A felhő és csapadékrendszerek fejlődését a meteorológusok főként távérzékelési adatok alapján követik. A csapadékot az időjárási radarok, a felhőzetet a műholdképek, a zivatarok villámkisüléseit a villámlokalizációs rendszerek szolgáltatta adatok alapján vizsgálják. A következőkben a 2012. június 9-i heves zivatarok kapcsán nem egy-egy időpont pillanatfelvételét, hanem a megszokottól eltérően hosszabb időintervallumra vonatkozó, összegzett, illetve legnagyobb méréseket ábrázoló mezőket mutatunk be.

2012. június 9-én a délutáni órákban rendkívül heves zivatarcellák érték el a Dunántúl délnyugati részét. A legerősebb cellák 18:45 körül lépték át az országhatárt Barcs környékén, majd a délnyugati vezető áramlástól kissé jobbra eltérülve Pécs-Baja-Szeged-Békéscsaba vonalában okoztak rövid ideig tartó, de nagyon intenzív csapadékot, viharos szelet és 3-4 cm átmérőjű jeget. Az időjárási radar megfigyelések és a nagyszámban készült fényképek és videó felvételek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a pusztítás zömét egyetlen, hosszú életű örvénylő zivatarcella, egy szupercella okozta.

2012. június 6-án egy ritka csillagászati jelenséget lehetett látni Magyarországról – a Vénusz átvonulását. A jelenség megfigyeléséhez a Dunántúlon és Közép-Magyarországon voltak a legjobbak az időjárási feltételek...

2012. május 17-18-án hosszan elnyúló, észak-déli irányú keskeny porcsíkot figyelhettünk meg az Északi-tengertől egészen le az Adriáig a hajnali és késő esti műholdképeken.

Bugac pusztán 2012. április 29-én vasárnap délelőtt keletkezett tűzben 1100 hektár erdő égett le, értesülhettünk az Index hírportál cikkéből is. A hatalmas erdőtűz füstfáklyájának terjeszkedését műholdképeken is megfigyelhetjük.

Április utolsó, illetve május első napjaiban szokatlanul meleg, nyári időjárás uralkodott Közép-Európában, ezen belül Magyarországon is. A hőmérséklet csúcsértéke öt napon keresztül folyamatosan megdöntötte az aktuális napi hőmérsékleti rekordot. A következőkben röviden ismertetjük a nagy meleg kialakulásának meteorológiai okait.

Érdekes jelenséget láthatunk az MSG műholdképeken a napokban! Több napig megmaradó ködöt figyelhetünk meg a Fekete-tenger keleti része felett. A Meteosat meteorológiai műhold által készített képeken és filmen csodálhatjuk meg a jelenséget.

Március hónapban a lehullott csapadék összeg országos átlagban nem érte el az 5 mm-t, sok helyen nem is esett. Ugyanakkor a hónap második felében több nap a 2 méteren mért levegő hőmérséklet napi maximuma 24 fokot is elérte. E szélsőséges száraz idő a növényzet fejlődésében jelentősen megmutatkozott. A műholdas adatokon alapuló vegetációs index érték a vizsgált terület növényborítottságáról nyújt információt. 10 éves adatsor felhasználásával végzett növényzet megfigyelés jól mutatja az elmúlt hónap száraz időjárását.

Az elmúlt 5 napban valamelyest tovább enyhült a szárazság, de sajnos az ország nagy részén a sokévi átlag alatt maradt a napokban lehullott csapadék mennyisége. Szerdáig még többfelé várható eső, zápor, de a vízhiány érdemben nem csökken, mivel csütörtöktől a hónap végéig derült, száraz időre számíthatunk, ráadásul jelentősen erősödik a nappali felmelegedés.

Aki rendszeresen nyomon követi az Európa térsége fölötti műholdképeket, az április 18-án és 19-én figyelmes lehetett egy szokatlanul nagy kiterjedésű felhőrendszerre. Az infravörös képek alapján az is szembetűnő, hogy a felhőzet tetejének hőmérséklete igen alacsony.

Fölmerül a kérdés, hogy milyen folyamatok eredményeként jöhetett létre ilyen típusú felhőzet és meghozhatná-e a várva várt csapadékot egy ehhez hasonló időjárási képződmény?