Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) megalakulásának 30-ik évfordulóját a Meteorológiai Világszervezet (WMO) egész éves rendezvénysorozattal ünnepli. Petteri Taalas, a WMO főtitkára a genfi székházban a svájci kormány által rendezett évfordulós ünnepségen a tudománykommunikáció „eddigi legnagyobb sikertörténetének” nevezte az IPCC elmúlt időszakát, amely elősegítette, hogy az éghajlatváltozást kutató közösség üzenetei eljussanak a politikusokhoz és a magánszektorhoz egyaránt. Felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a klímaváltozás következtében növekszik az időjárási katasztrófák száma, valamint a jövőben a kibocsátás korlátozó intézkedések mellett egyre nagyobb figyelmet kell szentelni az alkalmazkodásra. Hoesung Lee, az IPCC elnöke kiemelte, hogy az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásának igazolása mellett sikerült eljutni odáig, hogy a XXI. századra a klímapolitika a gazdaságpolitikai döntések meghatározó tényezőjévé vált.

Július 9-én a reggeli órákban jóval 20 fok feletti hőmérséklet értékeket mértünk a a Mátra-, a Bükk-, vagy a Hegyalján, mint néhány (tíz) kilométerre északabbra, például a nógrádi vagy borsodi völgyekben.

Június 29-én délután keleti irányból vonalba rendezett zivatarok érték el a Balatont. A cellák előtt feltorlódó felhőzet alapja a nedves levegőben rendkívül alacsonyra ereszkedett. A látványos vihar 75 km/h körüli széllökéseket okozott, de a meteorológus szakembereknek köszönhetően a "másodfokú viharjelzés" időben figyelmeztette a vízen tartózkodókat.

Június 28-án, a Délkelet-Európa felett örvénylő ciklon egyik karja mentén záporok és zivatarok mozogtak keletről nyugatra keskeny vonalakba rendeződve. A zivatar a Sió völgye mentén haladt rendkívül alacsony, szinte a földet súroló felhőalappal. Köszönjük Horváth Ákos MET-ÉSZ észlelőnk képes időjárás jelentését.

Június 23-án szombaton ritkán tapasztalt jelenségnek voltak szemtanúi a Telkibánya és Zsujta települések lakói és a környéken élők. A Zemplén északi részén elhelyezkedő falvakban ugyanis átmenetileg kifehéredett a táj.

Igen mozgalmas volt a keddi nap időjárása zivatarok szempontjából. A légkör magasabb rétegeiben a korábbiaknál jóval erősebb szelek fújtak, miközben a hetek óta tartó, meleg, páradús levegőben kellő energia halmozódott fel a szervezett zivatarok, zivatarrendszerek kialakulásához. Napközben izolált szupercellák tépázták a Dunántúl egy részét, sőt a Nyírségben is előfordultak heves zivatarok, de az igazi műsor estétől kezdődött, amikor egy zivatarlánc (squall line) lépett be a nyugati határainkon...

2018. június 12-én késő délutáni órákban elszigetelt szupercellák alakultak ki a Dunántúlon. Az eseményeket Kiss Győző MET-ÉSZ észlelő kollégánk Fonyódról követte végig. Így ír róla: "Az első cella a Balatontól északra haladt el. Miután előbújt a Badacsony takarásából, már látványos falfelhővel rendelkezett. A második és a harmadik példány a középső és a keleti medencének környezetében alakult ki. A tó déli oldalán robogó cella szintén rendelkezett falfelhővel. A fő attrakciót a Tihanyi-félsziget felé közeledő szupercella szolgáltatta a konvektív fortyogásával. Végül a várt zivatarrendszer este 9 óra körül érte el a nyugati medencét." Köszönjük Győzőnek a képes tudósítást.

Június 12-én viharos széllel, nagy mennyiségű csapadékkal robogott át felettünk az újabb zivatarzóna. A helyzet magában hordozta a kiterjedt károkozó szélrohamok esélyét is, és bár mérőhálózatunk 20 állomásán is meghaladta a 80 km/h-t a szélsebesség, a feltételek adottak lettek volna ennél pusztítóbb forgatókönyv teljesüléséhez is – szerencsére ezúttal nem így lett.

A számításoknak megfelelően, június 12-én elérte a Balatont is a soron következő zivatarrendszer, amelyben több forgó zivatar (szupercella) is kialakult. A zivatart Zamárdiban dió nagyságú, a Balatontól kissé délre, Ádándon borsó nagyságú jég kísérte.