2023. július 10-én egy nagyon gyorsan fejlődő szupercellás zivatar csapott le Székesfehérvárra. Az orkán erejű szél fákat tört ki, a jégeső épületeket rongált meg. A helyzet érdekessége, hogy a váratlanul kialakuló zivatarcella hátterében a helyi időjárási tényezők, így a Bakony, illetve a Balaton sajátosságai is szerepet játszottak.

A Balatonhoz érkezők számára az egyik legfontosabb információ, hogy hány fokos a Balaton. Ennek a kérdésnek a megválaszolása nem mindig egyértelmű más a válasz a fürdőzőknek, más a válasz a szakembereknek. A tanulmányban a Balaton vízhőmérsékletének alakulása és annak hatása kerül röviden bemutatásra.

A Kárpát-medencében szaharai eredetű meleg légtömeg okozott kánikulát, hőhullámos napokat 2023. június 19-23. között. Június 18-án már néhány mérőállomáson elérte a 30 Celsius fokot a napi maximumhőmérséklet, de az igazi hőség 19-én kezdődött. Országosan 27 és 33 °C között alakult a maximum, csupán az ország északkeleti tájain maradt 30 °C alatt. Az ezt követő napokban fokozatosan emelkedett a hőmérséklet, a hőhullám tetőzése 22-23-ára tehető, sok helyen a napi minimumok nem süllyedtek 20 °C alá. A legmagasabb hőmérsékletet június 23-án, Kiskunhalason mértük (37,0 °C).

Változékony, szeszélyes, igazi tavaszi időjárás jellemezte az idei tavaszt. Az elmúlt évektől eltérően csapadékból nem volt hiány, azonban a fagyos hajnalok az idén is, akár tavaly és tavalyelőtt április végéig veszélyeztették a gyümölcsösöket. Az átlaghőmérséklet összességében a sokéves átlag körül alakult, azonban az átlag jókora kilengéseket is takart.

2020 óta La Niña állapot uralkodott a trópusi Csendes-óceán térségében, mely jelentős befolyást gyakorolt a légköri nedvesség eloszlására, ezzel hozzájárulva a globális szárazság és aszály kialakulásához, ami többek közt Magyarországon is jelentkezett. Két és fél év után, az elmúlt hetekben, hónapokban újra beköszöntött ellentétes hatásokkal bíró párja, az El Niño, mely az egyenlítői Csendes-óceán felszínhőmérsékletének pozitív anomáliájához köthető természeti jelenség. A tanulmányból kiderül, hogyan működik, miként hat a trópusok, valamint a mérsékelt öv időjárására és klímájára, mi köze a Medárd-időszaki zivatarok megjelenéséhez hazánkban, s hogyan hat a globális átlaghőmérséklet alakulására.

2023. február 4-én egy gyorsan mozgó ciklon hidegfrontja nyomán erőteljes szélvihar söpört végig az országon. Elsősorban a Dunántúlon és az ország északkeleti területein volt erős vihar.  A Balaton déli partján valamennyi mérőállomáson a legerősebb széllökések meghaladták a 100 km/h sebességet, a Bakonyban 130 km/h-t is mértek az OMSZ műszerei. A szélvihar hosszabb ideig fennmaradt, főként a Balatonnál hat órán keresztül előfordultak 100 km/h-s széllökések, így a károk is nagyon jelentősek voltak. Mint általában a szélsőséges időjárási helyzeteknek, úgy ennek a viharnak is sok szempontból különlegesek voltak a kialakulási körülményei, jelen tanulmány célja ezek áttekintése.

A 2022-es év időjárása sajnos a történelmi aszályról híresült el, melynek következtében az őszi és nyári növények terméshozamai egyaránt alulmúlták az elmúlt évek átlagait, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot. Már az év első három hónapjában alig hullott csapadék az ország jelentős részén, majd áprilisban némi enyhülés következett, ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, de a gyümölcstermést pusztító fagyok nem voltak jellemzőek. Májustól augusztus közepéig szinte csak záporos csapadék hullott, melyre igen nagy területi változékonyság a jellemző. A csapadékos Medárd időszak teljesen elmaradt, bár a nyugati, délnyugati országrészt júniusban még öntözte némi eső, de júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár elejétől sújtó nagyfokú aszály, mely a tetőfokát augusztus közepén érte el. A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyár folyamán. Augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben bőséges csapadék érkezett kedvező feltételeket teremve az őszi vetésekhez, bár a szintén rendkívül száraz október folyamán a búza állományok korai fejlődése nehézkessé vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejletten, megerősödve nézhettek a tél elé.

