2024. május 10. péntek
Tanulmányok

HungaroMet: 2012. február 7. 11:05

Viharjelzés a Tisza-tavon

A Tisza-tavon a viharjelzés a 2011. évben is tesztüzemben működött, mert a tó sajátosságainak minden részletét ki kell ismerni a lehető leghatékonyabb viharjelző rendszer működtetése érdekében, és hogy minden érintett - vízi rendőrség, kikötők üzemeltetői, strandok, önkormányzatok, és nem utolsó sorban a vízen tartózkodók - megismerhesse az új szolgáltatást és optimálisan kialakíthassa az ehhez kapcsolódó magatartását.

Kovács Attila, Erdődiné Molnár Zsófia, Jákfalvi Mihály, Rázsi András


A Tisza-tó

A Tisza-tó Magyarország keleti részén, a Nagyalföldön helyezkedik el a Tisza folyó mentén Tiszabábolna és Kisköre között. A területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége 6 km. Legnagyobb része Heves-megye területén van, de az északi csücske belenyúlik Borsod-Abaúj-Zemplén-megyébe, a keleti széle és a déli részén található Abádszalóki medence pedig Hajdú-Bihar-megye területén van.

Mesterséges képződmény, 1973-ban a Kiskörei vízlépcső működésének köszönhetően jött létre. Létrehozásának fő céljai a Nagykunság és Jászság vízellátásának biztosítása, és a megfelelő mennyiségű víz biztosítása a kiskörei vízerőmű számára, de nem mellékesen létrejött a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize, ami vízi sportokra és turisztikai célokra egyaránt használható. Az eredetileg három ütemben tervezett duzzasztásból csak kettő ütem valósult meg, így a tervezett vízszinthez képest 150 cm-rel alacsonyabb a jelenlegi. Ennek az egyik legjellemzőbb következménye az lett, hogy az eredeti tervekkel ellentétben, miszerint egy nyílt vízterületet hoznak létre, a tó felszíne meglehetősen tagolt; közel 40 km2 szárazulat található a tavon. Ennek is köszönhetően a tó felszíne négy különböző egységre bontható. Az északi részen található Valki-medence, ami természetvédelmi terület, madárrezervátum. Tőle délre található a Poroszlói-medence, ami a szárazulatok tekintetében talán legtagoltabb része a tónak. A poroszlói medence mellett található Sarudi-medence a legnyíltabb vízfelület, és egyben itt mérhetjük a legszélesebb részét is a Tónak. A legdélebbi rész az Abádszalóki-medence, ez szinte teljesen elkülönül a tó többi részétől.

Az átlagos mélysége 1,3 m, a legmélyebb része 15 méter. A vízmélység meglehetősen változékony. A vízszint könnyen szabályozható, mivel a Tiszán kívül az Eger-patak és a Laskó-patak is táplálja. A nyári vízszinthez képest a téli vízszint 120-130 cm-rel alacsonyabb, és ilyenkor mindenféle vízi járművel tilos a tavon közlekedni, mivel a meder változékonysága miatt jelentősen megnő a balesetveszély. A téli alacsonyabb vízszint oka az, hogy egy tavasszal hirtelen meginduló jégzajlás ne veszélyeztesse az erőművet, és így egy tavaszi árvíz idején sokkal nagyobb vízmennyiséget tud felvenni a tározótér.

A Tisza-tavat 12 település, abból 3 város veszi körbe. A látogatottsága egyre növekvő tendenciát mutat. A Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Marketing Igazgatósága szerint egy átlagos nem csapadékos nyári napon hozzávetőlegesen ezer vízi jármű és körülbelül tízezer fürdőző tartózkodik egyszerre a tavon.

A Tisza-tó területe erősen tagolt: keskeny, növényzettel övezett csatornák és nagy kiterjedésű vízfelületek egyaránt előfordulnak. Mivel a tó nagy területű, a biztonságos kikötőktől több kilométerre is el lehet távolodni. Sokszor nem is a tartózkodási helyen van a probléma a széllel, hanem a kikötőbe visszavezető úton, amikor esetleg kiterjedt vízfelületen kell átvágni, amelyen akadálytalanul száguldhat a szél. Ráadásul a tó fenekén elöntött tuskók, kidőlt fák sorakoznak láthatatlanul a felszín alatt, amelyekre a szél könnyen rádobhatja a csónakot, balesetveszélyt előidézve. Legtöbbször nem azok kerülnek bajba, akik a tavat és időjárását jól ismerik, hanem az alkalmi csónakosok, alkalmi horgászok, vagy az akár nagyobb csoporttal érkező kajakosok.


A viharjelzés elindulásának előzményei

A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló, a 10/2010. (III. 31.) IRM rendelettel módosított 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet 4. § (1) szerint „a Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik. A vihar-előrejelző rendszer technikai előkészítését, fejlesztését, létrehozását, valamint működtetését az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.

