Míg hazánkban október 2-án többnyire csak gyenge eső, záporeső fordult elő, addig nem is olyan messze, Horvátország déli részén a hajnali órákban felhőszakadás alakult ki. Dubrovnikban néhány óra alatt 250-260 mm csapadék hullott le, amivel megdőlt az eddigi napi csapadékösszeg rekord. Viszonyításként, Magyarországon az eddigi legnagyobb becsült (a környező állomások mérései alapján származtatott érték) napi csapadékösszeg 260 mm, míg a mért 203 mm.

Épp csak átléptünk október havába, de tőlünk nyugatabbra máris fehér hóréteg boríthatja már a tájat. Egy lefűződő sekély ciklon csapadékzónájából ugyanis október első havazása kezdődhet el az Alpok északi, északnyugati, valamint középső tájain. A nyugati, északnyugati hegyeket már ma reggelre virradóan hó boríthatta, de ma még az északi és a középső részeken is lehet havazásra számítani (egyelőre még csak 1400-2000 m magasságban). A maximális mennyiség leginkább viszont a déli csúcsoknál fordulhat elő, ahol lokálisan 25-50 cm között is lehet majd a felgyülemlett hó mennyisége.

Zabarban -4,1 fokig csökkent a hőmérséklet, de másutt is előfordult fagy 2 méteres magasságban is. A több mint 110 éves napi rekord (-4,2 fok 1906, Dobogókő) megdöntése két tizeden múlt.

A múlt heti nyárias idő után rögtön itt a fagy. Ráadásul nem csak talajmenti fagy volt az országban. A nógrád megyei Zabar település mellett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Nyírlugoson is fagypont alá hűlt a levegő hajnalra.

A reggeli órákban igazi felhőparádéban gyönyörkedhetett az, aki felnézett az égre, a Balatonnál legalábbis mindenképpen. Az éjjel átvonult hidegfront mögötti felhőzetben, a csapadék elvonultával emlőszerű kidudorodások jelentek meg, viszonylag nagy számban, csaknem a fél eget elfoglalva. A felhőalakzatot, amit idegen szóval mammáknak (vagy mammatusnak) nevezünk, viszonylag hosszú időn keresztül meg lehetett figyelni.

2018. szeptember 23-án 03:54-kor csillagászati értelemben is megkezdődik az ősz. Már nincs visszaút, megállíthatatlanul rövidülnek a nappalok, s a sötétség egyre nagyobb szeletet hódít el napjainkból. Teszi ezt egészen decemberig, amikor új lendülettel a fény megint utat tör magának.

Az ősz az északi féltekén a hurrikánok évadja. A trópusi eredetű viharok csak ritkán jutnak el Európáig. Ha mégis feljutnak a magasabb szélességi fokokig, akkor már rendszerint alaposan átalakulnak. Tipikus útvonal, amikor Amerika keleti partjaival párhuzamosan haladva jutnak a légörvények a nyugati szelek övébe és ott beleolvadnak, vagy éppen kiváltójává válnak egy mérsékelt övi ciklonnak és így érnek el Európába. Az északi pályán haladó ex-hurrikán tipikus esete a 2014 őszén Nyugat-Európáig eljutó Gonzalo nevű légörvény.

A középtávú, vagyis az 5-10 napra szóló előrejelzések alapján a jövő hét folyamán Európa legnagyobb részén az ilyenkor megszokotthoz képest akár 8-10 fokkal melegebbet is mérhetünk majd. Még akár olyan északi városokban, mint Stockholm vagy Helsinki is 25 fok közelébe emelkedhet a napi csúcshőmérséklet a jövő hét második felében, Berlinben 30, Varsóban 28, 29 fok is lehet. Magyarországon pedig a hét közepétől ismét a 30 fok körüli maximumok lesznek a jellemzőek. Ami viszont emellett még érdekes, hogy ehhez a hőhullámhoz bizony részben hozzájárul egy ex-hurrikán is.

Jebi tájfun, Gordon hurrikán, Florence hurrikán, Mangkhut szuper tájfun, Mekunu ciklon. Különböző trópusi ciklon elnevezések, de vajon mi köztük a különbség? Nos, a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. A kialakulásuk helyét leszámítva ezek ugyanolyan trópusi ciklonok.