A címben feltett kérdés nem költői, bizony az Föld egyes területein bekövetkezhet ilyen szélsőséges időjárási esemény. Természetesen ilyen extrém jelenség csak a Föld száraz pontjain, elsősorban a trópusi sivatagokban fordulhat elő, ahol nem is biztos, hogy minden évben esik eső. Viszont, ha kialakul, akkor hirtelen nagyon heves csapadék is lehetséges.

A labilis légkörben a Balatonnál már a reggeli óráktól intenzív gomolyfelhőképződés kezdődött, amelyből záporok, zivatarok alakultak ki. Az OMSZ balatoni obszervatóriumának égkép kamerája egy ilyen zivatar fejlődést örökített meg.

Május 8-án este egy kisebb méretű, de annál intenzívebb zivatar haladt át Budapest belvárosa felett. A jelenségről gyorsított felvétel készült az OMSZ székházának tetejéről.

A korábbi szabályozás szerint a megyei tűzgyújtási tilalmat az elsőfokú erdészeti hatóság, az országos tűzgyújtási tilalmat erdőgazdálkodásért felelős földművelésügyi miniszter rendelte el közigazgatási határozatban. A változó időjárás azonban gyorsan módosítja térben és időben az erdőtűz kockázatot, ezért a jogalkotó a nemzetközi jó gyakorlat figyelembevételével egy rugalmasabb tűzgyújtási tilalom rendszer kialakítása mellett döntött. Az új szabályozás szerint az ország teljes területére, illetve megye vagy település területére vonatkozóan a fokozott tűzveszély időszakának  meghatározásáról, valamint az érintett erdőgazdálkodók, erdészeti szakszemélyzet és a lakosság erről történő tájékoztatásáról az erdőgazdálkodásért felelős miniszter gondoskodik.

A Földgömb magazin immár 6. alkalommal rendezte meg a Felfedezők Napját, ahol szakemberek hozták testközelbe az expedíciók és a terepi kutatás izgalmas világát a család minden tagjának, egy vidám fesztivál keretein belül. Idén az egész napos előadássorozat központi témája az éghajlatváltozás volt, amely szorosan kapcsolódik az Országos Meteorológiai Szolgálat tevékenységéhez.

Manapság talán már mindenki hallott az éghajlatváltozás hatásairól, és az ózonlyuk jelensége sem számít újdonságnak. De a nitrogén szennyezés veszélyeiről kevesen tudnak, pedig a 21. század egyik legnagyobb globális környezeti kihívásával nézünk szembe. A nitrogén szennyezés fenyegeti természetes vizeinket és a levegő minőségét, sőt, hozzájárul a klímaváltozáshoz és szerepe van az ózonlyuk kialakulásában is.

A Sentinel-3B startja április 25-én, magyar idő szerint 19:57-kor volt az észak-oroszországi indítóhelyről. A felbocsátást az Európai Űrügynökség (ESA) rendelte meg, amely a műhold megépítéséért és pályára állításáért felelt. Maga a Copernicus program, amelynek a mostani Sentinel immár a hetedik dedikált műholdja, az Európai Unió finanszírozásában valósul meg.

A száraz levegő, a derült idő és a gyenge légmozgás megtette a hatását, április 21-én reggelre az ország keleti felén több helyen 5 fok alá csökkent a hőmérséklet, sőt Zabarban gyenge fagy is előfordult. Ilyen esetekben döntően a domborzat (a környezetükhöz képest mélyebben fekvő területek hűvösebbek), a vízpart közelsége és a városi hősziget jelensége alakítja a hőmérséklet eloszlást, ezért kis területen belül is nagy különbségek adódhatnak.

2018. április 15-én, a későesti óráktól szaharai por érkezett Európa fölé, amelyet hazánk felett is detektálni, azaz mérni tudunk. Az Észak-Afrikából kiinduló, és Európa nagy részét beterítő „porfelhő” – szerencsére ritkán előforduló –, nagymértékű légköri átlátszóság-csökkenést okoz hazánk felett is.