A Tisza-tavon tartózkodók a Rádiós Segélyhívó Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) által üzemeltetett BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság fényjelző rendszere segítségével szerezhetnek tudomást a viharjelzési fokozatról. Egyelőre két fényjelző lámpa üzemel a tó körül: egy Abádszalókon (1. ábra), egy pedig Poroszlón (2. ábra). 2012-re újabb két lámpa beüzemelése van tervben.

Abadszaloki_viharjelzo_lampa

1. ábra
Az abádszalóki viharjelző lámpa a Nagykunsági Öntöző Főcsatorna zsilipjénél*

 

Poroszloi_viharjelzo_lampa

2. ábra
A poroszlói viharjelző lámpa (a gáton lévő oszlop tetején, kissé a fák fölött)*

 

2010-ben az újonnan induló Tisza-tavi viharjelzés meteorológiai kiszolgálásra az OMSZ hivatalban lévő elnöke, Dr. Bozó László az Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi (Miskolc) és Észak-alföldi (Debrecen) Regionális Központját jelölte ki. 2010-ben a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács (abban az évben ezen szervezet hatáskörébe tartozott a viharjelzés, mely a 2010-es szezon után az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz került), valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat között létrejött megállapodásnak megfelelően július 1. és augusztus 31. között 8 és 20 óra közti időszakban zajlott volna a Tisza-tavi vihar-előrejelzés teszt időszaka. A viharjelző lámpák vezérlése azonban július 26-ra készült el, így a 2010-es teszt időszak gyakorlatilag augusztus hónapra rövidült.

A vihar-előrejelző debreceni és miskolci szakemberek felkészítése 2010. április, május és június hónapokban lezajlott. Az OMSZ Poroszlón üzemelő automata meteorológiai mérő állomásának elmúlt 15 éves szél adatsorából pedig megkezdődött a Tisza-tó térség szélviszonyainak feltérképezése.

A viharjelzések fokozatai megegyeznek a Balatonon és Velencei-tavon alkalmazott, Európa szerte elterjedt jelzésekkel:

  • Elsőfokú viharjelzés esetén a várható maximális széllökések 40-60 km/h sebességet érhetnek el; ezt a viharjelző lámpák percenként 45 sárga fényű felvillanása jelzi.
  • Másodfokú viharjelzés esetén a maximális széllökések sebessége meghaladhatja a 60 kilométeres sebességet óránként; ezt a viharjelző lámpák percenként 90 sárga fényfelvillanása jelzi.

2011-ben az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megállapodása értelmében az OMSZ Miskolci és Debreceni Regionális Központja június 1-től augusztus 31-ig, a nappali időszakban, azaz 8-20 óráig tesztüzemben működtette a Tisza-tavi viharjelzést.


Vihar-előrejelzés és viharjelzés

A tisztánlátás érdekében fontos megvilágítani a különbséget e két fogalom között. A vihar-előrejelzés maga az időjárás-előrejelzés, mely ebben a speciális esetben kifejezetten a viharok előrejelzéséről szól. A viharjelzés pedig azt a fokozatot jelenti, melyet a viharjelző lámpák felvillanásai jeleznek. A viharjelzés kiadását vihar-előrejelzés előzi meg. A vihar-előrejelzés alapján születik meg az a döntés a szolgálatban lévő meteorológus részéről, hogy kell-e viharjelzést kiadni, és ha igen, akkor mikor. A veszélyes széllökések lehetőségének elmúltával pedig a viharjelzési fokozat mérsékléséről, megszüntetéséről kell döntést hoznia.

A Tisza-tavon a viharjelzés a 2011. évben is tesztüzemben működött, mert a tó sajátosságainak minden részletét ki kell ismernünk a lehető leghatékonyabb viharjelző rendszer működtetése érdekében, és hogy minden érintett - vízi rendőrség, kikötők üzemeltetői, strandok, önkormányzatok, és nem utolsó sorban a vízen tartózkodók - megismerhesse az új szolgáltatást és optimálisan kialakíthassa az ehhez kapcsolódó magatartását.

A viharjelzés kiadása egy, az RSOE által fejlesztett és üzemeltett webes felületen történik, melyen a kiadott fokozat, valamint a viharjelző lámpák fokozatai is nyomon követhetők (3. ábra).

 

RSOE_terkep

3. ábra
A viharjelzés kiadására szolgáló webes felület


A vihar-előrejelzés segítésére Poroszló állomás 15 éves szél adatsorának tanulmányozásával meghatároztuk a térség szélklímájára jellemző főbb statisztikákat, valamint a különböző szélirányokhoz és a környező állomások légnyomáskülönbségeihez tartozó szélsebességeket. A viharjelzés kiadásához, ill. mérsékléséhez szükséges döntések meghozatalához döntési segédlet készült, mely egyrészt állomások közötti légnyomáskülönbség alapján ad becslést a várható maximális széllökésre, másrészt a magassági szélből esetlegesen lekeveredő széllökésekre ad becslést, harmadrészt pedig a konvektív folyamatok minél alaposabb feltérképezéséhez ad segítséget a szolgálatban lévő meteorológusnak.