A fűtési energiaigény hosszútávú alakulása fontos éghajlati, környezeti és gazdasági témakör. Felmerül a kérdés, hogy az őszi, téli és tavaszi hónapokra tehető fűtési szezont és fűtési energiaigényünket mennyiben befolyásolják a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek. A szeptember 15-ével beköszöntött fűtési szezon kapcsán elemzést készítettünk az épületek fűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egy mutatójáról, a fűtési foknapok alakulásáról a múlt század elejétől napjainkig, valamint vizsgáltuk az aktuális, 2022/2023-as fűtési szezon elejét is a fűtési foknapok tekintetében.

A már hosszú ideje Magyarország felett elhelyezkedő anticiklonban október végére markáns inverzió alakult ki, köszönhetően annak, hogy a magasban az évszakhoz képest igen meleg légtömeg áramlott fölénk, miközben az alsó néhány 100 m-en szinte a teljes Kárpát-medencében beállt a hidegpárna kiterjedt stratus felhőzettel, köddel.

2022. szeptember végét, október elejét kellemesen, eseteként nyáriasan magas napi csúcshőmérsékletek jellemezték. Ennek apropóján egy rövid tanulmányt készítettünk Magyarországon és ezen belül a fővárosban előfordult meleg őszi periódusokról (köznapi nevén vénasszonyok nyaráról vagy indián nyárról). Az őszi időszakon belül az októberi átlagos napi maximumhőmérsékletek alakulását vizsgáltuk 1901-től. Többek között ezek elemzésével kerestük a választ arra a kérdésre, hogy az éghajlatváltozás miként hat ezeknek az őszi, derűs napoknak a gyakoriságára.

A víz meghatározó szerepet játszik az időjárás alakításában. A légkörbe való bepárolgásától kezdve a halmazállapot-változáson keresztül a kihullásig erősen hat a légköri energia forgalomra, és a légkör sugárzás háztartására, végső soron az időjárás alakulására. A légköri vízforgalomban jelentkező zavar pedig szó szerint létkérdés lehet az élővilág, így az ember számára is.

A forrósággal párosult, hosszú aszályos időszakok mindig is a legnagyobb időjárási fenyegetést jelentették az egész társadalomra nézve. Nem kivétel ez alól a 2022-es rendkívül aszályos, hőhullámokkal járó időszak sem [1], vagy a korábbi évek hőhullámai [2]. A jelenlegi szárazság azonban nem csak Közép-Európát sújtja, de globálisan is megfigyelhető [3]. Jelen tanulmány az aszályos periódus legalapvetőbb fizikai-meteorológiai okait, kialakulásának mechanizmusát mutatja be, három, meghatározó légköri folyamat és azok kölcsönhatásának segítségével.

2021 száraz volt Magyarországon, majd 2022-ben tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás, aminek következtében az ország jelentős részén aszály alakult ki. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van. Jelen tanulmány az idei csapadékmérések mellett foglalkozik a csapadék térbeli és időbeli változékonyságával, és a XX. század eleje óta tapasztalt száraz időszakokkal.

A múlt nyáron, 2021-ben 22 napon volt érvényben legalább másodfokú hőségriasztás Magyarországon. 2021 után idén is szokatlanul meleg júniuson vagyunk túl és a hónap vége ismét hőséggel telt, s a hó végi hőhullám átnyúlt júliusra is. Egyelőre a hosszú trendbe illeszkedőnek tűnik az idei nyár is. Az első idei komoly hőhullám apropóján frissítettük néhány hőséget jellemző indikátor sorát az 1901 és 2021 közötti időszakra.

