_storm_(January_10%E2%80%9313)

[7] en.wikipedia.org/wiki/January_13%E2%80%9316,_2024_North_American_winter_storm

[8] weather.com/storms/winter/news/2024-01-12-winter-storm-heather-forecast-northwest-south-east

[9] metoffice.gov.uk/binaries/content/assets/metofficegovuk/pdf/weather/learn-about/uk-past-events/interesting/2024/2024_02_storms_isha_jocelyn.pdf

[10] en.wikipedia.org/wiki/2023%E2%80%9324_European_windstorm_season

[11] metoffice.gov.uk/about-us/press-office/news/weather-and-climate/2024/storm-jocelyn-named

[12] theguardian.com/environment/2024/feb/02/weather-tracker-storm-ingunn-hits-norway-with-hurricane-force-winds

[13] metoffice.gov.uk/weather/learn-about/weather/types-of-weather/wind/windiest-place-in-uk

[14] met.hu/rolunk/hirek/index.php?id=5599&m=2&hir=Uj_rekordok_szulettek_(2024.01.25.)

[15] nltimes.nl/2024/01/24/jocelyn-officially-third-storm-year-warmest-january-23-ever-measured

[16] copernicus.eu/hu/node/44432

[17] meteoiq.com/de/2024/02/02/neuer-windrekord-in-norwegen-mit-sturm-ingunn

[18] hu.wikipedia.org/wiki/Saffir%E2%80%93Simpson-f%C3%A9le_hurrik%C3%A1nsk%C3%A1la

[19] thelocal.se/index.php/20240201/hurricane-warning-as-storm-ingunn-breaks-swedens-wind-speed-record

[20] gbnews.com/weather/storm-ingunn-faroe-islands-155mph-winds

[21] satlib.cira.colostate.edu/event/storm-ingunn