A Magyarországon 2022. január 30-án végig söprő vihar sok szempontból egy jellegzetes téli viharnak számít, amely egy északi viharciklonhoz kötődött, s mint az ilyen különleges jelenségeknek, ennek is összetett kialakulása és szerkezete volt. A Malik nevű viharciklon két légköri folyamat eredményeképpen alakult ki: egy szubtrópusi eredetű nedves légörvény és egy a nyugati szelek övében kialakuló, szokásosnak mondható erős ciklonból jött létre. A folyamat során az északi ciklon egy olyan nedves légtömegű hozzájárulást kapott, amelynek során a déli oldalán különösen nagy légnyomáskülönbségek és az ezzel járó orkán erősségű szelek alakultak ki. A hazánkban tipikusan 90-120 km/h körüli szeleket okozó légörvény nálunk már gyengébb formában jelentkezett, hiszen Észak-Európában sokfelé előfordultak ezt jelentősen meghaladó széllökések is. A vihar Skóciában 237 km/h-s, Sziléziában 180 km/h-s, Norvégiában, az Északi-tenger partján 175 km/h-s, a Magas-Tátrában 154 km/h-s széllökést okozott. Jelen tanulmány a ciklon kialakulását és a ciklonhoz tartozó hidegfront hazai átvonulását mutatja be.

Az időjárási helyzet vizsgálata során elsősorban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az előrejelzési paraméterek (pl. labilitás, szélnyírás) mely értékei esetén lehet minél biztosabban elkülöníteni az inkább nagy jéggel/ szignifikánsan nagy jéggel (>2, >5 cm) kísért helyzeteket az inkább nagy területet érintő konvektív károkozó szélrohammal (> 90 km/h) járó helyzetektől. Az elemzés során felhasználtuk az ECMWF modell 2021. augusztus 1. 0000 és 1200 UTC-s futásait (továbbiakban: modell) a valós eseményekkel történt összehasonlításához.

A június 25-i vihar a Dél-Dunántúlon igen nagy számban kialakuló szupercellás zivatarokról és az azokban előforduló károkozó jégverésekről maradt emlékezetes.

A 2021-es év időjárása sok szempontból nem kedvezett a mezőgazdaság számára. A tél második felét nagy hőmérsékleti ingások jellemezték, hamar beindult a vegetáció, ugyanakkor márciusban és áprilisban is jelentős fagyok okoztak súlyos károkat elsősorban a gyümölcsösökben, de többfelé a repcében is. A csapadék eloszlása sem volt egyenletes az első hónapokban. Január végétől az Alföldön több hétre belvizes területek alakultak ki, ami néhol az őszi vetésekben is kárt tett, ugyanakkor március végére már kritikusan szárazzá vált a talajok felszín közeli része, és a tavaszi gabonák vetését száraz, poros talajba kezdték. A kapás növények vetése a hideg miatt késett, és korai fejlődésükben is a meleg hiánya okozott elmaradást. Június első felében volt egy rövid időszak, amikor a talajban is megfelelő nedvesség állt rendelkezésre a fejlődésükhöz, és még a nagy forróság sem tett kárt. Később a nyári szárazság végül az átlagosnál alacsonyabb hozamokat eredményezett napraforgóból és kukoricából. Az őszi csapadék is elmaradt az átlagtól, de amikor már nagy szükség volt rá, akkor esett, így az őszi vetések végül jó állapotban, megerősödve néztek a tél elé.

December 21-én a Kárpát-medencét nagy mennyiségű hideg, sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el. Nem sokkal később (22-én) az óceán felől egy erősödő ciklon előoldalán meglehetősen enyhe léghullámok indultak el a szárazföld belsejébe, amelyek 24-ére virradóra hazánkat is elérték, csapadékot (északon, északkeleten ónos esőt, havazást is) okozva.

Hetekkel karácsony előtt még nem lehet nagy megbízhatósággal megmondani, hogy milyen lesz az időjárás az ünnepen, azonban a meteorológiai adatbázisban tárolt hazai megfigyelések adatai alapján tudjuk, hogy milyen időjárás volt az elmúlt karácsonyok ideje alatt. A fehér karácsonyhoz legalább két feltételnek kell teljesülnie: legyen kellően hideg ezeken a napokon, és legyen csapadék, hó formájában.

A Földközi-tenger medencéjében az őszi időszakban gyakran alakulnak ki a térségre jellemző mediterrán ciklonok és hozzájuk kapcsolódóan nagy csapadékot adó heves zivatarok. Ha a nyár folyamán a tenger vize különösen magas hőmérsékletre emelkedik, akkor az őszi zivatartevékenység következtében olyan légörvények is létrejöhetnek, amelyek a trópusi ciklonok, a hurrikánok jegyeit viselik magukon. A néhány száz kilométer átmérőjű, gyorsan forgó spirális felhőörvény közepén a hurrikán szemére emlékeztető felhőmentes középpont figyelhető meg. Jelen írásban a mediterrán ciklon és a hurrikán közötti átmenetet képző, találóan medikánnak nevezett jelenség időjárási hátterét mutatjuk be a 2021. október végén lezajlott, Apolló névre keresztelt légörvényen keresztül.

2021. szeptember 29-én az ország nyugati részén, Bajánsenye-Őriszentpéter térségében rendkívül hosszú életű zivatarcella alakult ki. A radarképeken 15:15 körül megjelenő cellából 18:30-ig intenzív csapadék hullott. A számítások szerint egy viszonylag kis területen 110 mm eső is leeshetett, amely a térségben elöntéseket, villámárvizet okozott. Jelen tanulmány célja a szokatlan és veszélyes időjárási helyzet meteorológiai hátterének bemutatása.

A gyorsan fejlődő zivatarok előrejelzése még napjainkban is gyakran jelent problémát. A numerikus modellek által általában jól kezelt szinoptikus skálájú folyamatokra zajszerűen rátelepülő légköri konvekció sokszor megzavarja a ciklonok, vagy frontrendszerek áthelyeződését. Ilyen helyzet alakult ki 2021. augusztus 1-jén térségünk felett is, amikor pár nappal korábban még ártalmatlannak tűnő, kevés zivatarral járó időjárás helyett szupercellák sorozata alakult ki a Dunántúlon és zivatarlánc söpört végig a keleti országrészen. A szélsőséges időjárási helyzet közvetlen kiváltó okát az egy nappal korábban, tőlünk 2000 km-re az Ibériai-félsziget felett kialakult zivatarokra lehet visszavezetni.

2021 időjárási szempontból szélsőséges nyarának egyik legmarkánsabb eseménye annak a ciklonnak az átvonulása volt, amely szerte Európában szélsőséges időjárással járt. A kontinens partjait július 11-én elérő ciklon felhőszakadásokat, villámárvizeket, pusztító zivatarokat és jégesőket okozott szerte a kontinensen. Jelen írás célja annak bemutatása, hogy miért volt különleges ez a légörvény, miért okozott rendkívüli időjárást, illetve milyen időjárási események kísérték Magyarország feletti átvonulását.