A Tisza-tó térségére szóló komplex prognózisok (szélirány, szélsebesség, zivatar valószínűség, konvektív folyamathoz tartozó maximális széllökés, felhőzet, csapadék, maximum-, minimum-, ill. késő esti hőmérséklet, vízhőmérséklet, viharjelzési fokozat) balatoni mintára napi 3 alkalommal készültek: reggel (8:30-ig) és délben (12:30-ig) aznap estig, este (17:30-ig) pedig másnap reggelig szóló. E mellett minden fokozatváltásnál frissített prognózis készült. A kiadott előrejelzések a nagyközönség számára nem voltak elérhetőek, azokat e-mail-en keresztül továbbítottuk az illetékes szerveknek, önkormányzatoknak, kikötőknek. A viharjelzés fokozatai az RSOE honlapján voltak nyomon követhetőek (www.rsoe.hu).

A viharjelzés kiadása a valószínű szélerősödés bekövetkezése előtt fél-másfél órával történik. A tesztidőszak alatt csak a nappali időszakban volt viharjelzés, azaz a fényjelző lámpákat 8 órától 20 óráig működtettük. Este akkor is lekapcsoltuk azokat, ha éppen vihar volt, vagy közeledett.

A vihar-előrejelzésben valós idejű földfelszíni méréseket és megfigyeléseket, webkamerák képeit, rádiószondás-, műhold-, radar-, és villámlokalizációs adatokat, valamint numerikus előrejelző modellek számításait vesszük figyelembe. Ezek mellett rendkívül fontos, hogy bár a viharjelzés nem közvetlenül a tó mellől zajlik, de a zivataros helyzetekben (amikor is a legfontosabb a viharjelző személyes jelenléte, vizuális rálátása a tó környezetére) szabad szemmel látjuk a tó fölötti légkör jelentős részét (egyes időjárási helyzetekben Miskolcról még a Törökszentmiklós térségében lévő zivatarfelhő is nyomon követhető). Így bár a vízfelszínre csak webkamerákon keresztül látunk rá, de oldalról az esetek többségében látjuk a tó fölötti, veszélyt jelentő zivatarfelhők mozgását, fejlődését, intenzitását a mérőeszközök által készített mérések előtt (a vihar-előrejelzésben rendkívül fontos az időtényező, hiszen fél – másfél óránk van a kritikus széllökések előtt kiadni a viharjelzést, így 5-10 perc is sokat számít).


A viharjelzési szezon széljárásának főbb jellemzői

2011. június 1. és augusztus 31. között Poroszlón 10 napon fújt 12 m/s vagy azt meghaladó szél. Júniusban 5, júliusban 3, augusztusban pedig 2 napon fordult elő erős széllökés. Ezek közül két júniusi szél volt éjszaka, mikor nem adunk viharjelzést, az összes többi erős széllökés a nappali órákban fordult elő. Ebben a szezonban a poroszlói szélmérő viharos széllökést csak egy napon, július 20-án regisztrált a délelőtti órákban.

Mivel a Tisza-tó közvetlen környékén csak Poroszlón van szélmérő a tó északnyugati részén, semmilyen információnk nincsen a tó déli, illetve keleti partjának szélviszonyairól. Ezért a Tisza-tótól 17 km-re, délkeletre fekvő Kunmadaras széladatait is figyelni szoktuk. Kunmadaras lényegesen szelesebb hely, mint Poroszló, de ez a különbség adódhat a szélmérő műszer kitettebb elhelyezéséből is. Kunmadarason a 2011-es viharjelzési szezonban 27 napon volt 12 m/s vagy azt meghaladó széllökés, és ebből 5 napon volt viharos erejű, vagyis 17 m/s-ot meghaladó széllökés. A legszelesebb hónapnak itt is a június bizonyult, mert ekkor 14 alkalommal is erős szél fújt, két alkalommal pedig viharos erejű széllökést regisztrált a szélmérő. Júliusban 10, augusztusban pedig 3 napon fordult elő erős széllökés, míg viharos szél júliusban is két napon, augusztusban pedig egy napon fújt. A legtöbb esetben az erős, ill. viharos szelek a nappali órákban fordultak elő. Este 8 és reggel 8 óra között, tehát a viharjelzésen kívül eső időszakban Kunmadarason is csak 5 napon fordult elő erős vagy viharos erejű széllökés.


Összesített adatok a 2011. június 1. és augusztus 31. 8-20 óra
között működött viharjelzésről

Viharjelzési fokozat

I. fok

II. fok

 A kiadott viharjelzések száma (db)

38

18

 A viharjelzések összesesített fenntartási ideje
 (óra:perc)

138:16

50:49

 A viharjelzések átlagos fenntartási ideje (óra:perc)

3:38

2:49

 A viharjelzések fenntartási idejének aránya a teljes
 időszakhoz képest (%)

12,5

4,6

 

A továbblépés feltételei

A vihar-előrejelezés jogszabályban előírt operatív működtetéséhez további tárgyi és emberi erőforrás fejlesztésekre van szükség.

 

Készült: 2012. február 3.

  * Kovács Attila felvételei