Augusztus utolsó napján a lehűlést okozó front és csapadékrendszere nagy robajjal (villámlás, felhőszakadás, szélvihar) haladt át az országon. Napközben egyre kevesebb helyen eshet, estére az északi határvidéken is megszűnik a csapadék. Főként a Dunántúlon erős nyugatias szélre kell számítani. A hőmérsékleti maximumok a Dunántúlon jellemzően 20 fok alatt, a Tiszántúlon 24 fok felett alakulnak.

Augusztus 27-én az ország nagy részén megélénkült, majd meg is erősödött az északnyugati szél, kiváltképp a Győr-Szeged vonal szélesebb sávjában. A magasabb hegyeinkben viharos lökések is előfordultak. Napközben viszonylag kevés felhő volt felettünk, csak vastagabb fátyolfelhőzet szűrte a napsütést, majd éjjel erőteljes felhőzet-csökkenést tapasztalhattunk, ezáltal péntek reggelre virradóan igen lehűlt a levegő. A leghidegebb ismét Zabar térségében volt (5.9 fok), de délnyugaton voltak olyan helyek, ahol csupán 16-19 fokig süllyedt a hőmérő higanyszála.

Az ősz közeledtének egyik legbiztosabb jele, hogy a nyári hónapokban messze északra visszahúzódó ciklontevékenység ismét déli irányba mozdul el, a légörvények középpontjának pályája a Kárpát-medencéhez egyre közelebb halad el. Így a frontjaik egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben befolyásolják időjárásunkat; hol melegedést, hol pedig lehűlést okozva a felettünk található légkörben. Így történik ez augusztus utolsó hetében is, de nem lesz még őszies az idő. A hét második felében ez a hullámzó mozgás még fel is erősödik, emiatt várhatóan erős délnyugati széllel meleg levegő érkezik a Kárpát-medencébe, ezért 1-2 napra visszatérhet a kánikula. Ugyanennek a ciklonnak a hátoldalán viszont nagy mennyiségű hideg levegő árasztja el hazánkat, így nyugaton már vasárnap, a Tiszántúlon jövő hétfőn jelentősen lehűlhet az idő.

Tovább erősödik a nappali felmelegedés a következő napokban kontinensünk déli és nyugati tájain. Pénteken a Brit-szigetektől nyugatra örvénylő ciklon előoldalán igen meleg levegő árasztja el Nyugat-Európa egy részét, egyes modellfutások szerint Spanyolországban és Franciaországban helyenként a 40 fokot is meghaladhatja a hőmérséklet. A mediterrán térségben nyaralók sem fognak fázni, nagy területen lesz 35 fok környéki maximum-hőmérséklet.

Egy szakadozott felhőzetű, oszladozó hidegfront húzódik felettünk, ez alakította az elmúlt 24 órában időjárásunkat. Az előrejelzésnek megfelelően, július 21-én az eseménytelen, napos délelőtti órákat követően, kora délután előbb északkeleten, majd a Dunántúlon is szélerősödéssel kísért heves záporok, zivatarok tették változékonnyá az időjárást. A katasztrófavédelemnek többfelé be kellett avatkozni a keletkezett károk elhárítása miatt, hisz a zivatarokat erős, viharos széllökések és nagy mennyiségű, néhol villámárvizet okozó csapadékhullás kísérte.

Az ECMWF honlapján megtalálható, illetve PDF formátumban le is tölthető a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának negyedévente megjelenő szakmai, angol nyelvű kiadványa. Az ECMWF Newslett általános célja az ECMWF modellelőrejelzésekhez kapcsolódó fejlesztések minél szélesebb szakmai körű megismertetése, így az új lehetőségek várhatóan széles körben ismerté és alkalmazottá válnak.

Amíg hazánkban helyenként igen csípősek a hajnalok, addig az Egyesült Államok déli államaiban hőség van. A hétvégén (július 12.) a kaliforniai Death Valley Nemzeti Park térségében közel 128 Fahrenheit fokot, azaz 53 Celsius fokot mértek árnyékben. A Föld egyik legmelegebb pontjáról van szó, de az ilyen mértékű és tartósságú hőség arrafelé sem mindennapi. A hőhullámnak ráadásul még nincs vége, az előrejelzések alapján a következő napokban, sőt még a jövő héten is folytatódik a forróság. Ráadásul a Golf-áramlat is a hőséget erősíti. Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet a világon 56.7 Celsius fokot (134°F) 1913. július 10-én mérték szintén a Death Valleyben.