A tél markáns időjárási jelenségeit tipikusan a viharciklonok, illetve a poláris hidegbetörések alkotják. Míg a viharciklonokkal legtöbbször melegebb levegő jut a térségünkbe [1.][2.], addig a poláris légtömegeket hozó hidegbetöréseket kemény fagyok követik. A két szélsőséges időjárási esemény közös vonása, hogy mindkettő az egész féltekére hatással lévő folyamatok eredménye: amíg a viharciklonok a nyugati áramlás (zonalitás) során jönnek létre, addig a hidegbetörések az északról délre lezúduló (meridionális) cirkulációs típus eredményei.

A légköri folyamatok egyik fontos összetevője a víz halmazállapot változásával kapcsolatos felhőképződés. A felhőképződést meghatározó ún. felhőfizikai folyamatok eredményeként gyakran találhatóak a magasban túlhűlt vízcseppek akár -20, -30 fok alatti hőmérsékleteken, illetve szilárd halmazállapotú csapadékkal találkozhatunk nyáron, 30 fokos felszíni hőmérsékleten egy-egy jégeső során. A számítógépes előrejelzési modellek segítségével lehetőség van a víz fázisátalakulásait, és a különböző ütközési folyamatok követésére, olyan gyakorlati problémák miatt is, mint a repülőgépeken előforduló jegesedés vagy a jégesők kialakulásának előrejelzésére. Az alábbiakban az Országos Meteorológia Szolgálatnál is alkalmazott WRF (Weather Research and Forecasting model) modell által leírt időjárási helyzeten keresztül mutatunk be egy olyan téli időjárási esetet, amikor a magasban a hideg ellenére is hosszabb időszakon át folyékony víz volt a felhőkben.

„Senki meg nem mondja, mit senkise tud, hogy a szél honnan indul és hova fut.” olvashatjuk Alan Alexander Milne versében. Ám mára a meteorológusok a mérések, megfigyelések és modellek segítségével nemcsak analízist, de előrejelzést is készítenek számos időjárási paraméterre, köztük a szélre is. A száraz területeken fújó szél könnyen felkapja a port és akár hetekig is a levegőben tartja, mialatt több ezer kilométerrel elszállítja.

A 2020-as év időjárási szempontból elég szeszélyesen alakult, ami sosem kedvez igazán a mezőgazdaságnak. Összességében azonban jó évet tudhatunk magunk mögött a szántóföldi növények szempontjából, a zöldség- és gyümölcstermés viszont gyengébben alakult.

Egy-egy hidegfront, vagy ciklon átvonulása során a Balaton térségében sokszor kiugróan erős szél fúj az országos átlaghoz képest. A jelenség hátterében gyakran a Bakony és a Balaton együttes hatása áll: az északnyugati szélre merőleges hegyvonulat és a sík, eltérő hőmérsékletű vízfelszín hatására sajátos légköri folyamatok alakulnak ki a térségben. A Bakony hegység miatt függőleges kilengésű légköri hullámok jöhetnek létre a Bakony déli területei, illetve a Balaton felett. Az ilyen, un. lee hullámok hatására a Balatonnál különösen erős szél fújhat, és a szél erősségének térbeli változékonysága szokatlanul nagy lehet.

2020. szeptember 14. és 18. között az elmúlt évek legerősebb földközi tengeri hurrikánját figyelhettük meg. Az Ianos névre keresztelt, nagyon intenzív, trópusi ciklonra jellemző tulajdonságokat is mutató légörvény kezdetben Szicíliától délkeletre, a nyílt tenger felett örvénylett. Majd északkeleti irányba mozdult el, az olasz csizma talpa és görög partok felé. A Földközi-tenger felett örvénylő ciklon kialakulása előtt, majd a ciklonban is számos igen erős zivatar alakult ki, melyek jól megfigyelhetők a meteorológiai műholdképeken.

2020. augusztus 29-én a késő délutáni órákban Ausztria irányából rendkívül intenzív zivatar érte el Szombathely környékét, amely először Vas, majd Győr-Moson-Sopron megyében okozott jelentős károkat a helyenként tojás nagyságú jéggel, illetve az orkán erejű széllel. A szélsőséges időjárás hátterében egy rendkívül hosszú életű szupercella állt, amely az osztrák-szlovén határ közelében, Ljubljanától északra 14 óra körül jelent meg először a hazai időjárási radarok látókörében, majd 570 km-t megtéve Zakopane térségében tűnt el a Tátra hegyei mögött kevéssel éjfél után.

A Balaton-átúszás a balatoni nyár egyik legnagyobb és legismertebb rendezvénye, amikor közel 10.000 ember vág neki a több mint 5 km-es távnak, és egy időben több ezer ember is tartózkodik a vízben. A rendezők mindent megtesznek az úszók biztonsága érdekében, a több mint száz hajó alkotta úszó folyosó mentén gyorsjáratú motorcsónakok állnak készenlétben, és maguknak az indulóknak is előzetes egészségügyi vizsgálaton kell átesniük az indulás előtt. A végső szó azonban az időjárásé: bizonyos szélirányok mellett már a 25-30 km/h-s széllökésekkel fújó, egyébként élénknek számító szél is okozhat komoly nehézséget, egy váratlanul érkező erős vagy viharos szél komoly veszélyhelyzettel járna. Mivel a rendezvény megtartásáról az esemény előtt két nappal döntést kell hozni, ezért a meteorológusok arra figyelnek, hogy az adott napon ne legyen semmilyen markánsabb szinoptikus skálájú folyamat, és ne alakulhasson ki zivatar. A lokális hatások, így a tavi cirkuláció vagy a Bakony déli oldalában létrejövő gyenge helyi rendszerek önmagukban nem okozhatnak problémát. Egy egyébként ugyancsak gyenge, nagyobb léptékű (mezo-szinoptikus skálájú) légköri objektum és a helyi szélrendszerek együttes kölcsönhatása azonban már tud olyan időjárási helyzetet teremteni, amely az átmenetileg megélénkülő széllel és a hullámzással együtt nehézséget okozhat. A 2020-as átúszás utolsó két órájában ilyen helyzettel szembesültek az úszók és a rendezők egyaránt.

2020 árpilisa 2007 és 1946 után a három legszárazabb április között lehet az 1901-től kezdődő idősorban. Már március közepe óta nem érkezett jelentős mennyiségű országos csapadék hazánk területére és az áprilisi havi csapadékösszeg is messze elmarad a szokásostól. A tartósan csapadékmentes, komoly tavaszi fagyokkal járó, olykor szeles  időjárás nemcsak a mezőgazdaság számára jelent kihívást.

Az ország legnagyobb mesterségesen létrehozott taván 2010-ben balatoni, illetve velencei-tavi mintára indult el a viharjelzés, melynek jogi alapját a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló, a 10/2010. (III. 31.) IRM rendelettel módosított 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet 4. § (1) adta. E szerint "a Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik”. Az első két év teszt időszaknak számított a Tisza-tavi viharjelzésben, annak érdekében, hogy a tó sajátosságainak minden részletét kiismerhessük, és hogy minden érintett – vízi rendőrség, kikötők üzemeltetői, strandok, önkormányzatok, és nem utolsó sorban a vízen tartózkodók – megismerhesse az új szolgáltatást. 2012. április 1. óta napi 24 órában a teljes viharjelzési szezonban működik a rendszer.