A villám árvíz (flash flood) fogalmat olyan gyors lefolyású áradások leírására alkalmazzák, amelyek lokálisan, rendszerint egy-egy patak vagy mellékfolyó vízszintjének nagyon gyors ütemű emelkedésével, a vízfolyás kiöntésével járnak. A jelenség rendszerint nem okoz folyami árvizet, azonban helyben nagyon komoly károkkal járhat. A tanulmányban bemutatott összetett időjárási helyzetben egyszerre fordult elő klasszikus villámárvizes konvekció, illetve szupercellás zivatarokhoz kapcsolható intenzív csapadék.

2022. május 25-én a délutáni órákban nyugati irányból egy hidegfronthoz kapcsolódó zivatarlánc érte el az országot. A Dunántúlon keresztül vonuló rendszernek egyre inkább a délnyugati szárnya erősödött meg és benne forgó zivatarfelhők, szupercellák alakultak ki. A leghevesebb zivatarok Somogy megyében, majd Baranya és Bács-Kiskun megye déli területein alakultak ki. A legerősebb zivatarok magukkal hordozták a szupercellák tipikus jegyeit: a hosszú élettartamot, erős radar reflektivitást, magas felhőtetőt, a kampós formájú radar echókat és a cellákhoz kapcsolódó szélsőséges időjárást. Az erős villámlás és a viharos szél mellett kiemelkedő volt az intenzív jégesők előfordulása: sokfelé 3-5 cm átmérőjű, néhol az 5 cm-es átmérőt is meghaladó jégről érkezett jelentés. Kaposvár térségében keletkeztek a legjelentősebb károk, ahol a jég tetőszerkezeteket rongált meg, ablakokat tört be, de a károk a déli országrészben másutt is jelentősek voltak. Jelen tanulmány a vihar lefolyását, illetve sajátos meteorológiai hátterét tekinti át.

2022. január 15-én heves, robbanásos vulkánkitörés történt a Csendes-óceáni Tonga egyik szigetén. A rendkívüli erejű kitörés több 10 km magasra lövellte fel hamufelhőjét, és egy nyomáshullámot is elindított, mely többször megkerülte a Földet. Jelen cikk leginkább a kitörés meteorológiai vonatkozásait mutatja be, összehasonlítva néhány korábbi vulkánkitöréssel.

A Föld számos pontján megfigyelhető, hogy bizonyos időjárási helyzetekben az alapáramlás és a domborzati (orografikus) hatások eredményeként sajátos szélviszonyok alakulnak ki, melyek akár igen heves szélrohamokat is eredményezhetnek. Ezeknek a szeleknek minden területen megvan a maga neve, az Alpokban ilyen a főn, a Keleti-Kárpátokban a nemere, az Adriai-tenger térségében a bóra. Főnszerű szelek az Alpok mellett előfordulnak többek között a Skandináv-hegységben és a Pireneusokban is, de Magyarországon is többször megfigyelhető főnös hatás (például Tüskés, 2010). A bóra létrejöttében sok tényező játszik szerepet, így nem csoda, hogy az elmúlt évtizedekben, a numerikus modellek fejlődésének köszönhetően sokat módosult a kialakulását magyarázó elmélet.

A Magyarországon 2022. január 30-án végig söprő vihar sok szempontból egy jellegzetes téli viharnak számít, amely egy északi viharciklonhoz kötődött, s mint az ilyen különleges jelenségeknek, ennek is összetett kialakulása és szerkezete volt. A Malik nevű viharciklon két légköri folyamat eredményeképpen alakult ki: egy szubtrópusi eredetű nedves légörvény és egy a nyugati szelek övében kialakuló, szokásosnak mondható erős ciklonból jött létre. A folyamat során az északi ciklon egy olyan nedves légtömegű hozzájárulást kapott, amelynek során a déli oldalán különösen nagy légnyomáskülönbségek és az ezzel járó orkán erősségű szelek alakultak ki. A hazánkban tipikusan 90-120 km/h körüli szeleket okozó légörvény nálunk már gyengébb formában jelentkezett, hiszen Észak-Európában sokfelé előfordultak ezt jelentősen meghaladó széllökések is. A vihar Skóciában 237 km/h-s, Sziléziában 180 km/h-s, Norvégiában, az Északi-tenger partján 175 km/h-s, a Magas-Tátrában 154 km/h-s széllökést okozott. Jelen tanulmány a ciklon kialakulását és a ciklonhoz tartozó hidegfront hazai átvonulását mutatja be.